Czapka

(ejtsd: csapka), lengyel fejfödözet, amely különösen a dsidások egyenruhájához tartozik; jellemző négyszögletes teteje s egyik végével a C. oldalához, másikkal pedig a lovas felöltőjéhez (ulánka) kapcsolt vitézkötése.

Czarniecki

(ejtsd: csarnjeczki) István, lengyel hadvezér, szül. 1599., megh. a szokolovkai (Volhynia) táborban 1665. IV. Vladiszlav király alatt 1633. Fjodorovics Mihály cár ellen harcolt, azután mint lovasszázados Potocki István alatt az ukrajnai kozákok ellen, majd mint ezredes az ezekkel szövetkezett tatárok ellen, de fogságba kerülvén, két évig a tatárok maguknál tartották. Kimenekülvén a fogságból, ujra fegyvert fogott a kozákok ellen. 1655. X. Gusztáv svéd király ellen Krakó megmentésére sietett, de dacára hősies magatartásának, kénytelen volt magát megadni. Majd a svéd királlyal szövetkezett Rákóczy György ellen fordult s miután ezt 1657. békére kényszerítette, 1658. 600 lengyellel észak felé ment s megkergette a svédeket. C. ezután Litvániába ment, kétszer legyőzte az oroszokat s alig tért innen vissza, ujra a kozákok ellen kellett indulnia. Ebben a hadjáratában érte utól a halál.

Czarnikau

járási székhely Bromberg porosz kerületben, a Netze partján, 4735 lak., gőzmalommal és fürésszel.

Czarny Dunajec

falu Galiciában, Sandec ker. kapitányságban; 2368 lak.; közelében gazdag vasértelepekkel.

Czartoryski

(ejtsd: csartorujszki), lengyel hercegi család, a mely némelyek szerint a Jagellóktól. mások szerint Gedimin litván nagyhercegtől származik. A név, mely a Volhyniai, Sztry melletti Czartoryisk vártól eredt, mint családi név okmányokban először a XV. század első felében fordul elő. A C.-ak eleinte görög-ortodox vallásuak voltak s a lublini unió (1569) óta Lengyeloszághoz tartozván, a hercegi család akkor jutott hatalomra és befolyáshoz, mikor a katolicizmusra áttért. 1623. a család a német fejedelemségek rangjára emeltetett s 1788. megkapta a magyar mágnási méltóságot. Eredetileg két fő-ágra oszlott melyek közül az első (a novgorodi) a XVI. században kihalt; az ifjabbik ág ismét két ágra oszlott, s ezek: Zukow és Korzec. Az utóbbi férfiágon József Klemens herceggel 1810 febr. 13. szintén kihalt.

1. C. Mihály Frigyes, a Zukow-ágból, szül. 1696 ápr. 26., megh. 1775 aug. 13. Litvániai nagykancellár volt, a C.-akat ellenpárttá szervezte a Potockiak és Radziwillek ellen.

2. C. Ádám Kázmér, szül. 1734 dec. 1., megh. Sieniawában (Gácsország) 1823 márc. 19. III. Ágoston halála után a lengyel trónra akarták léptetni, de aztán Poniatowski kevéért elejtették. Lengyelország első felosztása után osztrák hadi szolgálatba lépett. Az 1788-91. birodalmi gyülésben mindent elkövetett, hogy Lengyelországnak szilárd alkotmány adassék, küldetést is nyert 1791. Drezdába az iránt, hogy a szász választófejedelmet a lengyel korona elfogadására birja s Ausztriának támogatását Oroszország ellenében kieszközölje. De törekvései sikertelenek maradtak s miután még nagy pénzáldozatokat hozott Lengyelország önállósága érdekében, visszavonult birtokaira, ahonnan a lengyeleket 1794. pénzzel segélyezte.

