Delfti edény

A delfti edénynek fehér, néha kékes árnyalatu, fehér máza van. E máz nem ritkán hólyagos. Az edények diszítménye többnyire kék és khinai vagy japáni minták után indul. Más szinü, ugy mint kék, vörös, barnásvörös, sárga, arany, zöld diszítmények is fordulnak elő, de ritkábbak.

Delftland

D.-Hollandia termékeny része Rynland, Schieland a Maas és a tenger közt.

Delfzyl

(ejtsd: delfszajl), megerősített város Gröningen németalföldi tartományban, a Dollart nyugati partján, vasut mellett, (1891) 6642 lak., halászattal. D.-nél kezdődik a hosszu csatorna (105 km.) amely a Dollartból Leeuwardenen keresztül az Északi-tengerhez vezet és ezt Harlingennél éri el.

Delgada

l. Ponta-Delgada.

Delgado

alacsony, messziről alig észrevehető hegyfok Afrika keleti részén Mozambik portugáll gyarmat és német K.-Afrika közt az é. sz. 10° 24' alatt. D. fok a Tongi-öbölnek északi pontját alkotja, amelynek déli oldala a Mionge-sziget. É-ra tőle a Rovuma torkollik. A hegyfok körül elterülő vidék a Cabo-D. kerület, közel 7000 lak.

Delhi

(Dehli, Dihli v. Dhilli), 1. a brit-indiai birodalom Pandsab főkormányzóságának egyik diviziója, 14530 km2 területtel, (1891) 4433680 lak., 7 disztriktusra oszlik. - 2. az ugyanily nevü divizió és disztriktus fővárosa, 252 m. magasban a Dsumma jobb partján, az é. sz. 28° 40' 30" és a k. h. 77° 16' 30" alatt, több vasuti vonal találkozójánál, (1891) 193580 lak., akik közt 95484 hindu, 72519 mohammedanus, 2676 dsain). A modern város, amelyet alapítójáról San-Dsihanabadnak hivnak, szabályosan épült, széles utcákból álló és 11 km. kerületben falak veszik körül, amelyeken 11 kapu vezet át. A falakat részben lerombolták. A főutca a Csandni-Csok kelet-nyugati irányban átszeli a várost, ebben vannak legnagyobb számmal elhelyezve a bazárok a melyekben ékszereket, sálokat, arannyal v. ezüsttel áttört kelméket, cizelált butorokat, D. iparcikkeit áruba bocsátják. A régi császári palota, pompás márvány épületek, mecsetek, fürdők és termek (a legkiválóbb a divan-i-khasz, magánfogadó terem) halmaza, a város keleti végében, a Dsumna partján áll, de 1857 óta düledező félben van. A városban magában van még a Kala-Maszdsid v. fekete mecset; a hindu templomok jelentéktelenek. D.-nek legtöbb műremeke azonban az ujabb várostól Délnek fekvő, 126 km2 területü sikságon van, ahol a legkülömbözőbb időkből származó, csodásnál csodásabb épületeket, illetőleg csak romjait találhatni fel. Ilyenek III. Firuz palotája (1351), amelyet Timur dult föl és a mely mellett a hires Aszoka nevő monolit (250 Kr. e.) áll; a Purama Kila és a Daolat Lodi-mecset (1415); Dsei Szingnek nagyszerü csillagvizsgálója (1728); Humajun császár mauzoleuma (1554): Szafdar Dsangnak, az oudhi nábobnak sirja (1748); Nizam-Audin mecsetje (1321) és a mindezeket körülfogó XIV. és XV. századból való egyéb siremlékek. A sikság déli végében van a Kutab nevü épületcsoport, amelyben a 70 m. magas Kutab mecseten kivül ott van a vörös homokkőből és fehér márványból Sah-Dsehan által 1631-37-ig épített pompás Dsami-Maszdsid, India legszebb mecsetje, továbbá a csodálatos Aladin kapu (1295), az Altamach-mauzoleum (1210), a Pirthi Rads oszlopsora (a IV. századból) és a 14 m. magas 8500 kgr. sulyu vaspillér, amelyet 317. Dhava király állíttatott föl. Az angol városrész D.-től É-ra buja ültetvények közt épült.A legrégibb indiai legendák Madhanti, Hasztinapura és Indrapeszta nevü városokat emlegetnek, amelyek a modern D. helyén egymás után állottak. Indrapesztát (amely néven az orthodox hinduk D.-t maig is nevezik) a meg nem bizható brahmin krónikák szerint a XXX. sz-zadban alapították Kr. e. A Mahabharata hősei közt van egy Judichtera, aki a XV. században Kr. e. Indrapeszta uralkodója volt. A mitikus kor elhagyva 57. Kr. e. Dilu hindu uralkodó a régi Indrapeszta romjain uj várost alapít. 317. Kr. u. e város Dhava királynak, a vasoszlop készíttetőjének székhelye. Az ezután elhagyott D.-t Anang Pal radsa 736. a Tomara birodalomnak teszi székhelyévé (v. ö. Lassen Indische Alterthumskunde III. kötet és Cunningham: Archeological Survey Report for 1862-63. Journal of the Asiatic Soc. of Bengalban 1864 supplement). 1193. a panipati csata után, a melyben a hindu függetlenség és Pirthi Rads, ez utolsó brahmin császár is elesett, D.-t Kutab-Oudin, Mohammes Sahab-Oudin Ghori hadvezére hódítja meg. Kutab császárrá levén. D.-t tette terjedelmes birtokainak fővárosává és ezt ő, valamint utódai Altamach és Ala-Eddin számos művészi becsü épülettel gazdagította. 1321. Toglak, egy uj dinasztia megalapítója, nehány km.-nyire K. felé építette székhelyét; 1325. III. Firuz pedig a régi Indrapeszta helyére tette azt át. 1397. a vad Timur rommá döntötte. 15 évvel későbben Daolat Lodi kemeli a várost romjaiból és ismét császári székhellyé teszi. 1554. Humajun, Babernak, az első nagymogulnak fia költözködik belé, de utódai ismét elhagyják. 1631. Sah Dsehan uralma alatt azonban ismét császári székhellyé lesz. 1739. a persa Nadir sah, 1756. az afgánok és 1758. a mahrattok pusztítják el és ez utóbbiak 1806-ig névleg urai is maradnak. Ezen ismételt pusztítások a várost régi fényéből kivetkőztették. 1806 óta D. angol birtok; a mohammedánus indiaiak azonban ennek dacára mindig fővárosuknak tekintik. 1857. a szipahik föllázadván, a 90 éves Bahadur radsát uralkodójuknak kikiáltván, fölkelésük főhelyévé D.-t tették. Az angol generális Nicholson csak hosszu ostrom és véres harcok után tudta 1857 szept. 20. ismét visszafoglalni. 1877. itt volt a fényes durbar, amelyen lord Lytton indiai alkirály elnöklete alatt Victoria angol királynőt India császárnőjévé kikiáltották.

