Duna-Pentele

nagyközség Fejér vm. adonyi j.-ban, (1891) 3637 magyar lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

Duna-Radvány

nagyközség Komárom vmegye udvardi j.-ban, (1891) 1109 magyar lak., gőzhajóállomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Duna-Szekcső

kisközség Baranya vármegye mohácsi j.-ban, (1891) 960 házzal és 5385 magyar, német és szerb lak., gőzhajóállomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A rómaiak idején Lugium vár feküdt D. helyén. A tatárjárás után Herceg Lőrinc uj kastélyt épített, mely 1505. a Macedoni család birtokába került. Később Jagosics Péter, a XVII. században Csernovics Arzén és 1727. a Bésán család lett a kastély és birtok ura, Szerémi elbeszélése szerint itt ölték meg a mohácsi harctérről menekülő II. Lajos királyt állítólag Szapolyai János parancsára. V. ö. Gosztonyi Jenő, Duna-Szekcső (Pécs 1891).

Duna-Szent-György

nagyközség Tolna vármegye dunaföldvári j.-ban, (1891) 2321 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Duna-Szerdahely

nagyközség Pozsony vármegye alsó-csallőközi j.-ban, (1891) 4453 magyar lak. (közte 2048 izr.), a járási szolgabirói hivatal széke, van kir. közjegyzősége, járásbirósága és adóhivatala, takarékpénztára, nőipartanfolyama, alsófoku ipariskolája, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Itt született Vámbéry Ármin. Közelebb megkezdik a pozsony-dunaszerdahelyi (csallóközi) vasut építését.

Duna-Tisza köze

Igy nevezik hazánk azon, É-ról D-felé terülő lapályos részét, mely a Duna és Tisza egymással párhuzamos folyása közé esik. Hozzá Bács-Bodrog, Csongrád, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét számítják. Tisztán elméleti fogalom, melynek sem politikai, sem közigazgatási jelentősége nincs.

Duna-Vecse

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye solti felső j.-ban, (1891) 4382 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal s járásbiróság széke; van takarékpénztára, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, ipartestülete.

Dunay

(Krautschneider) Ferenc, tankerületi főigazgató, szül. Bécsben 1832 márc. 8. A jogot és bölcseletet a gráci, budapesti s bécsi egyetemen végezte; 1863. a bölcseletből és történelemből tanári oklevelet nyert. 1860-62. Budapesten helyettes, 1864-70. rendes tanár volt; 1870-72. mint fiumei igazgató, 1872-75 mint rendes tanár működött a budai gimnáziumban. 1875-87. a győri jogakadémián tanította a filozofiát, 1887. besztercebányai tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. Egy évig (1890-91) a Ferenc József-intézetnek is igazgatója volt. D. számos európai nyelvet beszél, irt verseket, filozofiai cikkeket s egy Formai észtant (Pest 1871).

Dunbar

(ejtsd: dönbar), város és látogatott tengeri fürdő Haddington skót grófságban, az É-i tenger partján, a Forth-öböl bejáratánál és vasut mellett, (1891) 3661 lak., heringhalászattal. Kikötője, a javításra fordított nagy költségek dacára, nehezen hozzáférhető; a hullámok a sziklás partokat folytonosan rongálják; azon sziklának egy részét, amelyen régi várának romjai láthatók, már el is nyelték. 1296. I. Eduard legyőzte itt Baliolt. 1566. Stuart Mária Rizzio megöletése után itt talált menedéket és ugyanitt tartotta esküvőjét Bothwell gróffal. 1650 szept. 3-án itt győzte le Cromwell a Leslie vezérlete alatt álló skótokat.

Dunbar

Vilmos, skót költő, szül. Saltonban (Lothianban) 1460 táján, megh. 1520 körül. St-Andrews-ban hittudományt tanult, később aztán mint a Szent-Ferenc-rend vándorprédikátora bejárta Angliát és Franciaországot. Költői tehetségét az udvar is méltatásban részesítette s IV. Jakab nyugdijat rendelt számára. D. számos allegorikus, moralizáló és szatirikus költeményei lángeszének csodálatraméltó sokoldaluságáról tanuskodnak. Ragyogó képzelő tehetségéről Golden terge (1508), The thistle and the rose (1503, IV. Jakabnak Margit királykisasszonnyal történt egybekelési ünnepére készült) és The dance of the seven deadly sins through hell c. költeményei tesznek bizonyságot. The feigned prior of Tungland és The justus between the taylor and the souter cimü költeményeit a jellemfestés, maró guny és keserü szárkazmus teszik mintaszerükké. Works-jait Laing (Edinburg, 1834) és Paterson (Life and poems of W. D., London, 1863) adták ki.


Kezdőlap

˙