Dunbarton

grófság és város, l. Dumbarton.

Duncan

(ejtsd: dönk'n), (I.), Skótország királya, II. Malcolm unokája, nagyatyját 1034. követte az uralkodásban. Szerencsétlenül harcolt Eadulf berniciai gróf ellen, kitől nem tudta visszafoglalni Durhamot. A Thorfinn Jarl, az orkneyi szigetek norvég urával folytatott háboru folyamában pedig saját hadvezére, Mackbeth (l. o.) meggyilkoltatta (1040). - II. D., Skótország királya, III. Malcolm fia, akit a normannok Angolországban neveltek, csak 1093. jutott ősei trónjára, melytől nagybátyja, Donald Ban, sokáig távol tartotta volt, azonban már hat havi uralkodás után Donald, bérencei által őt meggyilkoltatta.

Duncan

1. Ádám, lord, Camperdown, viscount, angol tengernagy, szül. Dundeeben 1731 jul. 1., megh. u. o. 1804 aug. 4. Korán lépett tengerészeti szolgálatba s 1761. már kapitány volt. Résztvett a havannai expedicióban, mire 1767. ellentengernaggyá nevezték ki. 1795. az egyesült angol-orosz hajóhad főparancsnoka lett s jóllehet, hogy hadi ereje az orosz hajók visszahivása által tetemesen meggyengült, 1797 okt. 11. mégis fényes győzedelmet vivott ki Camperdown mellett. Jutalmul peernek nevezték ki, Camperdown viscount cimmel és 3 ezer font sterlingnyi évjáradékot szavaztak meg neki. 1799. tengernaggyá léptették elő. - Ujabban egy óirási páncélos hajót neveztek el emlékére Camperdownak, ugyanazt, mely gyakorlat közben 1893. jul. a «Victoria» páncélos hajóba ütközött, minek folytán ez utóbbi néhány perc alatt elsülyedt. - Unokája Ádám, D. viscount és Camperdown gróf, szül. 1812 márc. 25., megh. 1867 jan. 30., 1841 óta a parlament tagja, 1855-1858-ig pedig a kincstár első lordja volt.

2. D. János, britt felfedező, szül. Skóciában s megh. 1849 nov. 3. Eleinte katona volt, 1842. azonban a Leander testvérek Niger-expediciójához csatlakozott. 1845-1846-ig a londoni földrajzi társaság megbizásából uj utazást tett Ny.-Afrikában s Dahomé királyságán keresztül állítólag Adafudiáig (az éjsz. szél. 13° és a kel. hossz. 18°-ig, Gr.-től) jutott el, ahol akkoráig európai még nem járt. Ez utazásának leirása 1847. jelent meg angolul; Travels in Western Africa (1847). Harmadik utazása küszöbén meghalt a benin-i öbölben.

Duncansby-Head

(ejtsd: dönkenszbi-hedd), vagy Dungs-by-Head, hegyfok, Skócia ÉK-i vége az é. sz. 58° 29' és a ny. h. 3° 5' alatt a Pentland-firth (l. o.) vagyis szoros bejáratánál.

Dunciade

(ang., ejtsd: dönszjed, az ang. dunce a. m. ostoba szóból), Popenak kora rossz költőire irt szatirikus hőskölteménye, valamint Palissotnak a francia bölcselőkre és enciklopedistákra vonatkozó ilynemü költeménye. Innen D. általában is szatirikus költeményt jelent.

Duncker

1. Ferenc Gusztáv, német politikus, szül. Berlinben 1822 jun. 4., megh. u. o. 18888. jun. 18. Bölcsészeti s történelmi tanulmányokkal foglalkozott, azután pedig könyvkereskedést nyitott. Résztvett az 1848-iki politikai mozgalomban a felkelők sorában mint százados. 1853. megvette a Bernstein-féle Urwählerzeitungont, mely Volkszeitung név alatt nemsokára a szabadelvü ellenzéknek legbefolyásosabb közlönye lett. A porosz alkotmányos viszály kitörésekor (1861) többekkel együtt megalapította a német haladópártot. Politikai tevékenysége mellett fáradhatatlan gondja volt a munkásosztályok anyagi és szellemi jólétének emelésére: 1865 óta vezette a berlini kézművesek egyesületét, 1869. pedig (Schulze-Delitzsch és Hirsch Miksával egyetemben) a német iparosegyesületeket alapította meg. V. ö. Franz D., Lebensbild eines wahren Volksfreundes. Lipcse, 1889.

