Davidis

Henrietta, német irónő, szül. Wengernben 1801 márc. 1., megh. Dortmundban 1876 ápr. 3. Egyideig nevelőnő és egy leányiskola tulajdonosa volt. Költeményeken (1848) kivül legismertebb műve rendkivül elterjedt szakácskönyve (először 1844). Számos háztartási munkát irt: Küchen- und Blumengarten, Der Beruf der Jungfrau, Die Hausfrau stb.

Davidisták

l. David Jorrisz.

Davidov

1. Károly, orosz gordonkaművész és zeneszerző, szül. a Kurlandi Goldingenben 1838 márc. 15., megh. Pétervárott 1889 febr. 28. 12 éves kora óta tanulta hangszerét a hires Schmitt H.-tól Moszkvában, hol az egyetemen 1854-58. mennyiségtudománnyal foglalkozott és Pétervárott Schuberth Károlytól, majd Lipcsébe ment, Hauptmanntól elméletet tanulni. Itt már 1859 végén oly feltünést keltett játéka, hogy Grützmacher utódául szerződtették a Gewandhaus hangversenyeire és tanárnak a konzervatóriumhoz. Vendégjátékai is terjesztették nagy hirét; 1862. már hazahivták tanárnak a pétervári konzervatóriumhoz, melynek 1876. igazgatója lett. Életmódja okozta 1888. leléptetését, majd elmekórját. D. játékát a technikai készség s biztos intonális tökélye, hangszépség és izlés jellemezte. Zeneművei is nagybecsüek: gordonka-, zongoradarabok, dalok.2. D. Vasziljevics Deniz, orosz tábornok, katonai iró és költő, szül. Moszkvában 1784 jul. 27., megh. Moszkva melletti birtokán 1839 máj. 8. 1801. a lovas testőrségbe lépett, részt vett az orosz hadjáratokban s különösen az 1812-iki háboru alkalmával mint egy általa szervezett hadcsapat vezetője vált hiressé. 1814. ezredes, 1815. dandárnok lett; 1825-27. a perzsa hadjáratban vett részt, 1831. Lengyelországban harcolt. Számos költeményét orosz hirlapok közölték; egyéb műve: Visszaemlékezések az eylaui csatára. Összes művei 1848. Pétervárott jelentek meg.

Davidovics

Dimitrij, szerb iró, szül. Zimonyban 1789 okt. 12., megh. Szemendriában 1838 március 25. Tanulmányait Karlócán és Pesten (1808-12) végezte. Később Bécsbe ment, hol 1813-1822 egy szerb lapot (Novine serbske) szerkesztett. 1823. elhagyta Bécset és Szerbiába ment, ahol 1826 óta mint Obrenovics Milos fejedelem első titkára működött. Munkái: Zabavnik (szépirodalmi almanak, megjelent Bécsben 1815., 1816., 1819., 1820., 1821. és 1833.); Djejanja k istoriji srbskoga naroda (Szerb történelmi tanulmányok. Bécs 1821); Spisanija ućilistna (Pedagogiai vázlatok. Buda 1812).2. D. Pál, osztrák tábornok, szül. Budán 1737, megh. Komáromban 1814 febr. 18. Korán lépett osztrák hadi szolgálatba és Boszniában a törökök, a hétéves és bajor örökösödési háboruban Poroszország ellen harcolt. 1790. már tábornok volt, kitünt a belga felkelők, majd a franciák ellen viselt hadakozásban, igy különösen Neerwinden, Marchiennes és Wattignies mellett; 1796. mint táborszernagy Alvincy alatt az olasz hadsereghez ment, de Mantonát nem volt képes felszabadítani; 1805. kitüntetéssel harcolt Caldiero mellett és Károly főhercegnek Magyarországba való visszavonulása alkalmával 1809. Komárom parancsnoka lett.

Davids

Ryhs, angol orientalista, szül. Colchesterben 1843 május 12. 1863-65. Boroszlóban Stenzler tanár vezetése alatt a szanszkritot tanulta, 1866 Celjmbe ment, hol angol polgári szolgálatba lépett. Visszatérve Angliába, 1876. Barrister, 1883. a pali és a buddhista irodalom tanára lett a londoni University Collegeben, 1887. pedig a Royal Asiatic Society titkára, 1882. a Palis Tex Society-t alapította. Munkái: Ancient coins and measures of Ceylon (London 1877); Buddhist birth stories (u. o. 1880); Lectures on the origin and growth of religion an illustrated by Indian buddhism (u. o. 1881); Buddhism (u. o. 1878); Vinaya texts (Oldenberggel együtt. Berlin Oxf. 1881-85); Buddhist Suttas (u. o. 1881); The questions of King Milinda (u. o. 1889). Kiadványai: a Sumangala és a Digha Nikarcircumflexya buddhista munkák.

Davie

(ejtsd: devi), county É.-Karolinában, 650 km2 területtel, 11096 lak., Mocksville székhellyel.

Daviel

János, francia orvos, szül. La Barre-ban (Normandia) 1696 aug. 11., megh. Genfben 1762 szept. 30. Rouenban és Párisban sebészetet tanult, de később teljesen a szemészetnek szentelte magát. 1749. a király szemorvosa lett. Őt tartják a hályogoperáció feltalálójának.

Daviess

(ejtsd: dévissz), több county az Egyesült-Államokban; és pedig Indianában (1790 km2 ter. 21552 lak., Washington székh.) és Misszuriban (1490 km2 területtel, 19145 lak. Gallatin székh.)

Davila

Henrik Caterino, olasz államférfiu és történetiró, szül. Pieve di Saccoban 1576 okt. 30., s megöletett San Micheleben, Verona mellett 1631. 1594. francia hadiszolgálatba lépett. Öt év mulva visszatért hazájába, hol Pádovában folytatta tanulmányait. Azután Parmába ment, ahol az Innominati-akadémia tagja lett. A velencei köztársaság, melynek szolgálatába lépett, fontos katonai megbizásokkal küldte Krétába, Dalmáciába és Friaulba és még azzal is kitüntette, hogy a szenatusban a doge oldalán jelölt neki helyet. A Storia delle guerre civili di Francia (1559-98) cimü műve értékes forrásmunka. Legelső kiadása Velencében 1630., legutolsó pedig Milanóban 1807. (hat köt.) jelent meg; franciára Mallet és Grosley (Paris 1757, 3 köt.) angolra Cotterel (London 1766), németre pedig Reith (Lipcse 1792-95, 5 köt.) fordították. Becséről Ranke értekezett behatóbban (Französische Geschichte I.). V. ö. Grande Encyclopédie XIII.

Davillier

(ejtsd: davijié) János Károly báró, francia műtörténész, szül. Rouenban 1823 május 27., megh. Párisban 1883 márc. 3. Leginkább műipari dolgokkal foglalkozott, Spanyolországban utaztával pedig különösen a spanyol művészetekkel. Munkái: Histoire des faiences hispano-moresques a reflets métalliques (1861); Histoire des faiences et porcelaines de Moustiers, Marseille etc. (1863); Cabinet du duc d'Aumont et les amateurs de son temps (1870); Les porcelaines de Sevres de Madame du Barry (1870); L'espagne (1874, Doré 309 rajzával); Fortuny, sa vie, son oeuvre sa correspondance (1875); Les arts décoratifs de l'Espagne (1879); Recherches sur l'orfévrerie en Espagne (1880); Les origines de la porcelaine en Europe (1883).


Kezdőlap

˙