Egri káptalan

alapítója valószinüleg Szent István, ki a püspökséggel együtt szervezte ezt. Rozgonyi Péter egri püspök 1430., midőn a káptalant ujjáalakította, szintén említi, hogy Szent István a káptalanban 2 prépostságot, 3 kolumniális kanonokságot, 10 főesperességet és meghatározott számu kanonokságot alapított. Alapításával egykorban nyerte el valószinüleg a hiteles helyminőséget is. Az első a káptalanságra vonatkozó okmány 1216-ból való; ebben jóváhagyja III. Honorius pápa, hogy Katapán egri püspök némi tizedjövedelmet a káptalannak átengedett. 1219-től kezdve már meg van a nagyprépostok névsora, kik közöl említendő Kilit, ki mint királyi kancellár az aranybullát kiállította. A tatárjárás idejében sok kanonok elvérzett, jószágaik elpusztultak, de a káptalan utána helyreállítatott a hiteles hellyel együtt. 1249. a préposton, az olvasó, éneklő és őr-kanonokon és az 5 préposton kivül még egyéb kanonokok is voltak. 1310. Márton püspök 20-ra szállította le a kanonokok számát, mig azelőtt vagy 30-an lehettek. Később is 4 kolumniális kanonok és 15 főesperes említtetik. Megemlítendő ez időtájban Bárkóczy Ferenc kanonok, kiből később esztergomi érsek lett. Mátyás király idejében a nádor birói eljárással megszüntette a hiteles helyet és elvette a pecsétet tőle, mivel okmányhamisításnak jöttek nyomára. 1467. visszanyerte jogait, melyeket 1550. az országgyülés határozata alapján Abauj Zemplén, Ung, Máramaros, Ugocsa, Szolnok és Kraszna vmegyékre, valamint a régebben a váradi káptalan hatáskörébe tartozó területekre is kiterjesztett, sőt 7 évvel utóbb a leleszi konvent helyét is pótolta. 1500-tól kezdve megvan a kanonokok névsora is, kik közül mindjárt az elején említendő Felnémeth Bernard, ki mát X. Leo pápa követe 1516. 20 000 arany segélyt hozott az országnak. A mohácsi vész után szomoru sorsra jutott a káptalan, javainak legnagyobbrészét a protestáns urak foglalták le. 1596. Egert elhagyni kényszerült, az 1597. XXXVIII. t.-c. értelmében Kassán telepedett le, honnan azonban a Bocskay alatt felkelt protestánsok elüzték. 1609. Nagy-Szombatra, 1613. Jászóra telepítette az országgyülés, hol 1610. Bethlen idejében Széchy György rombolt közöttük. 1649. ismét Kassára, a XVII. század legelején pedig Egerbe tért vissza a káptalan, mig 1723. a hiteles helyét is ismét elnyerte. Jelenleg 14 javadalmas és 8 cimzetes tanonoka van. (Jerney. A magyarorzsági káptalanok és konventek. Magy. Tört. Tár. II. 45. kk. l. Balásy F., Az egri egyházmegye alakulása. Egri Emlékkönyv. Series Praepositorum Maiorum és Series Canonicorum Ecclesiae Egriensis 5-20, 32-49 l.)

Egripo

l. Eubea.

