Eggenberg

község Graz stiriai kerületi kapitányságban a Mura jobb partján, Graz tőszomszédságában, (1890) 6880 lak., nagy vasművekkel, a Herberstein grófoknak parkban fekvő pompás kastélyával, szép kerttel és hidegvizgyógyintézettel, nagyszámu magyar koloniának nyaralóhelye.

Eggenberg

János Ulrik, herceg, osztrák államférfiu, szül. 1568., megh. Laibachban 1634 okt. 18. Gazdag és buzgó protestáns stájerországi nemes család sarjadéka volt. Először spanyol szolgálatban állott s küzdött a németalföldiek ellen, majd Ferdinánd stájer főherceg bizalmas embere és 1597. pohárnoka lett. Részint érdekből, részint egyik rokonának, E. Ruprecht császári tábornoknak rábeszélésére áttért a katolikus vallásra s 1605. a prágai udvarhoz ment, hol rövid idő alatt nagy befolyásra emelkedett. Több izben megfordult fontos politikai küldetésben a spanyol udvarnál s 1615. főudvarmester és a titkos tanács elnöke lett. II. Ferdinánd alatt a spanyolellenes párthoz tartozott s hogy a liga és Miksa bajor herceg hatalmát ellensulyozza, elősegítette egy önálló császári hadsereg felállítását Wallenstein vezetése alatt, kinek minden körülmények között pártfogója és védelmezője maradt még akkor is, midőn Wallenstein és a császár érdekei többé összeegyeztethetők nem voltak. Wallenstein bukása után E. önkéntes számüzetésbe ment Laibachba, de Ferdinánd bizalmát megtartotta egészen haláláig. Unokájával kihalt családja. V. ö. Zwiedineck-Südenhorst: Hans Ulrich Fürst von E. (Bécs 1880).

Eggenberg

-féle könyvkereskedés, a legrégibb magyar könyvkereskedői cég, alapíttatott 1768. Weingrand János György által Pesten. Az alapítónak 1802. bekövetkezett halála után Eggeberger József, utána 1850. fia, Ferdinánd birtokába jutott az üzlet, mig 1863. Hoffmann Alfréd (született Sopronban 1838 ápr. 24.) vette azt meg s 1865. egyesülve K. Molnár Jánossal (szül. Birdán 1838 október 1.) a mostani cég alatt folytatják mai napig a nagy kiterjedésü vállalatot. Az E. mindig legelső hazai könyvkereskedéseink közé tartozott, mostani jelentőségére azonban csak az uj tulajdonosok emelték, akik maguk körül csoportosítva legkiválóbb tanügyi és jogtudományi iróinkat, mint kiadók oly tevékenységet fejtettek ki, hogy cégünk a legelső könyvkiadói vállalatok közé sorolható. Hoffmann Alfréd 1890 év óta a magy. könyvkereskedők egyletének elnöke.

Eggenbrug

város Horn alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Mannhart-hegy K-i oldalán, vasut mellett, (1890) 2320 lak., késő gót izlésü plebániatemplommal, amelyet a XV. században két román torony köré építették és belsejében a bécsi Szt. István-templom mintájára diszítettek fel.

Eggenfelden

az ugyanily nevü járás székhelye Alsó-bajor kerületben a Rott és vasut mellett, termékeny vidéken (1890) 2377 lak., sörgyártással és téglaégetéssel.

Egger

(ejtsd: Egzser.) Emil, kiváló francia hellenista, szül Párisban 1813. jul. 18., megh. Royat fürdőben 1885 aug. 30. Tanári pályáját a Collége St.-Louisban kezdte meg; 1839. az Évole normaleban az összehasonlító nyelvtan tanára lett; 1844. Examen sritique des histories anciens de la vie et du régne d'Auguste cimü munkájával az akadémián pályadijat nyert, miután már előbb a párisi egyetemnél a görög irodalmi szakmára neveztetett ki. 1873. a közoktatásügyi főtanács tagjává választatott. Iratai közül kiemelendők: Essai sur l'histoire de la critique chez les Grecs (Pár. 1850.); Aperçus sur les origines de la litérature grecque (Pár. 1846); Notions élémentaires de grammaire comparée pour servir á l'étude des trois langues classiques (1851); Apollonius Dyscole, essai sur l'histoire des theories grammaticales dans l'antiyuité (1854); Mémoires de littérature ancienne 81862); Mémoires de littérature ancienne et de philologie (1863); Études historiques sur les traités publics chez les Grecs et les Romains (1866); Le recuile des papyrus grecs du Louvre (1866, Brunet de Presle-lel együtt); L'Hellénisme en France (1869); Les substantifs verbaux formés par l'apocope de l'infintif (1875); Histoire du livre (1880); Observations et réflexions sur le déveleppement de l'intelligence et du langage chez les enfants (1886); E. a Revue des deux Mondes-nak, a Revue archéologique-nak munkatársa és a Journal des Savants-nak szerkesztője volt.