3. C. Ádám György herceg, az előbbi fia, szül. 1770 jan. 14., megh. Montfermeilben (Páris mellett) 1861 julius 16-án. Tanult Edinburghben és Londonban s vitézül harcolt Kosciuszko alatt, 1795. II. Katalin cárnő rendeletére Oroszországba vitték, hol Sándor nagyherceg rokonszenvét annyira megnyerte, hogy trónralépésekor őt külügyminiszterré s a lengyelországi összes tanintézetek főfelügyelőjévé tette. Ebben a minőségében nagy érdemeket szerzett a lengyel tanügy terén. Miután 1805 ápr. 11. Franciaország ellen az angol-orosz szövetséget megkötötte, tárcáját átadta Budbergnek, de tovább is a cár mellett maradt, bár a tilsiti békekötés után csaknem egészen visszavonult. Mikor az 1812. háboru kiütött, C. azonnal a cár rendelkezésére bocsátotta magát, míg apja és fitestvére Napoleon pártján voltak. Később a cárhoz való jó viszonya elhidegülvén, 1842. elbocsáttatását kérte s Pulawyba vonult vissza, hol a tudományoknak élt. Az 1830. lengyel forradalomban előbb a varsói közigazgatási tanács, dec. 4. az ideiglenes kormány, majd az ujonnan alakult nemzeti tanács tagja s a szenátus elnöke lett, végül pedig 1831 jan. 30. az első országos kormány elnöke. Ilyen minőségében eredménytelenül kérte az európai udvarokat tervei segítésére s 1831 aug. 15-16. varsói állását odahagyva, Ramorino tábornokkal ugyanazon év szeptemberében Ausztriába ment. Az 1831. amnesztiából kirekesztetvén, 1832. állandóan Párisban telepedett meg, ahol Lengyelország felszabadítása érdekében minen lehetőt elkövetett. 1848 márciusában proklamációt intézett Németország népeihez. felszólítva azokat, hogy szövetkezzenek Franciaországgal kormányuk ellen, hijják erre segítségül a lengyeleket, de ez is eredménytelen maradt. A békés jobbot, melyet a humánus II. Sándor cár 1856. juniusában amnesztiájával a lengyeleknek nyujtott, C. és társai formaszerü tiltakozással utasították vissza s C. meghalt anélkül, hogy céljaihoz közelebb jutott volna.

4. C. Konstantin, az előbbi testvére, szül. Pulawyban 1773 okt. 28., megh. Bécsben 1860 ápr. 23. II. Katalin orosz cárnő rendeletére bátyjával együtt Szt.-Pétervárra vitetett, ott mint tiszt a gárdába lépett s Konstantin nagyherceg adjutánsa lett, de a szolgálatot már 1799. ott hagyta s visszavonult Pulawyba, ahol 1809-ig lakott. Ekkor Poniatowski alatt a lengyel hadseregbe lépett, saját költségén egy ezredet szervezett s 1812-ben Szmolenszk és Moszkva mellett az oroszok ellen harcolt. 1813. betegeskedése miatt ott hagyta a hadsereget és utazni ment. 1816. Sándor cár főadjutánsául hítta meg C.-t, de ez tartós betegeskedése miatt már 1818. elhagyta a szolgálatot. 1828. Bécsben telepedett le, hol villája az előkelő művészek találkozó helye volt s ahol ő igen értékes képtárt állított össze. Négy fia marad: Ádám, Sándor, Konstatnin és György. Ez utóbbi (szül. 1828 ápr. 24.) mint zenei és drámai kritikus szerzett nevet; 1855-56. Konstantin testvérével egy zenei és szinházi kritikai lapot is szerkesztett. 1873 óta az osztrák birodalmi tanács tagja.

Czeba

l. Ceba.

Czech

János, történettudós, a magyar tudományos akadémia tagja, született Győrött 1798 junius 20-án, meghalt 1854-ben. Tanulmányait Pozsonyban és Győrött végezte. Mint ügyvéd legelőször szülőföldén törvényszéki jegyző, 1830. polgármester és főbiró, közben négy országgyülésen Győrnek követe volt. 1840. a tanulmányi központi bizottság másod elnöke, később magyar nemes, 1848. kincstári levéltárigazgató, 1854. pénzügyi tanácsos lett. Buzgó történettudós volt, nagy halmaz eltemetett műkincset mentett meg az enyészettől. Ő fedezte fel Kinizsi Pálné becses magyar imakönyvét, melyet Érsekujvári kódex név alatt adott ki a magyar akadémia (l. Czech-kódex). Főbb művei: A tudományok állapota Magyarországon az Árpádok alatt, 60-íves műve az 1839-iki országgyülésről, régibb országgyülési emlékiratok, hat folio kötetben, ujabb oklevelek az Árpádok korából, a nádorok s főhivatalnokok sorozata stb.

