Édesgyökér

(növ.), különféle növények édesvizü gyökere vagy tkéje, p. a cukorkóróé, a Polypodium vulgareé. Az amerikai É., l. Imádságbokor; vad É. a. m. Cyperus esculentus L., l. Iszapsás. - Orvosi szempontból, l. Liquiricia.

Édes kömény

(növ.) l. Ánizskapor.

Édes lapu

(növ.), a Rumex obtusifolius L. népies neve, l. Lósóska.

Edessza

két ókori város neve: 1. Macedoniában, melyet a tradició szerint Karanos király kecskék által vezettetve foglalt el s ezen állatokról Aigai-nek nevezett el. Tényleg itt is laktak a régi makedon királyok és ott is temetkeztek. Sirjaikat az ujabb időkben itt meg is találták a mai Vodena mellett. - 2. Mesopotamiában Osroëne tartomány főhelye, melynek eredeti neve Urha volt, mely állítólag Nimrod által alapíttatott. Ujabb nevét azon makedonoktól kapta, kik Nagy Sándor hadjáratai után itt megtelepedtek, Selencus Nicator uralkodása alatt Kr. e. 311. A császárok korában római főhatóság alatt saját királyai voltak, kiknek pénzverései joguk is volt. Nevezetes arról, hogy közelében öletett meg Caracalla császár (Kr. u. 217.).

Édes torma

v. magyar torma (növ.), Cochlearia v. Roripa macrocarpa W. et Kit., a használt tormának hazánkban, tul a Tiszán termő vad testvére vagy vad alakja. A házi tormától a nagyobb virága és gyümölcse (16 cm. hosszu, 7-8 mm. széles), több magva, valamint az is megkülönbözteti, hogy az É. gyümölcsöt érlel, holott a házi torma rendesen meddő marad és sarjakról szaporodik. Az É. könnyet nem csavar a szemünkből, ize kedvesebb, édesebb és kevésbbé csipős. V. ö. Borbás cikkét: Egynémi a magyar tormáról a Földmivelési Érdekeink 1880. évf. 501 l.

Édesviz

az a viz, melyben a feloldott szilárd anyagtartalom nem haladja felül egy literben a 300-500 milligramot (mig a tengerviz egy litere felmegy 34-36 gr.-ra, sőt az ásványvizek még jóval ezen felüliek). Az É. a természetben harmat, köd, eső, hó, jég, forrás, patak, folyó, mocsár és tóviz név alatt szerepel. Tömöttsége 1. +4C°-nál, s egységül szolgál a többi ásványok s kőzetek tömöttsége meghatározásánál. Sem szine, sem szaga, sem ize nincs. 0°-on alól mint jég, 100° felül mint gőz szerepel. Feloldva mindig tartalmaz, mész, magnézia, natrium, kálium, és vasnak szénsavas, kénsavas, kovasavas sóit v. klóridjait, s a tartalom szerint vannak lágy és kemény vizek. - E.-nek nevezik a tengerészek a hajón lévő inni való vizet, melyet v. kikötőből visznek magukkal, v. pedig mint a modern hajókon rendesen történik, a tenger vizéből egyszerü lepárolás által csinálják. Ez utóbbi esetben vegyileg tiszta vizet isznak.

