Domburg

falu és tengeri fürdő, Walcheren szigetén, Seeland németalföldi tartományban, 15 km.-nyire Middelburgtól, 1013 lak., szép sétahelyekkel. Mellette 1647. a tenger fenekén egy régi templom romjait és köztük több feliratot fedeztek fel.

Dombvirág

Baumg. (növ., Bunias L. Erucago Tourn. (szümcső), keresztvirágu, egy- v. többnyári fű v. kóró. Alsóbb levele hosszunyelü, a felső nyeletlen, szárnyashasábu; virága sárga, thyrsus módjára szétágazó, táskája csőrös, mirigyes vagy szemölcsös, fel nem nyiló. K.-Európában (hazánkban 2) és Ázsiában 4 faja terem. A B. orientalis L. gazos helyeken hazánkban is gyakori, itt-ott Németországban is elvadult. A husos és leves szárát meg levélnyelét az orosz és lengyel kedvelt ételnek főzi, néhol takarmánynak vetik, nálunk kevésbbé értékesítik. A B. Erucago L. (gongyleagria Diosc.) Európa D-i részén, mezőkön, szőllők közt terem, hazánk kontinentális részében csak elvétve jelentkezik, Karlopago körül bővebben nő. Gyökerét és füvét Görögországban ma is, mint régen, eszik, magva és füve régebben officinalis volt (semen et herba Erucaginis).

Domby

Márton, szépirodalmi iró, szül. Hosszupályon, Biharmegyében 1778 febr. 20., megh. 1864. Iskoláit Debrecenben végezte s itt Csokonainak negyedféléven át tanulótársa és barátja volt. Nevezetes munkája: Csokonai V. Mihály élete és némely, még eddig ki nem adott munkái. Pest 1817. Ő irta Csokonai latin sirfeliratát. Az irodalom terén való működése különben nem nagy jelentőségü.

Dome-book

(ang. lat. liber judicialis), Alfréd király alatt készült, s a szokásjog feljegyzését tartalmazó jogkönyv. Alfred királyt innen nevezték legum anglicanarum conditor-nak (az angol törvények megállapítója).

Domene

v. Omene (németül: Schwarzsee), tó Fribourg svájci kantonban, 20 km.-nyire Fribourgtól, 1056 m. magasban. A 32 m. mély tóba a Singine Chaude (Warme Sense) torkollik be. Ny-i partján van a D.-i fürdő, amelynek kénes vizét különösen reumatikus- és bőrbajok ellen használják.

Domenichino

(tkp. Domenico Zampieri), 1. olasz festő, szül.Bolognában 1582., megh. Nápolyban 1641., eleinte Calvaert Dénes, utóbb a Carracciak tanítványa volt, Reni Guido mellett a legkiválóbb az egész akadémiában. Mesterének, Carracci Annibalénak segédkezett a római Farnese palota kifestésében, fölváltva hol Bolognában, hol Rómában tartózkodott. 1621. XV. Gergely pápa udvari építőmestere lett. Nápolyban végtelen szorgalommal, 10 éven át dolgozott a nápolyi dóm kincses kápolnájának kifestésén, hirtelen, állítólag ellenségei mérgezése folytán bekövetkezett haláláig. C. nem valami rendkivüli tehetség, de komoly, törekvő, szorgalmas művész; szépérzékét a Carrracciak iskolája sem ronthatta meg; szinezése is néha kitünő, alakjai életteljesek, plasztikusak. Látszik, hogy komolyan tanulmányozta a természetet. Sok freskóképet festett (Róma: S. Andrea della Valle, S. Luigi; Grottaferrata: Szt. Nilus élete stb.), de leghiresebb szt. Jeromos utolsó áldozását ábrázoló életteljes képe a vatikáni gyüjteményben, és a Diana céllövése a római Borghese gyüjteményében. D. mind dekorativ tájképfestő is kiváló.

2. D. János, olasz költő, l. Burchiello.

Domesday-book

(ang., ejtsd: dómszdébuk) néven említik azt a hires földjövedelmi katasztert, amelyet az 1066-iki hastingsi csata után Hódító Vilmos készíttetett Angliáról. Az említett csatában az örökösödési jogcimen megtámadott király, a széptermetü Harald elesvén, Hódító Vilmos elfoglalta Angliát és mint meghódított területet egyéni tulajdon gyanánt akarta azt birtokába venni. E célból királyi biztosokat küldött az ország minden részébe és pontosan összeiratta a fekvő birtokok összes jövedelmeit. Az ekként kipuhatolt jövedelmi állomány alapján aztán olyan birtoktesteket tagosított, amelyeknek évi jövedelme 15-20 ezüst font volt. Ilyen egységnyi birtoktestet 60000-et hasítottak ki, melyek közül Hódító Vilmos 1500-at koronajószágul magának tartott meg, a többit pedig lovagi hübérül saját vitézei és a róm. kat. egyház papjai között oly feltétel alatt osztotta szét, hogy az illető hűbéresek minden egyes telekegység után egy lovaskatonát tartoznak felszerelve a király rendelkezésére harcba vezetni és ennek folyamában negyven napig saját költségükön ellátni. Látni való, hogy az ekként szerveződött katonai hübérállam nem a birtok terjedelme, hanem annak jövedelme alapján rótta ki a hübéresre a megfelelő közterhet, t. i. a katona-állítás kötelezettségét. A D.-nak meg volt az a jogtörténeti fontossága, hogy ellentmondott azon feltevésnek, mintha Hódító Vilmos örökösödés jogán foglalta volna el Angliát. Pedig ezeket az örökösödési igényeket maga a pápa ébresztette fel H. Vilmosban, hogy ily módon a függetlenségre törekvő angol egyházakat legyőzhesse; az akkor még archidiakonus Hildebrand, a későbbi VII. Gergely pápa, a papi hierarchia politikájának érdekében közbenjárt a pápánál, hogy H. Vilmos keresztes lobogót és Péter apostol hajszálát magában foglaló gyémántgyürüt kapott a harcra való bátorításul. S aztán, mikor a jogszerüség cimén indított háboru a normannok győzelmével végződött, akkor H. Vilmos mégis ugy bánt Angliával, mint hadi zsákmánnyal, amennyiben nemcsak annak, mint államnak, közjogi intézményeit, hanem még az állampolgárok magánjogi viszonyait is teljesen semmisnek tekintette, amint ezt a D.-nak fentebb ismertetett rendelkezései bizonyítják. V. ö. Dove, Domesday-book Studies (2 köt., 1889-91); Freemann, William the Conqueror (1888).

Domesnäs

Kurland É-i végét alkotó hegyfok, a Rigai-öböl bejáratánál, az é. sz. 57° 46' alatt. Két, egymástól 100 m.-nyi távolságban levő világító torony van rajta.

Domesticatio

(lat.), valamely vadállatfajnak nemzedékek során át tartó szelidítés folytán házi állattá való idomítása; mig csupán egyetlen vadállat-egyén megszelidítése már csupán szelidítés és nem D. A D. utján jutott az ember házi állataihoz.

Domestici

(lat.) a. m. házi csapatok; a kelet-római császárok udvartartásához tartoztak s testőrökül, továbbá a császári palotákban és a császári főhadiszállásokban az őrségi szolgálat teljesítésére alkalmaztattak. Érdemeket szerzett századosokból (centuriones) egészíttettek ki; parancsnokukat primiceriusnak nevezték. A középkorban a nyugoteurópai fejedelmek és főurak is a rezidenciájukat őrző testőröket D.-nek nevezték.


Kezdőlap

˙