Czech-kódex

egyike legdíszesebb kódexeinknek, szines ékítményekkel. 1513. irt magyar nyelvemlék, mely Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve volt. Imádságok, zsoltárok vannak benne, azonkivül litánia és szt. Bernát himnusa. Czech János födözte föl a ferencrendiek érsekujvári könyvtárában, s onnan került ajándékkép a M. T. Akadémia birtokába. Először Czech és Döbrentei jegyzeteivel a Régi M. Nyelvemlékek II. kötetében, másodszor a Nyelvemléktár XIV. kötetében jelent meg.

(l. a mellékletet),

[ÁBRA] HASONMÁSOK KINIZSY PÁLNÉ IMÁDSÁGOSKÖNYVÉBŐL.

Az eredetinek 16. lapja.

Olvasása az egykorú kiejtés szerint.

Pater noster. Ave Maria th. Hatod imádság ez: Ó Uram Jézus Krisztus szerelmes királ, és mindönöstűl kívánatos barát. Emléközjél az keserűségről, kit szenvedél, mikoron mind te barátidtúl elhagyattatál, mezejtelen és szegényűl krösztfán figgél és mind te barátid és esmerőid te ellenöd támadának, és senki ő közzűlök vígasztalód nem lészön vala, hanem

Mai nyelven.

Hatodik imádság ez: Óh Uram Jézus Krisztus, szerelmes király, és mindenestül kívánatos barát! Emlékezzél a keserűségről, melyet szenvedél, mikoron minden barátidtól elhagyattatál, mezítelen és szegényűl keresztfán függél és minden barátid és ismerőid te ellened támadának és senki ő közűlök vígasztalód nem leszen vala, hanem

Az eredetinek 186. lapja.

Olvasása az egykorú kiejtés szerint.

Ez imádság vagyon idvözejténk Krisztus Jézusról, mindön gonosz ellenségöknek és hamis tanúknak ellene, és továbbá szörnyő halállal sem hal meg, az ki ájtatosságval megolvassa. Igaz bíró Jézus Krisztus, Istennek fia, te vagy uram királyoknak királya, ki országlasz atya istennel koronként és szent lélökvel, te méltó légy uram én imádságomat hallani és kegyelmest fogadni. Te menyországból alá

Mai nyelven

Ez imádság vagyon üdvözítönkről, Jézus Krisztusról, minden gonosz ellenségeknek és hamis tanúknak ellene. És továbbá szörnyű halállal sem hal meg, a ki ájtatossággal megolvassa. Igaz bíró, Jézus Krisztus, Istennek fia! Te vagy uram királyoknak királya, ki országlasz az tya istennel mindörökké és a Szent lélekkel. Méltóztassál uram az én imádságomat meghallgatni és kegyelmesen fogadni. Te a menyországból alá

Az eredetinek 149. lapja.

Olvasása az egykorú kiejtés szerint.

detben és ma és mindönha, és örökkűl örökké. Amm. Antifona. Szent szíz Mária! Esedezjél mind ez világért, mert szíléd ez világnak királyát. Capitulum. Kezdettűl fogva és koroknak előtte terömtettem, és az jövendő korig meg nem szőnöm, és szent lakodalmban ő előtte szolgálék. - Hálá adassék Istennek. Ó szízességnek ékössége szíz Mária, csak ténön-

Mai nyelven.

detben, és ma, és mindenkor, és örökkön örökké. Amen. Antifona. Szent szűz Mária, esedezzél mind e világért, mert szűléd e világnak királyát. Capitulum. Kezdettől fogva és koroknak előtte teremtettem, és a jövendő korig meg nem szűnöm, és a szent lakodalomban ő előtte szolgálék. - Hála adassék Istennek. Óh szűzességnek ékessége, szűz Mária! csak...

