Dörögd

község l. Talián-Dörögd.

Dörögdi

Miklós. A zalavmegyei D. nemes család ivadéka, veszprémi kanonok; 1317-ben esztergomi kanonok és Bolognában az ultramontánok vagyis nem olasz tanulók testületének igazgatója. 1319. Tamás érsek kancellárja. 1320 szept. 27-től pozsonyi prépost. 1329. az esztergomi káptalan őt választotta meg érseknek, de midőn a pápa megerősítését megnyerendő, Avignonba indult, Konstancban a Montforti grófok fogságába esett s csak nagy nehezen tudott megszabadulni. Időközben I. Károly király tudtára adta a pápának, hogy ő Telegdy Csanádot óhajtja esztergomi érseknek, s a pápa rábeszélte D. M.-t, hogy jogáról mondjon le. Le is mondott, s kárpótlásul megkapta az egri püspökséget 1330 okt.. 1. Egri püspök volt 1360-ig. 1336. I. Károly követe volt János cseh királyhoz. Mint bolognai igazgató leirta az egyetem akkor alkotott rendszabályait, s ez a pozsonyi káptalan könyvtárában mai napig fennmaradván, az ilynemü rendszabályok legrégibb emléke. V. ö. Uj Magy. Sion. 1881. 121-127. Pór, Nagy Lajos. 21.

Dörpfeld

1. Frigyes Vilmos, német pedagogiai iró, szül. Selscheidban 1824. Jelenleg Ronsdorfban (Barmen mellett) él. 1844-48. tanító volt a Zahn-féle intézetben, 1848-49. a Ronsdorf melletti heidti iskolában 1849-79. főtanító a Barmen melletti Wupperfeldben. Pedagogiai irataiban, valamint az általa 1857 óta kiadott Evang. Schulblatban a Herbart-féle pedagogiai rendszert kultiválta pozitiv keresztény szellemben, egyuttal azonban függetleníteni törekedett az iskolát az egyháztól. Munkái; Die freie Schulgemeinde auf dem Boden der freien Kirche im freien Staate (Güterslob 1863); Die drei Grundgebrechen d. hergebrachten Schulverfassungen (Elberf. 1869); Beitrag zur Leidensgeschichte der Volksschule (Barmen 1883), Grundlinien einer Theorie des Lehrplans (Güterslob 1873); Enchiridion der biblischen Geschichte (u. o. 1888); Beiträge zur pedagogischen Psychologie (u. o.) stb.

2. D. Vilmos, német régész, az előbbinek fia. Szül. Barmenben 1853 dec. 26. Előbb építésznek készült, aztán Adler-rel az Olimpiában rendezendő ásatásokat bizták reá (1877-81); Egy évvel később az athéni német archeologus intézeten tanársegéd lett és e minőségben nemcsak Olimpiában, hanem Trója romjain is kutatott; egy ideig Schliemann oldalán működött, kit Olimpiáról, Mikene-, és Tirinsz-rő1 irt nagy munkáinak megirásában is segített. Jelenleg az athéni német archeologiai intézet igázgatója. 1893 jul. a német kormány költségén uj ásatásokhoz fogott Hiszarlik romjain.

Dörtleme

l. Csetvrtina.

Dörzsfék

l. Fék.

Dörzsölő kerekek

(Frikciós kerék), körmozgásu tengelyek mozgását közvetítő korongok vagy kerekek, melyek egyik tengely mozgását közvetlen érintkezésből származó surlodás segítségével, a másik vele párhuzamosan, vagy hozzá bizonyos szög alatt hajló tengelyre átviszik. A D. alakja az általuk mozgatott tengelyek egymáshoz való fekvésétől függ. Párhuzamosan fekvő tengelyekhez hengeralakra esztergályozott kerekeket alkalmaznak, melyek öntött vasból készülnek, némelykor pedig az egyiknek kerületét a surlódás növelése végett bőrrel, fával vagy papirossal burkolják. Mivel a mozgás átviteléhez szükséges surlódási ellenállás létrehozására a kereket erősen kell tengelyeiknél fogva egymáshoz szorítani, az ilyen egyszerü hengeres kerekek nagy munkaveszteséggel dolgoznak s munkaközben gyorsan kopnak. Ezért, hogy az az erő, mely a kerekeket egymáshoz szorítja kisebb legyen, a kerekek kerületét az egyiken ékalakuan bemélyítik, a másikon pedig e mélyedésbe beleillő gyürüt készítenek, melyek aztán egymáshoz kapaszkodva sokkal kisebb tengely nyomai mellett képesek az erőt ról a másikra átvinni. Nagyobb erő átviteléhez a kerekek koszoruit 2-3, sőt több ilyen hornyolattal látják el. Egymást bizonyos szög alatt metsző tengelyekhez a D. koszoruját kupalakura készítik. Oda pedig, hol a forgásszámot változtatni kell, az egyik tengelyre sik korongot ékelnek, a másikon pedig kisebb átmérőjü hengeres kereket, mely kerületével az előbbinek lapjához nyomódik. E kisebb kereket tengelyére eltolhatóan kapcsolják s midőn forgásának növekedni kell, a korong középpontjából megfelelően távolabbra állítják. L. Bach: Die Maschinen-Elemente cimü művében (Stuttgart 1891-1892). A hornyolt dörzskerekeknek megvan ugyan az az előnyük a sima kerekek felett, hogy ca 1: 0,35 arányban kisebb tengelynyomással képesek az erőt átvinni, de másrészt bajuk az, hogy az egymásba nyuló karimák csak egyetlen egy kerületben érintik csuszás nélkül egymást, a többi körökben pedig többé-kevésbé csusznak egymáson, és e csuszás annál erősebb, minél távolabb vannak az érintkező körök azoktól, melyek csuszás nélkül dolgoznak.

Dörzsölő próba

(pénzv.). Az arany, ezüst és réz ötvözeteiben az arany és ezüst mennyiségét a leggyorsabban dörzsölő próbával lehet meghatározni, ha nem szükséges különös pontosság; e végre a próbát fekete kovapalára dörzsölik, valamint az ismert tartalmu kémlőtűket is; amelyik kémlőtűnek a nyomával egyenlő szinü a próba nyoma, annak a tartalmával is egyenlő a próba. L. Arany-kémlőtűk.

Dörzssaru

helyesen kerékkötő v. féksarú, szekereknél és gépeknél is, p. keretfürészeknél előforduló fa- vagy vaslap, sarualakban, szekérnél kötéllel vagy lánccal a kocsioldalhoz kötve használják a hátsó kerék talpa alatt, midőn hegyről lefelé mennek, fékezésre. Keresztfürészeknél az előretolás létesítésére alkalmazzák egy nagyobb korongon.

Dörzs-tengelykapcsoló

l. Tengelykapcsoló.

Dőzsölés

l. Tivornya.


Kezdőlap

˙