Egger

József, osztrák történetiró, szül. St. Pankrazban, Tirolban 1839 aug. 16. Tanulmányait Innsbruckban végezte s jelenleg is ott működik, mint gimnáziumi tanár. Tirol történelme és néprajza körül szerzett érdemeket. Kiválóbb munkái: Geschichte Tirols von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart (Innsbruck, 1878-80, 3 köt.); Die Tiroler und Vorarlberger (Teschen 1882)- Tyroler Weisthümer (mostanig 4 köt.); Glossar zu den Weisthümern (1890-91).

Egger

1. Frigyes, német műtörténész, szül. Rostockban 1819 nov. 27., megh. Berlinben, mint az ottani akadémia műtörténelmi tanára 1872 aug. 11. 1850. Berlinben az Allgemeine Organ für Kunst und Kunstgeschichte c. folyóiratot alapította. Halála után jelentek meg tőle: Christian Dániel Rauch (befejezte testvére, Károly, Berlin 1873-90); Gedichte (Boroszló 1874).

2. E. Jakab, német báró, tábornok, szül. Dorpatban 1704 dec. 25., megh. Danzigban 1773 jan. 12. Atyját csakhamar elveszítette s midőn 1708. Dorpatot az oroszok elfoglalták, őt anyjával együtt, mint hadifoglyokat, Archangelbe vitték, hol fogoly svéd tisztektől nyert némi oktatást. 1722.-ben megszabadulván, svéd hadiszolgálatba lépett s kiválóan az erődítéstant tanulmányozta. 1733-1735-ig Leszcinski Szaniszló alatt részt vett a lengyel trónkérdés miatt kitört háboruban. Résztvett az osztrák örökösödési háboruban s Berg op Zoom bevételéről, melynél mint önkéntes a francia hadseregben jelenvolt, egy könyvet adott ki Journal du siége de Berg op Zoom (Lipcse 1750). Ezután Károly és Xaver szász hercegek tanítója lett a haditudományokban s e minőségben egy hadtani munkát irt: Neues Kriegs-Ingenieur-Artillerie-See- und Flotten-Lexicon (Drezda 1757 2 köt.). 1758. tábornokká és Danzig parancsnokává neveztetett ki. V. ö. Eggers, Geschichte des Geschlechts E. (Plön 1879).

Egger

Ferenc Xavér, német üvegfestő, szül. Hochstädtben 1802 nov. 11., megh. Münchenben 1876 okt. 14. Mikor I. Lajos bajor király alatt az üvegfestészet ujra divatba jött, E. sikeresen működött a királyi üvegfestészeti intézetben. legkiválóbb munkái a konstanzi, báseli, affenburgi, labri, báden-badeni stb székesegyházakban láthatók.

Eggestein

Henrik, az elzászi Rosheimból, Strassburgban Mentelin János után a második könyvnyomtató (ha tekinteten kivül hagyjuk, hogy Strassburgban Gutenberg is működött), megh. 1478 táján. 1459 után kezdett nyomtatni, még pedig biztos adatok szerint kezdetben Mentelin Jánossal együtt, de már 1466 ápr. 30. Frigyes pfalzi választófejedelemtől, mint elzászi gróftól külön maga kapott védelmi levelet. Nyomtatványai külön maga kapott védelmi levelet. Nyomtatványai közül csak kevés van dátummal ellátva, az első 1471-ből, az utolsó 1478-ból. 1466. nyomtatott bibliáját régebben elsőnek tartották, de később kiderült, hogy csak a Mentelin-félének utánnyomása.


Kezdőlap

˙