Droyldsen

(ejtsd: drajlszdn), város Lancaster angol grófságban, 3 km.-nyire Ashtonunde-Lynetől, a Rochdale-csatorna partján, több vasut mellett (1891) 9482 lak., pamutiparral és kelmepréseléssel.

Droysen

1. Gusztáv, német történész, szül. Berlinben 1838 ápr. 10. Jenában, Berlinben meg Göttingában végezte történeti tanulmányait atyja és Waitz vezetése alatt. 1864. Halléban docens, 1869. Göttingában rendkiv. tanár, 1872 óta pedig az ujabb történelem rendes tanára Halleban. Apróbb dolgozatai, melyek többnyire a XVI. és XVII. századra vonatkoznak, a Forschungen zur deutschen Gesch. c. vállalatban jelentek meg. Főműve: Gustav Adolf (Lipcse 1869-1870, 2 köt.), melyben a régebbi történetirással szemben, a svéd királyban kizárólag nem az önzetlen protestáns hőst magasztalja, hanem a politikust méltatja. Ezt követte: Herzog Bernhard von Weimar. (1885. 2. köt.). Kiadta még a Schriftstücke von Gustav Adolf, zumeist an evangel. Fürsten Dutschland (Stockholm 1877), és az Allgemeine historische Handatlas-t (1883).

2. D. János (Hanns), történész, szül. Kiel-ben 1851 ápr. 4. Berlinben végezte tanulmányait és jelenleg u. o. az ókori történetnek magántanára az egyetemen. Művei: Untersuchungen über das Heerwesen Alexanders d. Grossen (1885). Azonkivül átdolgozta a Herrmann-féle Lehrbuch der griech. Antiquitäten uj kiadása számára a Heerwesen u. Kriegsführung der Griechen c. rész (1887-88. 2. rész), 1891. pedig Aristotelesnek napfényre került: Athenaion politeia művéről értekezett.

3. D. János Gusztáv, német történetiró, született Treptow-ban, 1808 jul. 6., megh. Berlinben 1884 jun. 19. Miután a berlini egyetemen nyelvészetet, régészetet és történetet tanult, 1829. gimnáziumi tanár lett Berlinben, 1833. egyet. magántanár, 1835. pedig rendkiv. tanár. 1840. kinevezték a történelem rendes tanárának Kiel-be, ahol Slezvig-Holstein érdekében szóval és tettel működött Dánia ellen. (Staats- und Erbrecht des Herzogtums Schleswig. Kiel 1846. és: Aktenmässige Politik d. dänischen Politik. 2-ik kiadás, Hamburg 1850). Az ideiglenes slezwig-holsteini kormány ezután a frankfurti Bundesrath-hoz küldötte, később pedig Slezvigben követnek választották a német nemzetgyülésbe, hol Gagern zászlaja alatt az alkotmány kidolgozásában tevékeny részt vett. 1849 máj. azonban ott hagyta a gyülést, 1851. még Jenában fogadott el tanári állást az egyetemen, hol egyuttal a történelmi szeminárium megalapítása által a történelmi tanulmányoknak uj lendületet adott. 1859., legnagyobb, Poroszországról szóló műve első köteteinek megjelenése után Berlinbe hivták a történelem tanárának, hol haláláig mind a tanszéken, mind a szemináriumban áldádosan működött. Jeles tolláról művei tanuskodnak. Elsőzör Aischylos fordításával tette nevét ismeretessé (Berlin 1832. 2. köt. 4. kiad. 1884); ezt Aristophanés fordítása követte. (1836-38. 3. köt. 3. kiad. 1881. 2. köt.), 1833. jelent meg első történeti, lelkesedéssel irt műve: Gesch. Alexander des Grossen. (4. kiad. 1882), melyből a tudományos apparatus elhagyásával készült kiadás is megjelent.) Ennek folytatása a Geschichte des Hellenismus c. uttörő munka (Hamburg 1836-43. 2 köt., 2. kiad. Gotha 1877). Az egyetemen a szabadságharcokról tartott kollegiumával aratta nagy sikereiet; ezeket 1846. adta ki először: Vorlesungen über die Geschichte der Freiheitskirege. (Kiel, 2 köt.). Követte ezt a: Leben des Feldmarschalls Grafen York von Wartenburg (I. kiad. 1851. VIII. kiad. 1877). Főmunkája azonban a: Geschichte der preussischen Politik c. 5 kötetnyi (14. részben), egyébiránt befejezetlen műve, mely Nagy Frigyes idejéig (1756) ér. Nagyrészt oklevéltári alapon nyugvó munka, melyben D., áthatva a porosz királyság iránti lelkesedéstől, a Hohenzollern család gondviselésszerü misszióját hirdeti minden lapon. Nagyszámu kisebb dolgozatai összegyüjtve jelentek meg: Abhandlungen zur neueren Gesch. (Lipcse 1876). Említendő még a Grundzüge der Historik (u. o. 1868, 3. kiad. 1883), apró füzet, mellyel D. csak rövid vezérfonalat nyujtott hallgatóinak, felolvasásainak könnyebb megértésére (Ujabban tulságos tömött s szófukar irálya dacára franciára is lefordították). 1893. jelent meg: Kleine Schriften zur alten Gesch. (I. kötet). V. ö. Duncker Miksa, J. G. Droysen (Berlin 1885).

