Eisleben

járási székhely Merseburg porosz kerületben, azelőtt Mansfeld grófság székhelye, 38 km.-nyire Halletól, vasut mellett, (1890) 23 897 lak., jelentékeny réz- (1889. 15 329 t.) és ezüstbányászattal (86 714 kg.), maláta-, ecet, sörgyártással, zöldségkertészettel. Jelentékeny épületei: az 1877. restaurált András-templom a Mansfeld grófok siremlékeivel, a Luther-szószékkel és Luther meg Melanchton mellszobraival; az 1834-1837. restaurált Péter-Pál-templom egy régi szenteltviztartóval, amelynél állítólag Luthert keresztelték meg, ez utóbbi köpenyegének egy darabjával és kis bőrsapkájával. E.-ben, mint Luther Márton születésének és halálának szinhelyén, a fent említett emlékeken kivül még a nagy reformátornak szülő- és halála házát is mutatják. Szülőháza 1689. csaknem teljesen leégett, közadományokból azonban ujra felépítették és 1693. árvaházul és iskolául rendezték be; 1819. III. Frigyes Vilmos király hozzáépíttetett, az iskolát kibővíttette és tanítóképzőt is helyezett el belé; az épületben, amelynek kapuja felett Luthernek kőből faragott képe látható, több rá vonatkozó emléket (kéziratot, emlékérmet stb.) őriznek. A Péter-Pál-templommal szemben van azon ház, amelyben Luther meghalt; egy emléktábla hirdeti e tényt. A bronzból készült Luther-emléket (Siemeringtől) 1883 nov. 10. leplezték le. E.-t 994. Islevo néven említik az okiratok. 1780-ig a Mansfeld grófoké, 1815-ig Szászországé és azontul Poroszországé volt. V. ö. Krumhaar: Die Gründung der Neustadt-Eisleben u. ihre Geschichte. 1874.

Eissenhardt

János, német rézmetsző, szül. M. m. Frankfurtban 1824., hét éven át tanult a frankfurti Städel-féle intézetben, azután főleg német festők művei után készített rézmetszeteket. A bécsi sokszorosító művészetet pártoló társaság megbizásából rézkarcokat készített a budapesti országos képtár legkitünőbb művei nyomán, majd a frankfurti képtár 35 képét sokszorosította. 1886. készítette el nagy metszetét Sandro Botticelli Madonnája nyomán. Metszeteinek száma meghaladja a 200-at. Festett is.

Eisteddfod

l. Bárdok.

Eiszelasztikai játékok

az ó-kori görögségben valamely győzelmes bevonulást ünneplő versenyjátékok és ünnepek.

Eitelberger

Rudolf (von Edelberg), osztrák művészettörténet-iró, szül. Olmützben 1817., meghalt Bécsben 1885 ápr. 18. Tanulmányait Bécsben végezte, hol 1847. a művészettörténet egyetemi magántanára, 1852. rendkivüli, 1863. rendes tanár lett. 1864-ig az építészeti emlékek kikutatására és föntartására szolgáló császári közp. bizottság tagja volt, 1864-től fogva nagy érdemeket szerzett az iparművészeti iskolával összekötött bécsi osztrák művészeti és iparmuzeum alapítása és igazgatása által. 1871. udvari tanácsos lett. Művei közül legnevezetesebbek a Mittelalterliche Kunstdenkmale des österreichischen Kaiserstaats (Stuttgart 1858-60, 2 köt.); dolgozatai a Jahrbücher u. Mittheilungen d. Zentralkommission-ban vannak, igy a Bericht über einen archäologischen Ausflug in Ungarn (1856). Külön jelent meg: Die mittelalterlichen Kunstdenkmale Dalmatiens (Bécs 1861); Cividale u. seine Kunstschätze és Die Kunstdenkmale Friauls (1858-59). Elszórt értekezései: Gesammelte kunsthistorische Schriften (Bécs 1879-84, 4 köt.) c. összegyüjtve jelentek meg. 1872-től kezdve E. szerkesztette a Quellenschriften für Kunstgeschichte und Kunsttechnik des Mittelalters und der Renaissance c. rendkivül érdemes vállalat első folyamát.

