Dere

(török) a. m. völgy, patak. Innen a dere bej szó, vagyis völgy ura, völgy beje, aki a régibb időkben külön területnek ugyszólván független ura volt. A szeldsuki világ után egyes derebejek ragadtak magukhoz egy-egy területet és rendszeres harcokat is folytattak egymás ellen Kisázsiában. Később a szultán fenhatósága alá kerültek, anélkül azonban, hogy önállóságukat feláldozták volna. A derebeji méltóság öröklődött és saját területükön valóságos fegyveres hatalmasság számba mentek. Befolyásuk és erejük oly nagy volt, hogy nem egyszer a padisáhtól is megtagadták az engedelmességet és kényük-kedvök szerint uralkodtak saját területükön. Csak II. Mahmud szultánnak sikerült régi hatalmukat megtörni és manapság csak az emlékük él e derebejeknek Kisázsiában. A kisázsiai népdalokban nem egy ily hős derebejnek maradt fenn az emléke.

Derecske

1. Nagyközség Bihar vármegye derecskei j.-ban, (1891) 1707 házzal és 8272 magyar lak., járási szolgabirói hivatal és járásbiróság székhelye; van takarékpénztára, többféle egyesülete, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Termékeny határa 10320 ha. Közelében nagy sziksós tó van, melynek kiszáradása után szódát nyernek. A D.-nél elfolyó Kék-Kálló patakban 1755. szép gyöngykagylókat találtak. D.-n tartózkodott hosszabb ideig Széchényi István gr., mint huszárkapitány. Itt volt az Eszterházy család egyik főuradalmának székhelye. Közelében a Konyári sós tó. - 2. D. kisközség Heves vm. pétervásári j.-ban, (1891) 1413 magyar lak., vasuti megálló. Vidékén arany-, ezüst- és rézércbányák vannak. - 3 D. (Drassenmarkt), kisközség Sopron vmegye felsőpulyai j.-ban, (1891) 1071 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Dereglye

A folyami uszáknak egy neme, középfaj a ladik és tölgyfahajó (gabonáshajó) között. Alakja és nagysága az egyes folyók és folyamszakaszok szerint igen különböző, de leginkább tompa fara és felhajló, csucsos v. felhuzott orra van. A közönséges puhafa-dereglye 24-25 m. hosszu 4-6 m. széles, 1,60-1 m. magas és 20-80 tonna terhelhetőségü. Egy fajtája az u. n. lovas dereglye, melyet a nagyobb hajók lóvontatás alkalmával visznek magukkal, a vontató lovaknak egyik partról a másikra való átszállítása céljából.

Deregnyő

(Drahnyó), kisközség Zemplén vármegye nagymihályi j.-ban, (1891) 1011 magyar lak. Lónyai-féle ménessel.

Derék

többféle értelemben használt szó, jelenti a test középső részét, a hátat; jelenti továbbá valamely dolognak a főrészét, javát; erkölcsi értelemben a jó, a becsületes szóval egyértelemben használják.

Derekalj

ágynemü, melyet tollal tömnek meg s a derék alá tesznek, de az egész nyoszolyát végig éri.

Derekegyház

(Derekegyháza), nagyközs. Csongrád vmegye tiszántúli j.-ban, (1891) 1910 magyar lak., gróf Károlyi László electoral-negretti juhászatával.

Derékfutás

a versenyeken két v. több lónak egymás mellett való futása.

Derékhad

fősereg, főhad.

Deréklő

l. Normális.


Kezdőlap

˙