Danda

hosszmérték Bombayban = 1,829 m.

Dandár

(fr. és ném. brigade), önálló hadműködésre nem képesített, többnyire ugyanazon egy fegyvernemhez tartozó több csapattestből összeállított csapat, melynek parancsnoka tábornok, v. ezredes-dandárparancsnok. Seregünkben vannak gyalogsági, lovassági-, tüzérségi és hegyi dandárok, mely utóbbiak önálló hadműködésekre szükséges intézetekkel is elláttatnak. Háboruban 6-8 gyalogzászlóalj, vagy 12 lovasszázad képez egy-egy gyalog- v. lovas-D.-t. Valamennyi ugyanazon egy hadtest kötelékébe tartozó tüzérségi csapat képez egy tüzérségi D.-t.A hadseregek növekedésével lehetetlenné vált a vezérnek a sok egyes csapattal személyesen intézkedni, amiért is a seregeket előbb is derék-, elő- és utó-hadra osztották; II. Gusztáv Adolfsvéd király alakított először (1630) D.-kat; példáját követték ezután a többi európai seregek. A legujabb időkig a gyalogsági dandárokhoz többnyire egy-egy könnyü gyalogsági vagy egy-egy vadász-zászlóalj és tüzérség is volt beosztva.

Dandariok

ó-kori nép, mely az Ény-i Kaukázus lejtőin lakott.

Dandárnok

a dandár (l. o.) kinevezett vezére, ki vagy tábornok vagy ezredes-D. Vannak gyalogsági, lovassági, tüzérségi és hegyi dandárt vezénylő D.-ok. A hadmíveleti és katonai ügyek elintézésére a dandárnok mellé egy vezérkari tiszt és egy parancsőrtiszt van beosztva. Seregünkben D.-i hatásköre van továbbá a tüzérségi, a vártüzérségi, s a tüzérségi hadszertár-igazgatóknak, továbbá háboruban - a visszamaradó pótcsapatok és intézetek fölötti hatáskörrel, - a területi D.-oknak, valamint a lovassági és tüzérségi felügyelőknek.

Dandenong

város Victoria ausztráliai gyarmatban, 32 km.-nyire Melbournetól, ahalban gazdag D.-creek mellett; (1891) 1134 lak., közelében aranybányákkal.

Dandin

(franc., olv. danden), Molere egy vigjátékának hőse; gazdag paraszt, aki egy nemes nővel való házassága révén mindenféle bajokba keveredik. Ismételt fölkiáltása: Vous l'avez voulu, (többnyire átalakítva: tu l'as voulu) George Dandin! közmondássá lett az önokozta kellemetlenségekre.

Dandin

indiai költő, a Kr. előtti VI-ik sz.-ból vagy a VII. sz. elejéről. Irt egy regényt (Daçakumáracaritam), mely kultúrtörténelmi szempontból igen érdekes. (Kiadták: Wilson, Lond. 1846; Gudobole és Paraba, Bombay 1883 és 1889; Bühler u. o. 1873; stb.). Irt még D. egy retorikai művet is: Kavyadarça, melyet kiadtak: a Bibliotheca Indica-ban (Kalkutta 1873, Böthlingk német fordításában Lipcse 1890). Azt hiszik, hogy a Mrechakatika (l. o.) c. dráma is D.-tól való.

Dändliker

Károly, svájci történetiró, született Rorbasban a zürichi kantonban 1849 máj. 6. Doktori értekezése: Die drei letzten Bücher Herodians, mely Büdingernek Untersuchungen zur römischen Kaisergeschichte c. folyóiratában jelent meg (3. köt., Lipcse 1870) föltünést keltett, mire D.-t 1972-ben a zürichi tanítóképző intézethez Küssnachtba a történelem tanárává nevezték ki. 1875. a zürichi egyetem magántanára, 1883. pedig rendkivüli tanára lőn. művei közül megemlítendők: Lehrbuch der Geschichte des Schweizervolkes (zürich 1875); Ursachen und Vorspiel der Burgunderkriege (u. o. 1876); Hans Waldmanns Jugendzeit und Privatleben (u. o. 1878); Bausteine zur politischen Gesch. Hans Waldmanns (Jahrbuch für schweizerische Geschichte, 5. köt. 1880); Die Eidgenossen und die Grafen von Toggenburg (8 köt., 1883); Der Ustertag und die politische Bewegung der 30-er Jahre im Kanton Zürich (u. o. 1881); Geschichte der Schweiz (u. o. 1889); Hans Waldmann und die Züricher Revolution von 1489 (u. o. 1889). Ezeken kivül megirta Müller J. J.-vel a Lehrbuch der allgemeinen Geschichte c. munkát (2. kiadás, Zürich 1878); Übersichtstafeln zur Schweizer Gesch. (1890) és: Zur allgemein. Gesch. (1891).

