Egyivaros

v. egyivaru (növ. unisexualis, diclinus), olyan virág v. növény, mely az ivarszerveknek csak az egyikét, csak a himét v. csak a termőt viseli. Az E. növénynek rendesen kétféle virága van: himes (flos staminiger, -jelü) és termős v. magvas (flos pistilliger, -jelü). Ez a kétféle virág azonban, az ivarszervet nem tekintve, alakbelileg gyakran egymással megegyező. Rendesen a pároséltü (kettős-ivaru vagyis csira-) virágból keletkezik oly módon, hogy az egyiknek a himje elsatnyul (ez a termős virág lesz), p. kőrisfa, babér, tök, dinnye, spárga, lósóska, a másik virágnak pedig a himje marad, a termője nem fejlődik ki. Ez lesz a himes virág; l. Egylaki, Kétlaki és Poligám.

Egyjegyrendszer

l. Közraktárak.

Egykamararendszer

l. Országgyülés.

Egy-két nap, hét, hó, év

A kereskedelmi jog szerint, ha a kötelmi ügylet teljesítése akként igértetett, hogy annak egy-két nap, hét, hó, év alatt kell történnie, az «egy-két» kifejezés alatt két nap stb. értendő. Épen ugy a «néhány» kifejezés alatt is. (Keresk. törv. 321. -a.)

Egylaki

v. egylaku, egytőivaros (növ. monoecus v. monoicus), olyan egyivaros virág vagy növény, amelynek himje meg a termője külön-külön virágtakaróban (kehely és szirom) van, de mind a kétféle virág egy tövön nő, p. a fenyők (toboz meg a barka), a tök, uborka (apró uborkás virágja a termős virág, a hol kis uborka v. tök nincs, az a himes virág), v. a kukorica, melyet a himes virágok ágboga tetőz, termővirágzata a kukoricacső. Egylakiak (Monoecia) Linné rendszerének a 21. serege, mely az ilyen virágu növényeket foglalja össze. A rendek: 1. egyhimesek (kutyatej), 2. kéthimesek (fenyvek), 3. háromhimesek (békabuzogány, sás), 4. négyhimesek (egerfa), 5. öt-sokhimesek (diófa, tölgy), 6. egyfalkásak (uborka).

Egylaki kender

(növ., Cannabis sativa L. var. monoica Holuby, sverepá v. bláznivá konopa), csak Magyarországból, főleg a felvidékről ismeretes kenderfajta. Holuby Józs. ev. esperes ismertette Trencsén vmegyéből. A tót lány, meg a férjhezmenő özvegy, akár fiatal, akár öreg, szerelmi babonára gyüjti. Háncsát nem szabad megfonni és megszőni, mert aki az ilyen ruhát viselné, meghal, ezért a babonaságra használt szálakon kivül, a többi E.-t nyövéskor elhányják, hogy senkinek se ártsanak vele. Lehet, hogy a sopronmegyei s a Tájszótár feljegyezte «bagzó, virágzó s egyszersmind magtermő kender» is ugyanez.

Egy látcsöves ur

Kürthy Emil irói álneve.

Egyleti házak

(Vereinshäuser), Németországban és Svájcban azon belmissziói célokra szolgáló épületek, melyek közp. helyül szolgálnak az illető helységben létező belmisszió (l. o.) minden különböző munkái és köre számára. Itt beszélik meg a legkülönbözőbb egyleti ügyeket, tartanak értekezleteket, rendeznek társas összejöveteleket s hallgatnak vallásos-tudományos vagy építő irányu előadásokat. Ezen egyleti házak berendezése a helyi viszonyokhoz képest nagyon különböző, de csaknem mindenükben vannak u. n. mesterlegény-otthonok, vagyis lakó- és hálóhelyiségek vándorló mesterlegények számára, továbbá műveltebb vendégek számára egy kaszinóforma helyiség; egy nagy terem előadásokra, valláserkölcsi felolvasásokra, gyermekistenitiszteletekre, belmisszió közös gyülésekre; kisebb szobák az egyes egyletek tanácskozásaira; raktár bibliák s keresztény vallás-erkölcsi iratok elhelyezésére. Itt lakik végre a házi lelkész, egyleti lelkész (Vereinshaus-Geistliche) is, ki személyesen vezeti s központosítja az illető helyiségben a belmisszió összes ügyeit. Az ilyen egyleti házak ajándékokból, hagyományokból, pénzgyüjtésekből, nem kamatozó részvényjegyek kibocsátása által, vagy kölcsön vett pénzből felépíttetvén a bérösszegekből, melyeket neki egyes belmissziói egyesületek kibérelt helyiségeikért fizetnek, könnyen fentartják magukat. A legelső ilyen ház Brémában, 1841. alapíttatott, s ma Németországnak csaknem minden nagyobb városában rá találhatunk a belmisszió e központi otthonaira.

Egy nagyvilági hölgy

Wohl Janka és Stefánia irói álneve.

Egynapos virág

(növ.), az olyan, amelynek kinyilása és viritása körülbelül 12 óráig, sőt gyakran sokkal kevesebb ideig tart. Ha tovább nyilik, a virágot többnaposnak mondják. Az E. lehet nappal nyiló (folyóka, hajnalka, len) és éjjel nyiló (éjkirályné, l. Cereus).


Kezdőlap

˙