Dryand.

növénynevek mellett Dryander Jónás nevének rövidítése; szül. 1748., megh. Londoban 1810. Munkája: Catalogus bibliothecae historico-naturalis Josephi Banks (London 1796-1800, 5 köt.).

Dryander

Ernő Hermann, német teologus, a berlini császári udvar lelkésze, szül. Halleban 1843 ápr. 18. Művei: Evangel. Prediten (1886); Predigten über das christl. Leben (1887).

Dryandroides

Ung. (növ.), ősvilági proteacea.

Dryas

L. (növ.), l. Mágcsákó.

Dryburgh-Abbey

(ejtsd: drájbörg ebbi), 1150. alapított apátság és templom Berwick svéd grófságban, a Tweed mellett; egyik mellékhajójában (St. Mary's Aisle) van Walter Scott eltemetve.

Dryden

(ejtsd: drájd'n) János, angol költő, szül. Aldwinkle All Saintsben 1631 aug. 9., megh. Londoban 1700 máj. 1. s a westminsteri apátságban temették el. Cambridgeben tanult s apja halála után Londonban, Cromwell pártfogása mellett élt. Cromwellt dicsőítette is Heroic Stanzas (1658) c. munkájában, melynek ragyogó nyelvezete által először vonta magára a közfigyelmet. De alig tért vissza a Stuart-ház, D. az udvari párthoz csatlakozott s Astraea redux (1660) c. művében II. Károlyt üdvözölte. Ezután szinházi igazgató lett. Politikai ingatagsága miatt sok baja volt. Szini műveiben korának minden erkölcstelensége visszatükröződik s Annus mirabilis c. történeti költeményében is (1666) inkább a teknikai ügyesség látszik, mint a költői ér. Davenant halála után udvari költővé neveztetvén ki, a whigek ellen irt Absalom and Achitophel (1681) és The medal szatiráival hizelgett az udvarnak. A Religis laici (1681 és 1684) c. didaktikus költeményében a kijelentett vallást védi a pápisták és a nonkonformisták ellen. II. Jakab alatt a katolikus hitre tért s ezzel a felfogással irta The hind and the panther (1687) c. allegórikus költeményét. Jakab megfosztatván trónjától, D. is minden állását elvesztette. De éppen szorult helyzetében irt munkái szereztek neki költői hirnevet; igy Virgil fordítása (1697); Alexander's feast, Fables (1700) stb. Mint kritikus is működött, igy irt kritikai előszókat saját drámáihoz s a következő művet: Essay on dramatic poety (uj kiad. 1889). Prózai munkáit Malone adta ki (4 köt., London 1800), költői műveit pedig Todd 4 köt., u. o. 1812). Összes műveit 18 kjötetben Scott W. rendezte sajtó alá 1808 (2. kiad. 1821; átnézett kiadás Saintsbury által 1883-89). Válogatott költeményei (Select poems) Oxfordban jelentek meg 1871. D. életrajza olvasható Johnson S.: Lives of the most eminent English poets (uj kiad. London 1864-1865) c. munkájában. V. ö. Saintsbury, John D. (London 1881, uj kiad. 1888).

Drygalski

Albert, porosz katonai iró, szül. Königsbergben 1836.; a hadapródintézetben nevelkedett; elvégezte a vezérkari tanfolyamot (Kriegsakadedmie) 1867. betegeskedése miatt kilépett a hadseregből s főleg az orosz hadsereg s az orosz nép viszonyait tanulmányozta s tanulmányainak eredményét érdekesen adta elő felolvasásaiban és számos művében, amelyek az orosz seregnek az 1876 és 1884 közötti korszakban való állapotát ecsetelik. Oroszból németra fordította Maszlovsky orosz ezredesnek levéltári kutatások alapján irt művét: Der siebenjährige Krieg nach russischer Darstellung (Berlin 1888 és 1889).

Dryobalanops

Goertn. (növ.), l. Kámforolajfa.

Dryopithecus

Kihalt emberszabásu (Anthropoidea) majomnem, amely a harmadkor vége felé, annak a második felében élt a miocen korban. Az eddig ismert emberszabásu majmok közül ez hasonlít legjobban az emberhez, amint ezt a függélyesen álló alsó állkapocsból és a fogazatból következtetni lehet (l. ábra). A Schwabföldön talált fogait a szakemberek sokáig emberi fogaknak tarották. Nagyságra a Chimpans és az Orangutang között állt. Közönségesen erdei majomnak nevezik, valószinüleg innen van a nevei is (druon a. m. erőd). Egyedüli faja a D. Fontani.

[ÁBRA] Dryopithecus Fontani.

Drzic

(ejtsd: zsics), 1. György, raguzai költő, szül. 1463 körül egy ősrégi raguzai patricius családból, megh. 1510 körül. Katolikus pap volt. Kéziratban megmaradt költeményeit 1870. kiadta a zágrábi dél-szláv akadémia Pjesme Gjorgje Držića cim alatt, mint a Régi horvát irók (Stari pisci hrvatski) kiadásának II. kötetét.

2. D. Marino, raguzai költő, D. György unokaöccse, meghalt Raguzában 1580. Legismertebb munkái: Tirena (Velence 1547, 1550); Dundo Maroje (Velence 1550) és Novella od Stanca (Velence 1550). Összes költői munkáit ujra kiadta a dél-szláv akadémia 1875. mint a Stari pisci hrvatski (Régi horvát irók) VII. kötetét.


Kezdőlap

˙