Egri püspökség, egri érsekség

Habár az egri püspökség alapításáról s legrégibb viszonyairól szóló emlékeke elvesztek, kétségtelen, hogy egyike volt azoknak, amelyeket Szt. István alapított. Kitünik ez IV. Bélának egy 1261. kiállított okleveléből, amelyben az egri egyház régi alapítólevelét megujította. Az sincs mai napig megfejtve: ki volt az első egri püspök. Némelyek Szt. Buldot, Szt. Gellért vértanu-társát, mások Katapánt helyezik a püspöki névsor élére. A püspökség területe kezdetben Borsod-, Abauj-, Zemplén-, Ung-, Szabolcs-, Zaránd, Külső-Szolnok- és Heves-megyéket foglalta magában; ezekhez a XIII. sz.-ban még Ugocs- és Bereg-, később Sáros-, Marmaros- és Szatmár-megyék, ugy a Nagy-Kun- és Jász-kerületek csatoltattak. Az egyházi javadalmak száma a XV. sz. végéig rendkivül nagy volt, de a mohácsi vész után, midőn a polgárháboru, a protestantizmus terjedése és a török hódítás idején minden megváltozott. Ezen időben Perényi Péter elfoglalta a püspöki javak nagy részét, magát az egri várat is s a székesegyházat a káptalani házakkal együtt az erődítményeknek áldozta fel. A püspök és a káptalan ekkép a várból kiszoríttatván, az alsó városban telepedett meg. 1596. Eger a török kezébe jutott s 91 éven át volt az izlam iga alatt. Ez alatt a kat. vallás kiszoríttatott a terjedelmes megye nagyrészéből, püspökei s papjai pedig elüzettek. A helyzet 1687 után fordult jobbra, midőn a királyi hadak Egert visszavették. Fenesy György, Telekessy István és Erdődy Gábor püspökök lelkesen buzgólkodtak a kat. vallás visszaállításán. Sokat tettek a káptalan tagjai is. Foglás György jogi tanfolyamot alapított, Kiss János intézetet az elaggott papok számára, Komáromy János pedig kórházat létesített. Barkóczy Ferenc püspök 1754. a bölcsészeti és hittudományi tanfolyamot szervezte, s nyomdát alapított. Az E. a legrégibb időktől kitünő kiváltságokkal dicsekedett. IV. Béla 1261-iki okmánya a «szent királyoktól»származónak nevezi azon jogot, amely szerint a király negyedik fiának nevelése az egri püspökhöz tartozik. Az egri főpapok a XV. sz. végétől Heves- és Külső-Szolnok-megyék örökös főispánjai. IV. Béla és V. István okmányaiból tudjuk, hogy jobbágyaik menetek voltak az adóktól és vámoktól s a püspöki tisztek biráskodása alá tartoztak; a rendes püspöki tizedek mellett 10 vmegyében a király vagy országgyülés rendeletére szedett összes adók tizedét is évezték; valamint birták a csikótizedet is. A püspökséget 68 főpap kormányozta Szt. Istvántól 1804-ig, akik majd mindannyian az egyházi és politikai élet terén jelentékeny szerepet játszottak. Buld vértanu s a szent életü Bánfy Lukács mellett 15 az esztergomi, egy a kalocsai érsekségre emeltetett. Estei Ipolyt, Szécsi Dénest és Rangoni Gábort Róma biborral diszítette fel. Estei Ipoly (1512) és Lósy Imre (1635) alatt megyei zsinatok tartattak. Kilit 1232. a bélháromkuti apátságot, Kisdy Benedek (1648-60) pedig a kassai akadémiát alapította. Politikai téren Ujlaki Ferenc és Radeczi István mint I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf helytartói, Dóczy Orbán mint nádori helytartó, ez, Radécsy István és Szohay István mint királyi kincstárnokok, Dóczy Orbán és Bakács Tamás mint a szt. korona őrei szolgálták hazájukat. Tizenegy egri püspök volt királyi kancellár. Kilit állította ki az arany bullát. Kopány, Kálmán hg. oldala mellett vitézül harcolt Halicsban. Tamás II. Endrét a keresztes hadmenetbe kisérte. Rozgonyi Simon Várnánál esett el. Mint diplomaták kitüntették magukat Péter 1192., Miklós 1335., Zudar Imre 1382. Gróf Barkóczy Ferenc, gróf Erdődy Gábor, gr. Esterházy sith György, Lippay György, Lósy Imre, Oláh Miklós, Gróf Pálffy Ferdinánd és Tamás, Szegedy Ferenc, Telekessy István és Verancsics a hazai irók sorában szereztek maguknak érdemet. - Egri érsekség. Az egri egyházmegye történetében uj korszak nyilik meg 1804., midőn területéből I. Ferenc intézkedése és VII. Pius bullája folytán, két uj püspökség, a kassai és a szatmári kiszakíttatott, az egri pedig érseki s metropolitikai székké emeltetett. A szétosztás vmegyék szerint történt. Abaujvár, Sáros- és Zemplén- a kassai, Sztmár-, Bugocsa-, Ungvár, Bereg-, Mármaros megyék a szatmári megyének jutottak. Az egri püspökség érsekséggé emeltetvén, az esztergomi érseknek, mint metropolitának, hatósága alól kivétetett, s metropolitai hatósága alá a rozsnyói, szepei, kassai és szatmári püspökségek helyeztettek. Első érsekké 1804. Fuchs Ferenc nyitrai püspököt nevezték ki. Követték őt báró Fischer Ignác, Pyrker László. 1848. Csanád nagynevü püspökét, Lonovich Józsefet nevezték ki egri érsekké, de székét a szabadságharc miatt el nem foglalhatta s ettől utóbb a bekövetkezett elnyomás korszakában megfosztották. 1850-ben Bartakovics Béla lett az egri érsek, s ennek 1873. bekövetkezett halála óta Samassa József kormányozza a főmegyét. Az érseki megye 4 fő- és 24 alesperesi kerületre van osztva, 198 plébániát, 76 segédlelkészi állomást és 513 814 kat. hivet számlál.

Egrügy

A hunyadmegyei Csernafolyó feledésbe ment régi magyar neve. Említi p. László erdélyi vajda 1302. oklevelében (fluvius Egrug), de már Nagy Lajos korában a szláv eredetü Cserna név is feltünik (1380. Vharnavyzy néven) s később teljesen kiszorítja amazt (Földr. Közl. 1888).

Égsark

az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely. L. Ég és Éggömb.

Ég szine

l. Égbolt kék szine.

Égtájak

(világtájak), a főirányok egy elfoglalt álláspontból a látóhatár felé s az utóbbinak ezen irányokra vonatkozott felosztása. Főtájul négyet vesznek föl, miáltal a látóhatár körnegyedekre oszlik. Ezek éjszak, dél, kelet, nyugat. A bányász, ugy mint a tengerész, az égtáj szerint igazodik el; az egész látókört elosztja 24 órára, melyeket az észak pontjától kezdve számit ugy, mint az óralapon balról jobb felé, 6 óra kelet, 12 óra dél, 18 óra nyugat és 24 óra észak. Minden óra 15 fokra és minden fok 60 percre oszlik; tehát az egész látókör 360 fokra van osztva. Ujabb időben 400 fokra kezdik osztani a látókört, mi a számításnál némi könnyebbséget okoz.

Égteke

az égboltozatot s a rajta levő csillagokat ábrázoló gömb.

Égtengely

v. világtengely. L. Ég.

Eguilaz

Lajos, don, spanyol drámairó, született Snalucarban 1830., megh. Madridban 1874 jul. 22. 1853. Verdadas amargas c. darabját nagy sikerrel adták elő Madridban. Számos vigjátékát morál-filozófai irány s bizonyos világfájdalmasság jellemzik. Felemlítendők: La cruz del matrimonis; Los soldados de Plomo; Alarcon.


Kezdőlap

˙