Davyn

l. Nefelin.

Dawdon

város Durhamban, l. Seaham Harbour.

Dawison

Bogumil, német szinművész, szül. Varsóban 1818 máj. 15., megh. Drezdában 1872 febr. 1. Szülői akarata ellenére tanulmányait félbenhagyva, lépett be a varsói szinészeti tanodába és ott már 1837-ben mint növendék föltünt. Innen Vilnába, majd Lembergbe szerződött, hol mihamar rendezővé lett a lengyel szinháznál. Ellenállhatatlan vágya azonban a német szinpad felé vonta. E vágya megvalósítása végett kitünő állását elhagyva, tanulmány céljából fölkereste a párisi, berlini, lipcsei, drezdai szinházakat s 1841. Lembergben már mint német szinész lépett föl. Néhány évi tanulmány és gyakorlat után 1849 a bécsi udvari szinházhoz hivták meg a hősi szerepek betöltésére. Európa nagyobb szinpadain megfordult a 60-as években s ez utjában a pesti közönséget is lázba hozta néhány föllépése.

Dawkins

Vilmos, angol geologus és antropologus, született Buttingtonban (Montgomeryshire) 1838 dec. 26. 1862. rész vett Nagy-Britannia földtani felvételeiben, 1869. a manchesteri muzeum gondnoka, 1870. az Owen Collegeben geologiát adott elő, ahová 1874. tanárrá nevezték ki, ugyanakkor a földrajzi társaság elnökévé is megválasztották. 1875. földkörüli utazást tett. Nevezetesebb munkái: Cave hunting. Researches on the evidence of caves respecting the early inhabitants of Europe (Lond. 1874; németre ford. Spengel, Lipcse 1876); Early man in Britain and his place in the tertiary period (1880).

Dawley Magna

(ejtsd: dali), város Shrop angol grófságban, 7 km.-nyire Shifnalltól, (1891) 6996 lak., vasművekkel, mész- és téglaégetőkkel.

Dawlish

(ejtsd: dalis), falu és látogatott tengeri fürdő Devon angol grófságban, a Great Haldon lábánál, (1891) 4210 lak., enyhe és egyenletes éghajlattal.

Dawson

János Vilmos, sir, kanadai természettudós, szül. Pictouban 1820.; Edinbourgban tanult s a geologiára adta magát. Több európai és amerikai tudós társaság tagja. Munkái: Archaia or Saudies on the Cosmogony (1858); Acadian Geology (1868); Devonien and Carboniferrus Flora; The Story of the Earth and Man (ebben a Darwin-féle teoriát igyekezett megdönteni; 1872); The Dewn of life (1875); The origin of the World (1877); The Change of Life in geol. Times (1880). Ő fedezte fel a kanadai eozoont, egy ős-állatot.

Dawsonit

(ásv.), viztartalmu nátrium-aluminium karbonát (Na2O.Al2O3.2CO2.2H2O), fehér, sugaras szövetü. Termőhelye: Kanada: Montreal; Toszkána: Pian Castognaio.

Dax

az ugyanily nevü járás székhelye Landes francia départementben az Adour partján, amelyen szép hid vezet Sablar külvárosba, (1891) 8403, mint község 10240 lak. régi, XIII. sz.-beli székesegyházzal, római körfalak és egyéb építmények maradványaival, ásványtani muzeummal, likőrgyártással, vasolvasztókkal fayence- és dugókészítéssel, fa- gabona- és különösen élénk állatkereskedéssel. A városban 59,5°-nyi meleg vízforrás fakad, amelyet különösen reumatikus bajok ellen használnak. D. Aquae Tarbellicae néven a tarbelleknek volt fővárosa. A középkorban Acqs v. d'Acqus volt a neve.

Daxner

István, tót iró s hirhedt nemzetiségi agitátor, szül. Tiszolcon (Gömör vm.), megh. u. o. 1892 ápr. 21. 1848. Hurbán tótjaival a magyarok ellen küzdött. 1861. Gömör vmegye alispánja, 1865. a debreceni váltótörvényszék ülnöke lett. Az 1861. turócszentmártoni tót nemzetiségi gyülés által elfogadott memorandumnak, melyben a tótajku megyék politikai elkülönítését s a tót közigazgatási nyelv elfogadását követelték, ő volt a szerzője. Egész haláláig élénk részt vett minden magyar nemzetellenes mozgalomban. Mint iró jelentéktelen volt. 1845-46. néhány verset s egy beszélyt irt.


Kezdőlap

˙