Czeczei

Bessenyő eredetü középkori fehérmegyei család, mely a mohácsi vész után a régi fehérmegyei családok legnagyobb részével együtt kipusztult. Nyilván e családból származott a Forgáchtól Csécsynek és Csécseynek, másoktól Czéczeynek, Tinódytól pedig Ceceinek nevezett Lénárt is, aki elfoglalta Kassa városát Szapolyai számára 1536-ban Ferdinandtól, midőn a várat az áruló Lónyai Gergely feladta. A kassai tanács a vár feladása után levelet irt az eperjesieknek, melyben kérte azokat, hogy adnák meg ők is magukat Szapolyainak. Mint Szapolyainak legbizalmasabb embere, annak halála után is megtartotta Kassát, mindaddig, mig Izabella 1551. Erdélyből Opoliába költözőtt. Izabella magával akarta őt vinni, de C. megbetegedett és csakhamar meghalt. Tinódy irt halálára verset.

Czedik

(bründelsbergi), 1. Alajos báró, az osztrák áll. vasutak vezérigazgatója, szül. Zágrábban 1830-ban nov. 14. Bölcsészetet hallgatott Bécsben s 1848. ő vezérelte az akadémiai légiónak egyik csapatát. 1849-51-ig tiszt volt s hazánk ellen küzdött. 1851. gimnáziumi tanár lett Teschenben, ahonnan 1853-ban Bécsbe, a wiedeni főreáliskolához helyezték át. 1859. megjelent Táblázatos világtörténete. 1861. beválasztották az alsó-ausztriai tartománygyülésbe, 1869. pedig a képviselőházba. 1870. a kultuszminiszterium osztálytanácsosa, 1871. pedig a bécsi kereskedelmi akadémiának igazgatója lett; 1873. a nyugati vasút igazgatójává, 1875. pedig vezérigazgatójává tették. 1881. az összes államvasutak igazgatóságának főnökévé, 1884. pedig az államosított vasutak igazgatóságának elnökévé nevezték ki, amellett még osztályfönök extra statum is lett a kereskedelmi minisztériumban. 1882. az urak házának lett tagja, 1884. pedig bárói rangra emelték. Főérdeme, hogy követve Baross példáját, olcsó vasúti tarifát honosított meg az osztrák államvasutakon, az u. n. krajcáros árszabályt a III. osztályon (minden km. után 1 kr.). 1891. politikai okokból nyugalomba kellett vonulnia, hogy a lengyel Bilinski-nek helyet csináljon. 1893. tavaszán azonban visszatért a politikai életbe, amidőn a korneuburgi kerületben a birodalmi gyűlésbe választatta magát.

2. C. (brüdelsbergi) Hermann, osztrák-magyar ellentengernagy, szül. Zágrábban 1833. 1850. mint hadapród a hadi tengerészet szolgálatába lépett és 5 év mulva tiszt lett. 1861. sorhajóhadnaggyá neveztetvén ki, mint ilyen részt vett Helgolandnál 1864. a dánokkol vivott ütközetben és 1866. mint a Radetzky-fregattának első hadnagya a lissai tengeri csatában. Első izben bátor magatartásáért a legfelsőbb elismerésnek kifejezését vívta ki, míg a lissai ütközetnél a katonai érdemkeresztet nyerte el. 1870. korvetta-kapitány, és a hadügyminisztérium tengerészeti osztályában a 2-ik szakosztály főnöke lett, hol 1878. fregatta-kapitánnyá léptették elő. Miután 1884-ben sorhajó-kapitánnyá, 1888. ellentengernaggyá nevezték ki, ez utóbbi rangban a tengerészeti ellenőrző hivatalnak főnöke volt. 1892. a Lipótrend lovagkeresztjének adományozása mellett nyugdijba lépett.


Kezdőlap

˙