Derabgherd

(Darab), város Farzisztán persa tartományban, 200 km.-nyire Siraztól, mintegy 4000 lak., közelében sóbányával; mintegy 5 km.-nyire egy sziklába vésett relief látható, amely Sahpur királynak győzelmét (260) ábrázolja Valerius római császár fölött.

Deradsat

Pendsab brit-indiai főkormányzóság egyik diviziója a Szulejman-hegyek és az Indus völgye közt, amely az egész angol Afganisztánt is magában foglalja, 60391 km2 területtel, (1891) 1650380 lak., akiknek nagy része (több mint 1 millió) afgán mohammedánus. A föld, ahol öntözik, nagy termékenységü, különösen az Indus környékén; sok benne azonban a puszta is. 3 disztriktusra oszlik, amelyeket fővárosaikról neveznek el; ezek: Dera-Iszmail-Khán (l. o.), Dera-Gázi-Khán (l. o.) és Bannu (8960 lak.).

Dera-Gázi-Khán

az ugyanily nevü disztriktus fővárosa Deradsat pendsabi divizióban, az Indus jobb partjától 3 km.-nyire, 22309 lak., akiknek felénél több mohammedánus, termékeny környékkel, selyem és gyapotszövéssel és élénk bazárokkal.

Deraieh

(Deraije, Dereja), Nedsd (Közép-Arábia) vahabita szultánjának régi fővárosa, Er-Riadtól, a mostanitól 10 km.-nyire; egykoron öt, külön falakkal körülvett városrészből állott; 1818. az egyiptomiak lerombolták; lakóinak száma most mintegy 1500.

Dera-Izmail-Khám

Deradsat (l. o.) és az ugyanily nevü disztriktus fővárosa, csekély távolságban az Indus jobb partjától, 22164 lak., élénk átmeneti kereskedéssel és gyapotszövéssel.

Derat

atlaszszerü nehéz selyemszövet, mely nagyrészt Közép-Afrikában készül.

De rato

(lat.) a. m. határozat szerint.

Derbe

az ó-korban megerősített város Lykaoniában, valószinüleg a mai Divle mellett Konia szandsákban és vilajetben; ott székelt a Ciceroval barátságos lábon élt Antipater tirannus, akit Amynthas fosztott meg uralmmától; a hagyomány szerint Timótheusnak, Pál apostol egyik tanítványának szülőhelye.

Derbend

v. dervend, persa eredetü török szó, jelent hegyszorost, defilét. Ily defilének az őre dervendsi nevet viselt, és dervend agaszi régebben az utakra felügyelő sereg főnöke volt. L. még Dervent.

Derbent

(Derbend), Dagesztán orosz kaukázusi vidék ugyanily nevő járásának székhelye, a Káspi-tenger nyugati partján, az é. sz. 42° 4' alatt, (1891) 11535 lak., sáfrány, dohány, szőllő és gyümölcstermeléssel és halászattal. A három oldalról falakkal védett, egészen keleti külsejü város, 17 mecsetjével és 3 zsinagógájával, amfiteatrumszerüen épült a Kaukázus keleti végében levő szelid lejtőjü hegyen, melynek tetejét a régi uralkodóknak, ma pedig az orosz kapitánynak lakóhelye, a citadella koszoruzza. Ezenkivül D.-nek történelmi és régészeti szempontból érdekes épületei: a nagy mecset, amelynek udvara márványlapokkal van kirakva; a várostól É-ra a temető, amelyben sok régi siremlék és egy mauzoleum áll, amelyben ama 40 hős van eltemetve, akik az arabok elleni küzdelemben a város kapui előtt estek el. Közelében kezdődik a D-i v. kaukázusi fal (Szedd-Eszkender), amelyet Nagy Sándor falának is neveznek és amely a Dariel szorosig huzódott. Egykoron az volt a célja, hogy az északi népek betöréseinek gátat vessen; ma csak néhány torony maradt fen belőle. D. eredete az V. század végére, illetőleg a VI. század elejére, Kabad persa király korára vezethető vissza. A hagyomány alapítását Nagy Sándornak tulajdonítja. A kazárok betöréseinek meggátlására épülvén, ennek köszönhette jelentőségét. 728. az arabok foglalták el a kazároktól; 1220. a mongolok hatalmába került. 1722. elfoglalta N. Péter cár, de 1728. kénytelen volt Nadir sahnak átengedni és csak 1813. a gulisztáni szerződésben került végleg Oroszországhoz.


Kezdőlap

˙