Dél-Hollandia

tartomány, l. Hollandia.

Deli

(Delhi v. Dilli) 1. Timornak; a portugállok birtokában levő Szunda-szigetnek főhelye az északi parton, egészségtelen vidéken, a délkeleti monszunok idejében könnyen hozzáférhető kikötővel. - 2. egy kis maláj állam székhelye Szumátra-sziget északi felében, a keleti parton, a Szoengo v. D. folyó partján, annak torkolata közelében. Labuan D.-nek is hivják. A D.-i szultánság körülbelül 1500 km2 területtel, főképen borsot, muszkardiót, dohányt és szandálfát terem. 1873 óta a szultán a németalföldiek fenhatósága alatt áll.

Deli

e török szó eredeti jelentése őrült, vakmerő, bolond, hős; összefüggnek vele a magyar D., dalia szóalakok. Régebben egy önkéntes lovassági csapat elnevezése volt, mely részint zsoldban állott, részint pedig mint testőrség szerepelt egyes pasák szolgálatában. Élükön a D. basi, a D.-k főnöke állott. Valószinüleg vakmerő bátorságuk révén jutottak a D. elnevezéshez és mint a hagyomány tartja, bátorságukat ópiumevéssel is élesztették. Öltözetük - mint Thuty megjegyzi - nagyon hasonlított a magyar hajdukéhoz: szűk, zsinóros nadrág, bakancs, attila övvel, melyen széles, görbe kard függött, hoszzu és bő köpönyeg, melynek csuklyája volt, egyszersmind a fejre való is. (Thury: Török történetirók.)

Déli

v. délszaki v. délvidéki növények (plantae australes), általában a délibb vidékről (Fokföld, Ausztrália stb.) származó, gyakran diszül ápolt szép növények. A D. v. ausztralis jelentése azonban gyakran relativ, p. Tecoma australis P. Br. vagyis déli kürtvirág uj-hollandiabeli, a Quercus australis Link, vagyis déli tölgy portugall, a Succisa australis Wulf. hazánkbeli stb. Déli vagy délvidéki flóra (fl. australis), l. Európa flórája.


Kezdőlap

˙