2. Miksa Farkas, ném. történetiró, szül. Berlinben 1811 okt. 15., megh. Ansbachban 1886 jul. 31. Bonnban s Berlinben tanult. Mint egyetemi hallgató tagja lett egy Burschenschaftnak, amiért hat havi várfogságra itélték. 1839. magántanár lett a hallei egyetemen s 1842. rendkivüli tanárnak nevezték ki. Egy évvel később szerkesztőtársa lett a szabadelvü irányu hallei Allg. Litteraturz.-nak. 1848. a frankfurti parlamentbe választatta magát, 1850. a schlezvig-holsteini testvérnemzet érdekében folytatott agitációt. Ebben az időben irta: Heinrich Gagern (Lipcse 1850) és Vier Monate auswärtiger Politik (Berl. 1850) c. műveit. Bára szabadelvü iránynak csak feltételesen volt hive, a Mannteufel-miniszterium gyanakvó szemmel kisérte lépéseit és ahol tehette, mellőzte a nagytehetségü férfiut. Ez a bánásmód arra birta D.-t, hogy a tübingai egyetemre távozzék, ahonnan azonban már 1859. Berlinbe visszahivták, ahol előbb titkos tanácsosi cimmel magában a miniszteriumban alkalmazták, mely állásban a hivatalos sajtóra befolyt, később pedig az állami levéltár igazgatójává nevezték ki. 1861. Frigyes trónörökösnek előadó tanácsosává tették az ezen év óta ő szerkesztette a mérsékelt alkotmányos szellemtől áthatott trónbeszédeket. Ebben az állásban D. a trónörökös és angol származásu nejének légkörében maga is melegebb barátja lett a liberalizmusnak és az alkotmányos konfliktus napjaiban Bismarck eljárását rosszalta. Később azonban D. helyzete a trónörökös környezetében tarthatatlanná vált és midőn a slezvigholsteini kérdésben a trónörökössel meghasonlott, 1875 elején - elkésve - nyugdijba vonult. A levéltári igazgatóságról már 1874. lemondott. Ezen idő óta a katonai akadémiában tartott felolvasásokat és mint a berlini s müncheni akadémia tagja fejtett ki buzgó tevékenységet. Főbb művei: Origines germanicae (Berl. 1840); Die Krisis der Reformation (Lipcse 1845); Zur Gesch. der deutsch. Reichsversammlung (Berl. 1849); Feudalität u. Aristokratie (u. o. 1858). 1852-57-ig jelent meg főmunkájának I. kiadása, a Gesch. des Alterthums 4 kötetben, mely munka összesen 6 kiadást ért 7 kötetben (1878-83), mihez 1884-86. Droysen sürgetésére még 2 kötet járult. (Az ókor története. 4 köt. Fordította Jónás János.) Apróbb dolgozatai leginkább az ujabb porosz történet, avagy a régi görög történet keretébe tartoznak. Egy részük egybegyüjtve is megjelent e cimen: Aus der Zeit Friedrichs d. Grossen u. Friedr. Wilhelms III. (1876); Abhandlungen aus der griech. Gesch. (1887) és Abhandlungen aus d. neueren Gesch. (1887). D. életét megirta Brode (Berlin 1887) és érdekes, nagybecsü korrajz alakjában hű barátja, Haym R.: Das Leben F. D.-s (Berlin 2 köt. 1891).

Duncombe

(ejtsd: dönköm) Slingsby Tamás, angol politikus, szül. 1797., megh. Brightonban 1861 nov. 13. Hertfordban beválasztották a parlamentbe (1826), a reform-bill mellett buzgólkodott, 1834 óta Finsburyt, London egyik városrészét képviselte a parlamentben s ezóta a legradikálisabb s demokrata elveket vallotta. Szószólója volt a három évi ülésszaknak, a választási jognak a munkásosztályokra való kiterjesztésének, a titkos szavazásnak és az egyháznak az államtól való különválasztásának. Általános népszerüségre azonban csak azóta tett szert, amióta Graham Jakab minisztert a Mazzini ügyben elkövetett levéltitok megsértése miatt kérlelhetetlen s kiméletlen módon megtámadta (1843). A magyar szabadságharcot a legnagyobb rokonszenvvel kisérte s több izben lelkesen szólalt fel jogos ügyünk érdekében, miért is vezérfériaink hálairatot intéztek hozzá. Később közcsodálkozásra III. Napoleonnak lelkes bámulója volt. V. ö. Life and correspondance of Th. S. D. (London 1868, 2 köt.)

Dundalk

(ejtsd: dönndak), Louth grófság székhelye Leinster ir tartományban, ahol a Castletown a D-i öbölbe torkollik, vasut mellett, (1891) 11 913 lak., halászattal, sörgyártással, bőrcserzéssel, hajóépítéssel és szegkészítéssel. Főkiviteli cikkei: gabona, marhák és egyéb élelmi cikkek, főképen Liverpoolba. (1888) hajóforgalma 724 hajó volt 116 000 t. tartalommal. D. igen régi város; Bruce Eduardot itt koronázták meg és 1318. itt győzték le és ölték meg az angolok.

