De Bange

(ejtsd: döbanzs) dugaszkészülékét ágyuk számára a francia és a britt hadsereg és haditengerészet lövegeinél alkalmazták; két fémkorong közé foglalt, azbeszttel töltött vánkosból áll, mely a zárócsavar feje előtt fekszik; lövés alkalmával a vánkos összeszorul, majd kiterjeszkedik s ezzel a lőporgázok kiömlését megakadályozza.

Debardeur

(franc. ejtsd: debardőr), aki a hajó szállítmányát partra szállítja; továbbá az ilyen kirakodó ruhájába öltözött maszk.

Débarquer

(fr., ejtsd: debárké) a. m. partra szállni, v. szállítani.

De Bary

Henrik Antal, német botanikus, szül. Frankfurtban 1831 januárius 26., megh. Strassburgban 1888 jan. 19. Orvosi pályára készülve az egyetemet Heidelberg, Marburg és Berlin városaiban kereste föl és 1853. Frankfurtban mint gyakorló-orvos telepedett le. Azonban már 1854. Tübinga egyetemén a növénytanból hirdetett előadásokat, egy évre rá Freiburgba ment, ahol 1859. rendes tanszékhez juthatott. 1867. Hallébe hivták, 1872. pedig Strassburgba került s itt az egyetem ékessége lett. Kutatásai a sejtfalas és nyálkagombák életét derítik föl, kivált termesztő-műszereik sokféleségét, valamint nemi folyamatait és az ivadék váltakozását (p. a rozsdagombákét). Rengeteg irodalmi tevékenységének főbb tanubizonyságai a következők: Beitrag zur Kenntniss der Achlya prolifera (Berl. 1852); Untersuchungen über die Brandpilze und die durch sie verursachten Krankheiten der Pflanzen (u. o. 1853); Untersuchungen über die Familie der Konjugaten (Lipcse 1858); Die Mycetozoën, ein Beitrag zur Kenntniss der niedersten Tiere (u. o. 1859, 2. kiad. 1864); Recherches sur le développement de quelques champignons parasites (Paris 1863); Die gegenwärtig herrschende Kartoffelkrankheit, ihre Ursache und Verhütung (Lipcse 1861); Über die Fruchtentwickelung der Askomyceten (u. o. 1863); Beiträge zur Morphologie und Physiologie der Pilze (Frankf. 1864-82, 5 rész); Morphologie und Physiologie der Pilze, Flechten und Myxomyceten (Lipcse 1866); Über Schimmel und Hefe (2. kiadás Berlin 1874); Vergleichende Anatomie der Vegetationsorgane bei den Phanerogamen und Farnen (Lipcse 1877); Vergleichende Morphologie und Biologie der Pilze, Mycetozoen und Bakterien (u. o. 1884); Vorlesungen über Bakterien (u. o. 1885); Strassburgban 1878 óta Mikrophotographien nach botanischen Präparaten adta ki és a Botanische Zeitung-ot 1867 óta szerkesztette.

Débatte

l. Vita.

Debauche

(franc., ejtsd: debós) a. m. kicsapongás; debaucher, kicsapongani, kicsapongó életet élni, elcsábítani, különösen katonai értelemben valakit szökésre birni.

Debay

(ejtsd: döbe), franc. művész-család. Tagjai: 1. D. az idősebb, szobrász, szül. Mechelnben 1779 okt. 16., megh. 1863 jun. 14. Párisban Chaudet műtermében nyerte kiképeztetését és ekkor azt a megbizást kapta, hogy a könyvtár számára 30 mellszobrot és a nantesi tőzsde számára 10 szobrot készítsen. 1817. Párisba visszatérve, két óriási szobrot, Neptunt és Apollót faragott Habana részére; ugyanebben az évben Talma szinésznek mellszobrával másodosztályu dijat nyert. Egyéb művei közül említendők: XIV. Lajos bronz lovagszobra Montpellierben (1829); L'Hôpitalnak, a hires kancellárnak szobra az aiguepersei városházában, Szent Sebestyén a párisi St.-Merri templomban, stb.2. D. Ker. János József, az ifjabb, az előbbi fia, szintén szobrász, szül. Nantesban 1802 aug. 31., megh. Párisban 1862 jan. 7. Atyjának és Bosionak tanítványa, 1829. Jácint halála c. reliefjével a római nagy dijat nyerte el. Számos plasztikus alkotásából felemlítjük a következőket: a tengerészet géniusza (márványból); a vadászat géniusza (bronzból); egy fiatal nőrabszolga, amely márványszobra 1836. az első dijat nyerte; VIII. Károly francia király márványszobra (1839. a versaillesi muzeumban) stb.3. D. Ágost Jácint, az előbbi öccse, festő és szobrász, szül. Nantesban 1804 ápr. 2., megh. Párisban 1865 márc. 14. Atyjának és Gros-nak tanítvénya volt; már 1823. nagy díjat nyert: Aigisthos Klytemnestra ravatalánál c. művével. Ezután további kiképzése végett Rómába ment. 1830. visszatért Franciaországba, és ugy a festészet mint a szobrászat terén egyaránt nagy tevékenységet fejtett ki. Festményei közül megemlítendők: Lukretia a forumon (a nantesi muzeumban); Az aggastyán gyermekei; óriási képe: I. Ferenc francia király és az angol király találkozása, az u. n. Camp du Drap d'or, stb. Szobrászati művei közül: Affre párisi érsek (megh. 1848.) siremléke a párisi Notre-Dame-ban, Perroult építőmester és Lorrain Kolos festő szobrai a Louvre-ban, Damas gróf mauzóleuma. Legismertebb műve: Az első bölcső (1855. első dijat nyert) stb.

De Bay

Mihály, l. Bajus.

Debeljácsa

(Deblyácsa), község, l. Torontál-Vásárhely.

Debellal

(lat.) a. m. legyőz.


Kezdőlap

˙