Echites

L. (növ.), l. Hajnalszépe.

Echium

Tourn. (növ.), Kigyószisz-, és Alcusibi füve, Ördögfarku kóró, az érdes levelüek kórója 20-50 (hazánkban 5 ) fajjal az Óvilág hegyein. Szirma tölcsérded, az eresze ferde, csaknem kétajaku. Az E. vulgare L. 1/3-1 m. magas, sertéskóró. Himje meg a termő szála hosszan kinyulik kék virágából. Mezőkön és hegyeken közönsége, a méh szorgalmasan látogatja, a jószág a durva serte miatt nem igen bántja. Virága a kigyó sziszegő szájához hasonlít. Hazánkban még az E. rubrum Jacq., meg az E. altissimum Jacq. a nevezetes. A régiek kigyómarás ellen orvosságot kerestek bennök.

Echó

l. Ekhó és Visszhang.

Echols

(ejtsd: ekolsz), county Georgia É.-amerikai államban 1050 km2 területtel, 2170 lak. Statenville székhellyel.

Echter

Mihály, német festő, szül. Münchenben 1812., megh. u. o. 1879. Tanulmányait a müncheni akadémián végezte. 1860. festette a müncheni Maximilianeum számára: A magyarok veresége a Lechmezőn 955-ben és a Páviai szerződés-t. A müncheni bajor nemzeti muzeumban van Rőtszakállu Frigyes és Burgundiai Beatrix egybekelése és Walter von der Vogelweide temetése, a müncheni vasuti pályaházban a Távirás és Vasuti forgalom allegoriái. Ideális irányu művész volt.

Echtermier

Károly, német szobrász, született Kasselben 1845. Szülővárosban, Münchenben és Drezdában tanult, a kasseli uj képtárépület számára dolgozott, a drezdai udvari szinháznak egy bacchánsnő és egy szatir, a meisseni kastélynak Harcia Frigyes választófejedelem szobrát, a braunschweigi műegyetemnek a tudomány és művészet allegorikus szoborcsoportját, Dortmundban és Unnában (Westfália) a harcos-emlékeket készítette el, 1890-92. a Hit, Remény, Szeretet és Gyász márványalakjait, melyek a hannoveri temetőt diszítik. - E. a braunschweigi műegyetem tanára.

Echtermeyer

Ernő Tivadar, német iró, szül. Liebenwerdában 1805., megh. Drezdában 1844 május 6. Előbb jogot, azután esztetikát s irodalomtörténetet tanult, mire Zeitzben s utóbb Halléban gimnáziumi tanár volt. Legfontosabb tette, hogy Rüge Arnorddal (l. o.) a Hallische Jahrbücher cimü igen befolyásos radikális irányu kritikai folyóiratot alapította. Lefordította Goethe és Schiller válogatott költeményeit latinra (1833) és közreműködött Henschel és Simrock jeles művében: Die Quellen des Shakespeare (1831, 3. köt. A 2. kiadást Simrock egyedül irta). Nagyon elterjedt Mustersammlung deutscher Dichter c. antologiája (1837, 30. kiad. 1890).

Echternach

(Echtern), város Luxemburg nagyhercegségben 15 km-nyire Grecenmachertől, a Sure (Sauer) és vasut mellett, (1890) 4200 lak. csergőz- és fürészmalommal, olajprésekkel, vászon-, juta- és posztószövéssel, bőrgyártással, faience- és kocsikészítéssel, egykoron gazdag bence-kolostorral, amelynek épületeiben ma porcellánfestő iskola van elhelyezve. A St. Villibaldról elnevezett templomában (épült 1017-37) megtekintésre méltó kripta van. E. máig megőrizett egy középkori szokást. Pünkösd keddjén a Vitus-tánc megszüntetése céljából ugró-körmenetet tartanak. A körmenetben résztvevők (1867. 15 000-en) a Sure hidjáról indulnak meg; mindenki a társa zsebkendőjét tartja, három lépést tesz előre és azután kettőt ugrik hátra, igy mennek a templomba és miután az oltárt is megkerülték, arra ajándékot tesznek le.

Echtler

Adolf, német festő, szül. Danzingban 1843. Velencében, Bécsben, Münchenben és Párisban képezte ki magát. Kezdetben a velencei nép életéből festett egyes jeleneteket, utóbb azonban a falusi genreképfestésre adta magát. E nembeli legsikerültebb munkái: Egy család pusztulása, Lebukoa és a Fölolvasónő. - E. Münchenben él.

Echuca

(ejtsd: ecsuka), város Victoria ausztráliai brit gyarmatban, 64 km.-nyire Deniliquintől, a Murray és Campapse összefolyásánál, vasut mellett, (1891) 4354 lak. 182 m3 vizet tartalmazó reservoirral, gyapjukereskedéssel. Victoria és Uj-Dél-Wales közti kereskedelemnek középpontja.


Kezdőlap

˙