Édesvizi állatok

mindazok, amelyek kizárólag édesvizben (l. o.) élnek. Ezeknek ellentétjei a kizárólag a tengerekben, a sósvizekben és az ugynevezett brakk-, vagy félig édes, félig tenger-, illetőleg kevert vizben élők. A édesvizi állatok fajszáma, érdekessége, gazdagsága sokkal korlátoltabb mint a tengerieké, és közülök sok olyan hiányzik, amelyek a tengerekben közönségesek, vagy gyakoriak, amilyenek p. a Zsákállatok (Tunicata), Tüskebőrüek (Echinodermata), mig másoknak, mint az Ürbelüeknek (Coelenterata) csak igen csekély számu képviselői vannak. Ezzel ellentétben azonban ismerünk oly édesvizi állatokat is, amelynek a tengerekből hiányoznak, minők a kétéltüek (Amphibia) és számos rovar. Rendszertani beosztás szerint az édesvizi állatok a következő csoportok között oszlanak meg: valamennyi kétéltü lárva-korában, a Halak, (természetesen az édesviziek), a Lágytestü állatok (Nollusca) közül kagylók (Lamellibranchiata), Csigák, (Gasteropoda), Mohaállatok (Bryozoa), Rovarok, Rovarlárvák, Pókfélék (Arachnoidea), Rákfélék, Gyürüsférgek, Fonálférgek, az Ürbelüek (Coelenterata) közül néhány Hydroid-polyp, Medusa, Szivacs és sok Protozoa. Az édesvizi állatok legnagyobb része mikroszkopos nagyságu csupán s ezért mindaddig semmit sem tudtak felőlük, mig a nagyítóüveget nem alkalmazták vizsgálatukra. Manapság azonban már a Föld különböző részeiben számos búvár ezekkel foglalkozik tanulmányozásával. Hazánkban Entz Géza különösen a Protozoákat, Daday Jenő a Rotatoriákat és Crustaceákat, France Rezső a Protozoákat és Vágel Jenő a Szivacsokat és Mohaállatokat vizsgálják.

Az édesvizi állatok életmódjára vonatkozó ismeretek bár ez ideig is meglehetős részletesek voltak, mindazáltal Zachariás O. indíttatva érezte magát e célra önálló, a tengeri megfigyelő állomások mintájára berendezett édesvizi állomást állítani fel a plöni tó partján, amely kizárólag az édesvizi állatok élet- és fejlődésmódjának tanulmányozására szolgál. Ugyanily célra szolgáló állomása van Csehországnak is, amely az előbbenitől abban különbözik, hogy a szükséghez képest más-más tó-partján állítható fel, úgynevezett vándorállomás. hazánk tavai és állóvizei közül a Daday Jenő megfigyelései alapján már többnek ismerjük mikrofaunáját, igy egyebek között a Retyezát tavaiét, az erdélyi Mezőségi tavakét (l. Természetrajzi füzetek); az alföldi székesvizekét (. M. tud. Akad. math. ter. tud. Értesítő) stb. Ujabban Lóczy Lajos kezdeményezésére Daday Jenő, France Rezső és Vángel Jenő a Balaton faunáját tüzték ki külön tanulmány tárgyául.

Édesvizi fauna

az édes vizeket népesítő állatok összessége szemben a tengereket népesítőkével, az ugynevezett tengeri faunával. L. Édesvizi állatok.

Édesvizi mészkő

(ásv.), mésztartalmu, hideg, de leginkább hévvizek üledéke, likacsos, csöves, szálkás vagy földes szövettel, sokszor állati s növényi maradványokkal. Szinök többnyire barnás. Ritkás féleségeit mésztufának, mészszivagnak, travertiónak, limnokalcitnak nevezik. Magyarországban több helyütt fordul elő. Ó-Buda, Kis-Cell, Margitsziget, Gánóc (Szepes vármegye), Vihnye és Szklenó (Selmes mellett). Az édesvizi quarc (hidroquarcit, limnoquarcit), hasonló képződésü opálanyag-lerakódások trachittufában vájódott medencében, hol esetleg kövületeket is tartalmaznak, Tokaj, Hegyalja, Fony, Sárospatak, Lutila, Körmöc mellett; ha likacsos, malomköveknek használják. Válfajai a kovapala, lidiaikő, szalagos quarcit, az opálok; a földesek közül: a tripoli, menilit, kovaliszt kovatuda és a Geysirek porodinamorf képződményei (geyserit), melyek intermittáló forrás módjára nagy erővel lökődnek fel. Ugy a mésztufának, valamint a kovatufának oldott állapota, kitünően és plasztikusan kövesítő anyag (Megyaszó, Tokaj-Hegyaljától DNy-ra, Tarnóc, Nógrád vmegye, Arizona, É.-Amerika). Ugy az É., mint a quarcit, jelenkori képződésü (de van diluviális is), egyszerü réteget alkotó kőzetek.

Édesvizi polip

(állat), l. Hidra és Habarnica.


Kezdőlap

˙