Eitler

Mihály, zeneszerző, szül. Kálozdon (Fejér vm.) 1822 márc. 9., megh. Csornán 1883 dec. 16. Már fiatal korában nagy hajlamot mutatott a zenéhez s ezért Zichy Ödön gr. kiképeztette. E. Győrött végezte a tanítóképzőt. 1839. N.-Szombatban a Ferenc-rendiek orgonázója lett, majd Veszprémben, Zircen stb. tanítóskodott, mig Tüskevárról (Veszprém vm.) 18 évi ottani működés után Csornára hivták a prémontreiek, prépostsági karnagyul. Játszott minden hangot. Irt több egyházi éneket, zongora- s orgonadarabot és néhány sikerült csárdást, keringőt stb. Zenészeti körökben jó hirnek örvendő szerzeményeit a budapesti Rózsavölgyi és társa cég adta ki.

Eitner

Róbert, német zenetörténetiró, szül. Boroszlóban 1832 október 22. Brosigtól tanult, 1853 óta Berlinben tanított, 1863-ban iskolát nyitott, 1871-ben megirta Hilfsbuch beim Klavierunterricht-jét. Mint zeneszerző is fellépett, de főérdemei, hogy 1867-ben egy amsterdami pályázaton díjjal tüntették ki a hollandi zeneszerzőkről irt s kéziratban maradt lexikonát, 1868. pedig megalapította a Gesellschaft für Musikforschung-ot és 1869. ennek Monatshefte für Musikgeschichte-jét és párhuzamosan a Publikation älterer praktischen u. theoretischen Musikwerke-t. Amabban becses bibliografiai eredményeket rakott le (Orlandus Lassus, Haszler Leo, Staden Zsigmond); önállóan jelent meg a Haberl, Lagerberg és Pohl segítségével készült Bibliographie der Musiksammelwerke des XVI. u. XVII. Jahrhunderts (1877).

Eitzenberger

-család, magyar nyomdász-család. A hirneves pesti nyomdát E. Ferenc Antal állította fel 1755. s e nyomda az ő neve alatt működött haláláig, (1776). Ekkor özvegye, E. Anna folytatta a vállalatot és vezette 1782-ig, majd 1782-85-ig egyik fia, E. Antal, ki is, midőn Csáky püspök a családtól örök áron megvette - teljes felszerelésével együtt - a jól felszerelt nyomdát s azt a nagyváradi szemináriumnak ajándékozta, 1786. annak vzetését magára vállalta. Ennek testvérét, E. Ferencet 1780-81. a gróf Károlyi-család nagykárolyi nyomdájának vezetésével bizták meg.

Eivili

egy északamerikai eszkimó-törzs a Chesterfield-öböl környékén, amely hosszura növeszti haját és azt elül is csak közvetetlenül a szemöldökök felett nyirja körül. L. Eszkimó.

Éj

a Napnak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equator alatt az É. folyton 12 óráig tart, az equatoron kivül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszu lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszusága a nappal. A legrövidebb és leghosszabb É. a Napfordulatok (jun. 21. és dec. 21.) alkalmával áll be, mikor t. i. a Nap az equatortól lehetőleg messze áll észak-, illetőleg délfelé. A sarkkörök alatt (ezek geogr. szélessége ??6630°) évente egyszer van 24 órai É. és egy félévvel rá, ugyanily tartamu nap. A pólusok alatt a nap és É. tartama egy félévet tesz ki és az északi póluson nappal van, ha a Nap az equatortól északra áll, azaz a nyári félévben. A pólus és poláriskör között az éj tartama 24 óra és egy fél év között változik és természetesen annál nagyobb, minél közelebb fekszik a hely a pólushoz. Csakhogy az É-vidéki É. a levegő sugártörése miatt tetemesen rövidebb és a szürkület által elviselhetőbb. Az É. kezdetének pontos csillagászati pillanatául azt az időpontot veszik, melyben a Nap középpontja a levegő sugártörésének tekintetbevételével a látóhatárt éri. L. erre vonatkozólag Éjjeli iv.


Kezdőlap

˙