Dsigit

(tatár, hős) a. m. hadikiséret, testőrség; jelenleg Közép-Ázsiában a benszülött törzsek és községek által azorosz utazók mellék adott lovas kisérők neve.

Dsihád

(arab), a hitetlenek ellen viselt vallásháboru neve a mohammedánoknál; benne résztvenni minden harcraképes férfimohammedánnak kötelessége; ugyszintén az igazhitüek főnökének kötelessége a hivőket ily harcra felhivni. A D.-ban eleső harcost (mudsáhid v. gázi) martirnak (sahíd) tekintik. A D. törvényeit bőven tárgyalja minden mohammedán törvénykódex. P. Al-Kudurî: Institutiones juris Mohammedani circa bellum contra eos qui ab Islamo sunt alieni, kiadta és ford. Rosenmüller (Lipcse 1825 Analecta Arabica I. köt.). V. ö. Baillie, Ón Jihad in Mohammedan law (London 1871).

Dsihan

v. Dsihun, a régiek Pyramos-a, 350 km. hosszu folyó Kis-Ázsiában; Kurdisztán Ny-i határán ered; Albisztan alatt felveszi a Kurmaszut, Meras alatt pedig az Ak-szut, azután pedig két ágban az Iszkenderuni, vagyis Alexandrettei öbölbe torkollik.

Dsihangir

nagymogul, szül. 1569 aug. 29., megh. 1627. Akbár fia és közvetlen trónutóda. Uralma szerencsésnek és dicsőségesnek mondható; nagy hódításokat nem tett, de vallási türelmessége, előmozdítva a belbékét, felvirágoztatta birodalmát. Kegyesen bánt Siva tisztelőivel, alatta a dsaina felekezet tagjai különös pártfogásának örvendhettek. Az oly fontos kereskedelmi érdekek iránt is volt érzéke. D., mint a legtöbb timurida, lehetőleg uj piacokat törekedett szerezni népének. Neki köszönhette az akkoriban megalakult angol keletindiai társaság első áruházát, melyet Szuratban 1611. alapított. A dekháni fejedelem elleni harcban ölték meg. Élete első 17 évének történetét Tuzek i Dsihángirí cim alatt megirta, mely mű India történelmére nézve több tekintetben érdekes munka.

Dsihlam

folyó, l. Dselam.

Dsilolo

a Mollukki-szigetek legnagyobbika, l. Halmahera.

Dsimá

l. Dsuma.

Dsimbala

l. Debo.

Dsimma

vidékek.

Dsingál

Kelet-Ázsiában XVI. és XVII. sz. beli hosszu kanócos puskának a neve.


Kezdőlap

˙