Dundas

(ejtsd: döndesz), 1. Jakab sir, valódi nevén Whitley Deans sir, angol tengernagy, szül. 1875 dec. 4., megh. Weymouthban 1862 okt. 3. Angol szolgálatba lépve (1799), résztvett a Hollandia ellen intézett expedicióban, továbbá Alexandria körülzárolásában (1800), Stralsund védelmében és Kopenhágának bombáztatásában (1807). Azután még néhány évig a keleti tengeren, 1815-19-ig pedig a földközi tengeren állomásozó hajóhadon szolgált. 1841. ellentengernaggyá és a tengerészeti főhivatal (Admiralty) lordjának nevezték ki. Azután tagja lett az alsóháznak, 1851. végén pedig az angol földközi tengeri hajóhadnak főparancsnoka. 1852 dec. altengernaggyá léptették elő. Midőn pedig az oroszok a dunai fejedelemségekbe vonultak, D. Konstantinápoly védelmére a Bezika-öbölben vetett horgonyt, ahonnan a török flottának Sinope mellett történt megsemmisítése után, 1854 elején, a Fekete-tengerbe nyomult, ahol Hamelin francia tengernaggyal együtt a szövetségesek hajóhadát vezényelte s ápr. 22. Odesszát bombáztatta. Miután a kikötés alkalmával és Szebastopol előtt tanusított magatartása miatt a parlamentben és sajtóban többször megtámadták, a parancsnokságról 1854. dec. havában lemondott s Angolországba tért vissza. Utóbb még a kék és fehér zászló admirálisa is lett.

2. D. Saundes Rikhárd, Melville viscount, angol tengernagy, szül. 1802 ápr. 11., megh. Londonban 1861 jun. 3. Korán lépett a tengerészeti szolgálatba s már 1824. kapitány lett. 1827-28-ig a 76 ágyuval felszerelt Worspite sorhajón körülutazta a földet. Elliont tengernagy alatt (1840) kitünt a khinai expedicióban, különösen Csusan szigetének elfoglalása alkalmával, mire fokról-fokra emelkedvén, 1852-55. mint a tengerészeti főhivatal második lordja működött. Napier visszalépése után (1855 febr. havában) a keleti tenger hajóhadának parancsnoka lőn s mint ilyen, a franciákkal versenyt, Sweaborgot bombáztatta (aug. 9-től 11-ig). 1856. ismételten parancsnokolt a keleti tengerben, 1857. pedig a La manche csatornában és Portugália partjain. 1857. a tengerészeti főhivatal lordjává, 1858. pedig a kék zászló altengernagyának nevezték ki.

3. D., l. Buttler Dundas Ede.

Dundee

(ejtsd: dönndi), város Forfar skót grófságban, Edinburgh és Glasgow után a legnépesebb Skóciában, a Tay torkolatának É-i partján, amelyen át 1887 óta 3 km. hosszu uj (a régi 1879 dec. 28. beszakadt) vashid vezet keresztül, vasut mellett, (1891) 155 640 lak. (1801 25 000 volt). Rendkivül gyors felvirágzását főképen vászoniparának és kereskedésének köszönheti. A különböző vászonszövő gyárakban 25 000, a juteszövőkben 20 000 munkást foglalkoztat; ezenkivül jelentékenyebb iparágak még a kötélgyártás, végül a baracklekvár-főzés, amely nagy hirnek örvend. D. lakói a Davis-szorosban és Baffin-öbölben a cetvadászatot és Jan Mayen szigeténél a fókavadászatot is monopolizálják. 1891 89 300 darab fókát fogtak, 265 t. olajra és 3 1/2 t. halcsontra tettek szert. Biztos kikötőjében, amelynek bejáratát a hires Bell-Rock világító torony jelöli meg, igen élénk a forgalom. 1891. csak juteból 190 705, lenből 17 543, eszpartofüből 13 631 tonnát hoztak be. A kikötő mentén 9 km.-nyi hosszuságban, amfiteatrumszerüleg épült város jelentékenyebb épületei: a New Royal Infirmary, Skócia egyik legszebb kórháza, a börze, a kereskedelmi csarnok és az Albert-Institute muzeummal. A város keleti szélén van a Baxter-park, amellyel Baxter Dávid, egy nagy vászongyáros, ajándékozta meg a várost. D. volt egyike az első skót városoknak, amelyek a protestans vallást fel vették, és pedig olyan buzgalommal, hogy «második Genf» nevet nyert. Maxwell A., Old D. (Edinburgh 1891).


Kezdőlap

˙