Echeveria

D. (növ. Pachyphytum Kl.) a pozsgafélék alacsony füve, husos, többnyire rosettába szedett levelekkel, apró, harangképü virágokkal a levelek tövében. A mi kövi-rózsánkra emlékeztet, de csak öt szirma van. Csinos virág. Számos faja Mexikóban terem; gyakran a cotyledon L. algénuszának tartják, több faja mind diszlomb virágszőnyegben diszlik. Az E. metillica Nutt. levele nagy, fordított tojáskerek, pirosan fémesen csillogó. Virága naracsszinü v. piros. Virágszőnyegbe nagyon kedvelik.

[ÁBRA] Echeveria.

Mexikóból származik. Más E.-faj, p. az E. retusa Lindl. mint háladatos téli virág ismeretes. Az E. secunda Lindl. (lásd az ábrát) levele ékalaku. Virágfürtje féloldalu, virága piros, belül sárga. Az E. üvegházban vagy olyan szobában telel ki, amely 5-8° R. meleg. Homokos, könnyü földet szeret. A nedvesség nevezetesen télen árt neki. Nyáron a szabadban diszlik, s legjobb kövek közé illeszteni. Augusztusban át kell ültetni. Levélrózsáiról, sőt leveleiről is szaporítják.

Echeverria

(ejtsd: echeveriá) István (don Estéban), spanyol-amerikai költő, szül. Buenos-Airesban 1809., meghalt Montevideoban, számüzetésben 1851 jan. 1829. költemény-kötetet adott ki, aztán Franciaországba ment, hol Lamartine és Byron költészetén nagyon fellelkesült. Amerikába való visszatértekor adta ki: Elvira ó la novia del Plata (1830) c. nagyobb költeményét, majd kisebb költeményeit Consuelos (1834), Rimas (1837), Cautiva (1837) és Guitarra (1842) cimen. Valamennyi költeménye kiváló költői tehetségéről tanuskodik. Cautiva-ja mesteri rajzát adja az argentiniai sikságoknak és lakóinak. Számüzetésében irta La insurreccion del Sud (Montevideo 1849)c. művét, melynek éle az őt számüző, zsarnok Rosas ellen irányul.

Echidna

felül nő-, alul kigyótestü, halhatatlan szörnyeteg, ki az arimosok földjén, Kilikiában földalatti üregekben lakott s az arra menőket felfalta, mignem Argos Panoptés álmában meglevén megölte. Tőle születtek egyéb mitikus állatokon kivül Kerberos, Chimaira, a nemei oroszlán, a Sphinx, Skylla stb. Más monda szerint szkitha földön, Hylaiában élt a Hérakléstől Agathysost, Gelonost és Skithest szülte. Ez utóbbinak fiai Palos és Napés szkitha héroszok.

Echidna

Cuv. (állat.), a Kloakás emlősök (Monotremata) rendjébe tartozó emlős állatnem, meglehetős esetlen, tüskéstestü, a mi sündisznónkra emlékeztet, orra hosszu, hegyes, csupasz, szája kicsiny, állkapcsai fogatlanok, nyelve tüskés, kiölthető, ötlábujja erős karmu, farka rövid, nyálmirigyei nagyok. Egyik faja az E. setosa Cuv. 43 cm. hosszu, tápláléka hangyákból kerül ki; ha bántják összegömbölyödik. Hazája Vandiemensland és Ujdéliwales. Másik faja az E. hystrix Cuv., mely 49 cm. hosszu, hazája Délkeleti - Ausztrália.

Echinádok

(Echinades) v. Oxiae Insulae, igy hittek a régi görögök egy kis szigetcsoportot Akarnánia délnyugati partján, az Achelous folyó torkolatánál; most e csoport neve: Kurtsolari. Legnagyobb sziget volt az E. közt Daliche. A csoport régebben több szigetből állt, mint ma, mert az Achelous áradásai és iszaplerakódásai folytán több ilyen sziget (köztük egy nagyobb is: Artemisa) egyesült Akarnánia partjával. Itt vívta ki Don Juan d'Ausztria 1571. nagy tengeri csatáját a törökökön.

Echinocactus

Salm. (növ.), l. Sünkaktusz.

Echinocardium

Gray (állat), Szividomu, tüskebőrü, mely a szabálytalan Echinoideák rendjén belül a Spatanginaek családjában tartozik. A harmadkor elejétől napjainkig él.

Echinochloa

Beauv. (növ.), l. Kakaslábfű.

Echinococcus

(állat), a Taenia echinococcus nevü galandféregnek a hólyagfarka, melyet a különböző házi emlősök, sőt még az ember is a kutyától kap. Rendesen a májban lakik, de bevonulhat más szervekbe is és igen veszélyes betegségeket okozhat, nagysága igen különböző, van 1 mm. és emberfej nagyságu meg 15 klg. sulyu is. Tokjának falazata igen vastag kutikulából áll, ez alatt egy parenchym-réteg van, amelyből kis tokocskák fejlődnek ki s ezek falazatából sarjadzanak a kis skolexek. Eltávolításuk igen nehéz, leggyakrabban lehetetlen. Legjobb ellenszer a kutyáktól való óvakodás, amelyeknek simogatásával fertőzetheti meg magát az ember legkönnyebben. Régebben különböző nevek alatt irták le, igy E. veterinorum, E. hominis és E. polymophus. Igen gyakori a lappoknál.

Echinodermata

(állat), l. Tüskebőrüek.


Kezdőlap

˙