Eiréné

(lat. Pax), 1. a béke személyesítésének istenasszonya a görögöknél és rómaiaknál. Mind Athénben, mind Rómában (a Mars-mezőn) temploma volt egy-egy kedvező frigykötés emlékére. Fiatal leány alakjában ábrázolták a béke jeleivel (olajág, kalász stb.). - 2. A Hórák egyike, Zeus és Themis leánya.

Eirének

a 20-30 éves korban levő spártai ifjak neve; sorhadi szolgálatra voltak kötelezve, béke idején pedig a fiuk csapatjainak felügyelői a játékok és testgyakorlat körül.

Eireosz

(gör., lat. nexus), olyan dalszerzemény a görög-katolikus egyház rituálisában, melyet maguk az énekesek könnyü szerrel - megegyezés alapján - készítenek s a többi dallamokat, himnuszokat azok mintája szerint éneklik.

Eis

(franc. s olasz. mi diése), a normál C diatonikus-kromatikus zöngelépcsőnek egy #-el fölemelt hatodik zöngéje. Zenedarabok szerzésére az E. mint ideális skála és hangnem gyakorlatilag nem alkalmas tizenegy szükségelt #-el való előjegyzése miatt. Helyette rendesen az egy b előjegyzésü F hangnemet használják.

Eisack

az Adigenek 90 km. hosszu mellékfolyója Tirolban. A Bremer-hágón (1362 m.) ered; eleinte D.-nek, ezután DNy.-nak igen szép, mély és meredek falu völgyben elfolyik Sterzing és Brixennél, ahol fölveszi a Rienzet, azután Klausennél és Bozen alatt Sigmundskronnál torkollik. Áradásaival gyakran nagy károkat okoz. 1867 óta völgyében vasut vezet. Az E. völgye a spanyol örökösödési háboruban és 1809. is több izben volt csatáknak szinhelye. 1833. a völgyben vezető ut védelmére a Franzensfeste nevü erősséget építették.

Eisele

József, nagyiparos, kazángyáros, szül. Budapesten 1833 jan. 25., műhelyét, mely középszerü rézműves műhely volt, szorgalma által annyira fejlesztette, hogy ma az ország legnagyobb kazángyárainak egyike. E. az országos ipartanács tagja, a keresk. és iparkamara beltagja, az orsz. iparegyesület igazg. tagja.

Eisele

Fridolin, német jogtanár, szül. Sigmaringenben 1837 máj. 2. 1874 óta breisgaui Freiburgban a római jog tanára. Eleinte Tübingában katolikus teologiát, aztán Berlinben jogot tanult, 1868. hechingeni járásbiró, 1872. Bázelben a római jog tanára lett. Művei: Die materielle Grundlage der Exception (Berlin 1871); Die Kompensation nach römischem und gemeinem Rechte (u. o. 1876) stb.

Eiselen

1. Ernő Vilmos Bernát, német tornász, szül. Berlinben 1793 szept. 27., megh. Misdroyban 1846 aug. 22. Jahn megbizásából Berlinben a tornászatot tanította, 1825. torna-intézetet nyitott. Ugy is mint tornatanító, ugy is mint szakiró sok érdemet szerzett, kivált az általános tornatilalom idején. Az első női tornaintézetet is ő állította fel 1832. Sok tornászati művet irt és sok készüléket talált fel s több uj testgyakorlatot hozott be.

2. E. János Frigyes Gottfried, német államtudományi iró, szül. a Saal melletti Rothenburgban 1785 szept. 21., megh. Halléban 1865 okt. 3. Teologiát és bölcsészetet tanult s az 1813-14. hadjáratot mint önkéntes szolgálta végig. Ezután adta magát az államtudományok tanulmányozására, melyeknek Berlinben 1816. magántanárává lett. 1820. a boroszlói egyetemre hivták meg, melyen 1828-ig működött, midőn a hallei egyetemen foglalt tanszéket. Az urak házának tagja volt. Művei közül ezeket említjük: Grundzüge der Staatswirtschaft (1818); Handbuch des Systems der Staatswissenschaften (1828); Geschichte des Lützow'schen Freikorps (1841); Die Lehre von der Volkswirtschaft etc. (1843); Preussen und die Einheitsbestrebungen in Deutschland (1850); Der preussische Staat (1862).

Eisen

Károly, francia rajzoló és rézmetsző, szül. Brüsszelben 1722., megh. u. o. 1778. Párisban élt és szellemes, korának erkölcseit visszatükröző illusztrációi révén nagy hirnévre tett szert. Kedves amoretteket rajzolt Thomson Évszakai (1759), Grécourt Költeményei (1761), Rousseau Emilje és sok más könyv számára; illusztrációkat Lafontaine elbeszéléseihez, a Descamps-féle Vie des peintreshez. Ovidius Metamorfozisához stb. Néhány rajzát maga metszette rézbe.

Eisenach

(a középkorban Isenacum), város és az ugyanily nevü járás székhelye Szász-Weimar nagyhercegségben, a régi E. fejedelemség egykori székes fővárosa, a Nesse és Hörsel összefolyásánál (1890) 21 399 lak., festékgyárral, gyapjuszövéssel, tégla- és sörgyártással, agyagedény (etruszk és középkori edény) készítéssel, alabastrom-faragással és haltenyésztéssel. Jelentékenyebb épületei: a György-templom; az 1742. Ágost-Ernő weimari herceg által épített kastély, amely előtt Sz.-Györgynek aranyozott szobrával ékesített nagy kut áll; a városháza; a Klemda nevü, 1260. épített erősség, amelyet most reduttá alakítottak; Sebastian Bach szülőháza; a Luther-ház, amelyben állítólag Luther tanulói éveit töltötte; a szinház és több iskolai épület. Az emlékszobrok: a Germania-szobor a Markton és a Bach bronz szobra Donndorftól a Nikolai-templom előtti téren. Környékének említésre méltó pontjai: a Wartburg (l. o.), a Marien- és Annathal, a nagyhercegi nyári székhely (Wilhelmsthal) stb. E., eredetileg Isenach, 1070. alapíttatott. Fölvirágzását a Wartburg, a thüringiai grófok székhelye közelségének és annak köszönheti, hogy 1596-1741. külön fejedelemségnek volt székhelye. V. ö. Walther: Neuer Führer für E. Wartburg u. Umgebungen 1881.


Kezdőlap

˙