Dandolo

a velencei 12 patricius-család egyike, melynek ősei az első dogét választották. Tagjai kötül felemlítendők: 1. Henrik, szül. 1108 körül, megh. Konstantinápolyban 1205 jun. 1. Ő alapította meg tulajdonképen Velence főhatóságát a Kötéptengeren. 1173., mikor konstantinápolyi követ volt, Manuel császár megvakíttatta (bár e műtét nem sikerült teljesen). 1192. dogévé választatván, ujra meghódoltatta Isztriát, hasonlóképen Padovát is és 1195. Modena mellett megverte a pisaiakat. Mint a IV. keresztes hadjárat vezére, elragadta Zárát a magyaroktól és azután Konstantinápoly ellen vezette kalandor hadát, melyet 1204 ápr. 13. rohammal bevett és kiraboltatott. Megalapította azután a latin császárságot, mi által Velence a kelet-római birodalom nagy részének ura lett. D. siremlékét, mely a konstantinápolyi Sophia-templomban volt, a törökök 1453. szétrombolták. 2. D. János, a 48-ik doge, 1279-1291-ig, ki IV. Honorius pápa követeléseivel dacolt.3. D. Ferenc, az 52-ik doge, 1328-39; a köztársaságot, mint annak követe, felmentette V. Kelemennél a pápai átok alól; a hatalmas Scala Márton legyőzésével birtokot szerzett a köztársaságnak Olaszország szárazföldjén («terra ferma») és szabad hajózást a Pó folyón.4. D. András, az 54-ik doge 1343-54-ig, szül. 1309., megh. 1354 szept. 7. Szövetkezett a pápával, a görög császárral és a johannitákkal a törökség ellen, szerződést kötött a tatárokkal és ez által a köztársaság Fekete-tengeri kereskedelmét helyreállította. A magyar fenhatóság alá kivánkozó Zárának felkelését szintén elnyomta. Barátja volt Petrarcának, irt egy Chronicum Venetorum c. művet (Velence története latin nyelven) és megbizásából készült a Liber blancus és Liber albus cimü oklevélgyüjtemény. Munkáját utóbb Caresini folytatta. V. ö. Thomas és Tafel: Der Doge D. (Müncheni akad. 1885); Simonsfeld: A. D. (u. o. 1876).5. D. Jeromos, olasz iró, szül. 1796 jul. 26., megh. 1866 márc. 26. Mikor Velence köztársasággá lett, D. rovigoi kormányzó, majd chioggai kormánybiztos lett. Később a dei Frari állami nagy levéltár igazgatója volt. Munkái: Osservazioni sui quattro cavalli della basilica di San Marco (Velence 1817); Alcune parole al Lloyd di Vienna e suoi correspondenti sul porto franco di Venezia (u. o. 1858); La caduta della republica di Venezia ed i suoi ultimi cinquant'anni (u. o. 1855); Il Carmagnola (u. o. 1865); Cenni biografici di alcuni illustri Bergamaschi (u. o. 1857).6. D. Tulliusz gróf, olasz iró, szül. Vareseben 1801., megh. Urbinoban 1870 ápr. 6. Egyházi szellemben irt történelmi munkái közül említendők: Firenze sino alla caduta della republica (Milano 1843); Studii sul secolo di Pericle (1835); Studii sul secolo d'Augusto (1837); Roma e l'imperio sino a Marco Aurelio (1844); I secoli de' sue sommi italiani Dante e Colombo (1852); La signora di Monza e le streghe del Tirolo (1855); Roma pagana e cristiana (1860);Il secolo di Leone ex (1861-68); Storia del pensiero nei tempi moderni (1870-71).7. D. Vince gróf, olasz kémikus és agronomus, szül. Velencében 1758 okt. 26., meghalt Vareseben 1819 dec. 12. Tagja volt a Cisaplini köztársaság nagy tanácsának, azután sok ideig Dalmácia kormányzója s itt szerzett érdemeiért I. Napolen grófi rangra emelte. Munkái: Fondamenti della fisico-chimica applicati alla formazione de'corpi e de'feromeni della natura (Velence 1796); Les hommes nouveaux, ou moyens d'opérer une régénération morale (1799); Enologia (Milano 1812); Il buon governo de' bachi de seta (u. o. 1816); Storia de' bachi da seta (u. o. 1818-19). Memoire-jait Compagnoni adta ki (Milano 1820).

Dandy

(ang., ejtsd: dendi), az úri világhoz tartozó egyén, ki származása-, izlése-, kelleme- és vagyonánál fogva hivatva érzi magát arra, hogy a divat és társadalmi illem törvényhozója legyen. D. szó helyett ujabban a Swell szót használják, magyarul piperkőc.


Kezdőlap

˙