Droz

(ejtsd: dró), 1. Ferenc Xavér József, francia erkölcsfilozofiai iró és nemzetgazda, szül. Besançonban, 1773 okt. 31., megh. 1850 nov. 4. A forradalom előtt a doubsi önkéntesek kapitányukká választották s végigharcolta a rajnai hadjáratot. A polgári életbe visszavonulva, 1795 óta Besançonban adott elő retorikát, majd Párisba ment, hol a közvetlen adók igazgatásához nevezték ki. 1814. azonban nyugalomba vonult, hogy tanulmányainak szentelhesse idejét. Lina c. regényén kivül (1804) erkölcsfilozofiai, történeti s különösen nemzetgazdasági munkákat irt. Közülök a következőket idézzük: Lois relatives aux progrés de l'industrie (1801); Économie politique (1829-1854. 3-dik kiadás); Essai sur l'art d'ętre heureux (nyolc kiadást ért); Histoire du gégne de Louis XVI. (3 kötet 1838-1858. jelent meg 3. kiadása). D.-t 1824. az Académie française választotta be tagjai közé.

2. D. Gusztáv, francia iró, szül. Párisban 1832 jun. 9. Eleinte festő volt. Humorisztikus elbeszélései nagy kedveltségnek örvendenek. Munkái: Monsieur, Madame et Bébé (1866); Entre nous (1867); Le chaier bleu de Mlle Cibot (1868); Autour d'une source (1869); Babolein (1872); Les étangs (1874); Une femme gęante (1875); Triostesses et souries (1883); L'enfent (1885) stb.

3. D. János Dénes, francia éremkészítő, szül. La Chaux de Fondsban 1746., megh. Párisban 1823. A pénzverés technikájában tett találmányairól ismeretes. 1783 körül Boultonnal együtt az összes angol rézpénzek verését ellátta, majd visszatérve Franciaországba, olyan pénzverő gépet talált föl, mellyel egyszerre lehet az egész érmet kiverni. Chaudet szobra nyomán egy szép Napoleon-érmet készített, valamint sok más, a kor eseményeire vonatkozó érmet is.

4. D. Numa, svájci államférfiu, szül. La Chaux de Fondsban (Neuenburg), 1844 jan. 27. Mint vésnök kezdette pályáját, azután lapszerkesztő lett szülőhelyén, mely 1869. a kanton nagy tanácsába választotta. 1875. a szövetségi gyülésnek meg tanácsnak lett tagja, majd az utóbbinak elnöke, 1886. a szövetségtanács alelnöke, 1887. pedig elnöke lett és egyuttal elvállalta a külügyi hivatal vezetését. 1893 jan. 1. megvált e hivatalaitól.

Drozofór

(gör.), a. m. harmatozó, igy neveznek egy eszközt, mellyel folyadékokat, leginkább illatszereket harmatoztatnak.

Drozométer

(gör.) a. m. harmatmérő.

Dröbak

város Kristiania norvét kerületben (Stift) 29 km.-nyire Kristianiától, a Kristiania-fjord K-i partján, a D-i szoros mellett, amelyet 3 erőd (egy a Koholmen-szigeten) védelmez, (1891) 2152 lak., fa- és jégkivitellel.

Dröhmer

Hermann, német rézmetsző, szül. Berlinben 1820., megh. u. o. 1890 jul. 9. Leginkább modern német festők után dolgozott, de Corregio után is készített néhány kitünő metszvényt (keresztelő János, Leda, Jupiter és Jo.).

Drude

Károly György Oszkár, német botanikus, szül. Braunschweigban 1852 jun. 5. 1879 óta drezdai tanár és az ottani botanikus kert igazgatója. Nevezetesebb munkái: Palmae Brasilienses (Lipcse 1881); Die Florenreiche der Erde (Gotha 1884); Atlas der Pflanzenverbreitung (u. o. 1886-87); Handbuch der Pflanzengeographie (Stuttgart 1890).

Drudea

Gris (növ.), a Kossuthvirág-félék génusza, egy fajjal Dél-Amerikában.

Drúdok

v. trúdok, a régi német néphitben kisérteties lények, a kik éjnek idején kinozzák az embereket és állatokat. A boszorkányokéival rokon tulajdonságaik vannak. Lábuk a lud v. hattyu lábához hasonló. Drudenfuss, l. Pentagramma.


Kezdőlap

˙