Drzislav

(ejtsd: drzsiszláv), horvát király, uralkodott 970-1000. Alatta a horvát birodalom nagyon hanyatlott. 971 körül D. elfogadta a bizanci patricius cimét és ezzel elismerte Bizanc fönhatóságát; 992. a tengeren, melyen eddig a horvátok uralkodtak, a főhatalom Velence kezébe került, mely 995. a bizanci császártól a jogcimet Dalmácia városainak birtokára is megnyerte. Ez volt Velence hatalmának kezdete és Horvátország hanyatlásának oka. D. utódja 1000. testvére, Svetoslav lett.

D. S.

rövidítés az orvosi vényeken, a. m. detur, signetur (adassék, jeleztessék); a zenében a. m. dal segno (l. o.).

Dsabalpur

(angolul: Jubbulpore, szanszkritul: Dsavali-Pattana), 1. igen termékeny divizio a brit-indiai birodalom középtartományaiban, Bundelkhand, Bagalkhand, Csattiszgarh, Narbada és Bhopal közt, 49 313 km2 területtel, (1891) 2 376 510 lak., akik közt a hinduk legszámosabbak. 5 disztriktusra oszlik. - 2. Az ugynaily nevü divizió fővárosa, a Narbada jobbpartján, magaslatokkal körülvett termékeny sikságon, vasuti gócpont, (1891) 84 560 nagyobbára hindu lak., pamutzsövéssel. Festői környékének legszebb pontja a Marble Rocks, pompás márványsziklák, amelyeken át a Narbada, számos kis vizesést alkotva, utat tör magának.

Dsábi

a mohamedán vallásos és jótékony célok érdekében tett ugynevezett vakufalapítványok számadó tisztviselője.

Dsábir

(ibn Hajján), l. Geber.

Dsachdsachean

Emánuel, örmény szerzetes és nyelvész, szül. Giurmisaneban 1770 márc. 25. Kora ifjuságában kiváló hajlamot mutatott a nyelvészet iránt, melyben később szépen ki is képezte magát. E törekvésének eredménye egy olasz-örmény-török lexikon. Lefordította ezenkivül örményre Virgil Aeneisét, Ábel halála c. idillt és Fenelon Telemachját.

Dsadspur

(angolul Jujpoor), város Bengáliában, Orissza divizóban, 67 km.-nyire Kattaktól, a Baitarni jobbpartján, (1882) 11 233 lak. Mint Orissza vallási fővárosa, a szivaita-dinasztia alatt, maig is fő gyülekező helye a bramin zarándokoknak. Régi nagyságáról bizonyságot tesz a sok monolit oszlop.

Dsafaran-szigetek

l. Presidios.

Dsáfer

pasa, a Khadim (herélt) melléknévvel, török hadvezér, szül. a gyulai szandsákságban, magyar szülőktől, mint azt bartája, Pecsevi történetiró maga mondja. Mikor és hogyan került Törökországba, nem tudni biztosan. Hammer szerint ő és bátyja II. Szelim alatt, körülb. 1552. estek rabságba és muzulmánokká tétetvén, eleintén a szerájban szolgáltak mint apródok, később pedig a háremben. Az idősbik, Gháznefer, a szultán főudvarmestere lett és 1603 jan.-ban halt meg, D. pedig az éléstár felügyelője. Nemsokára azonban szülőföldjére került, Gyulára, mint szandsákbég, onnan pedig ugyanily minőségben Székesfejérvárra, melyet róla neveztek el «D. pasa puszuszi» azaz «D. pasa leshelyének». 1583-85-ig Tripoliszban találjuk m ing béglerbéget, 1585. még Tebrisz várában, melyet a persák ellen győztesen megvédett. 1588. Ferhád pasa alatt a Kaukázusban harcolt. Midőn D. pasa harmadszor győzte le Tebrisz közelében a persákat, veziri rangot kapott. 1592. saját fellázadt őrségét ölette le egy szálig. E kegyetlensége miatt áthelyezték Bagdadba, hol 1593-1594-ig mint helytartó szerepelt. 1595. részt vett az oláhországi hadjáratban, onnan pedig Belgrádba került mint pasa. Az 1596. magyar hadjáratban élénk részt vett és ő kezdte meg a mezőkeresztesi csatát, melynek első napján hősiességgel küzdött, de mind a mellett vereséget szenvedett. Harmadnap a keresztény had veresége után ő és Dserrah pasa foglalták le a keresztény táborban hagyott ágyukat. Azután azt az előhadat vezette, melyet a szultán Szegedről Szolnokig küldött. 1597. saját kérelmére visszahelyezték Persia rémületére Tebriszbe helytartónak. Utolsó tette, hogy kiirtotta Georgiának egyik fejedelmi családját, a Luarszabokat, Tiflisz volt urait. Halálának éve kétes, ugy látszik, hogy 1600 kör. halt meg. V. ö. Thury Józs, Dsáfer pasa. Hadtörtén. Közlem. 1892. 399 l. Komáromy András, A mezőkeresztesi csata (u. o. 152 s. k. lap).

Dsafnapatam

(Dsafna), kikötő város Cejlontól É-ra a Velligamosziget Dny-i partján (1891) 43 092 lak., akik főképpen rizzsel, dohánnyal és pálmafával üznek kereskedést. Kikötőjét a portugállok idejéből való és most már düledező citadella védi.


Kezdőlap

˙