Ejalet

arab eredetü török szó, jelent helytartóságot, kormányzóságot. A török birodalom ugyanis fel volt osztva E.-kre és szandsák-okra. Minden ilyen E. élén vezirek v. béglerbégek állottak és minden egyes E.-nek több szandsák volt alárendelve. Az E.-k száma váltakozott; néha 21, néha negyven E.-re volt az ország felosztva. Ujabban az E. helyett vilajet-ekre van az ország felosztva és ezeknek élén egy-egy váli, vagyis kormányzó pasa áll.

Éjegyenlőség

l. Equinokcium.

Ejektor

(lat.) folyadékok szállítására való készülék, melynek működése azon alapszik, hogy ha egy vizzel megtelt edényen erős nyomás alatt gőzt bocsátunk keresztül, akkor az a folyadékot részben magával ragadja és annak oly eleven erőt kölcsönöz, hogy a vele szemben álló akadályokat könnyen legyőzheti. Az E.-kban a gőznek kibocsátására egymásba nyuló, tölcsérszerü kupos csöveket használnak. Az ismétlő fegyvereknél az a szerkezet, mely a kilőtt töltény fémhüvelyét a töltő ürből kiveti.

Éjfél

azon pillanat, melyben a Nap a látóhatár alatt legmélyebb állását foglalja el, vagy a Nap alsó delelésének időpontja. Mivel a délkör a horizontra merőleges és valamennyi parallelkört felezi, természetes, hogy az É. a Nap nyugtának és keltének pillanatai között középhelyet foglal el és innen neve. Ha a Nap tényleges megfigyeléséből, pl. este és a reákövetkező reggel észlelt ugyanazon magasságából vezetjük le az É. pillanatát, a valódi É.-t nyerjük, mig a képzelt vagy közép Nap a közép É.-t szolgáltatja, mely egyszersmind polgári időszámításunkban a nap kezdete és dátumváltozás pillanata. A kettő közötti időkülönbség, épugy mint a valódi és közép dél időkülönbsége az időegyenlítés nevét viseli és legnagyobb értékében 16 percre rug.

Éjféli mise

Karácsony napján, I. Gergely ideje óta (590-604.), minden pap három misét mondhat és pedig éjfélkor az u. n. angyalok s ezt nevezzük éjféli misének, hajnalban a pásztorok, nappal a nagy misét.

Éjféli Nap

Magasabb földrajzi szélességek alatt, t. i. a sarkok körül, beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért É. A tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon a tavaszi és őszi éjnapegyenlőség között, egész félesztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken és a sarkköröknél megszünnék, ha a légköri sugártörés nem volna. Ennek következtében azonban, még a mérsékelt öv legészakibb részein is látható. Az É. gyönyörű látvány, melynek megtekintésére számosan rándulnak a sarkvidékre és e célra külön gőzhajójáratok vannak berendezve. Magyar nyelven érdekes leirása található Herman Ottónak Az északi madárhegyek tájáról c. művében.

Ejiciál

(lat.) a. m. kidob, kivet.

Éjjeli fagy

akkor áll be, ha a hőmérséklet éjjel 0° alá száll. Különösen mezőgazdasági szempntból fontos, mert a növényzetre káros hatása van. Csendes, derült idő legjobban kedvez az É. keletkezésének, mert ilyenkor a talaj erősen lehül. Bekövetkezését meglehetős biztossággal várhatni akkor, ha a levegő harmatpontja este 0° alatt van. Ellenkező esetben nem kell É.-tól tartani. Lang K. 1879-1888. évekről München számára a 4 kritikus hónapban (ápr., máj., szept., okt.) meghatározta a harmatpontot az esti 8 órai időpontban és azt találta, hogy a hőmérséklet éjjeli minimuma a 8 órai harmatponttal teljesen egyezik. A harmatpont tehát megbizható alap az É. prognózisára. A gyakorlatban a harmatpontot az August-féle pszichrométer v. más higrométer segítségével lehet meghatározni (l. harmatpont). Ha p. az esti órákban a száraz hőmérő 9°-ot, a megnedvesített pedig 5°-ot mutat, akkor É. várható, mert a harmatpont 1,4°. Párás levegő és felhők védő burokként szerepelnek és a talajt megóvják a tulságos lehüléstől, miért is a vegetáció védelmére mesterséges felhőket idéznek elő. Az indiánok nedves szalmát dobnak a tüzre és a fejlődő párás füstfelhők megvédik ültetvényeiket az É.-tól. Sok esetben már sikerült a szőllőt a májusi fagyok ellen ily módon megvédeni. Szükséges azonban a füstfelhőket éjjel - még mielőtt a hőmérséklet a fagypont alá sülyed - előidézni és azokat még reggel napkelte után is fentartani, mert a hőmérséklet gyors változása megrontja, amit a fagytól megmenteni sikerült (Chambrelent, Comptes-Rendus, 1892).

Éjjeli gém

vakvarju (Nyctiardea nycticorax L. a. m. Nycticorax griseus Strickl; Ardea nycticorax L.), a gázlók rendjébe (Grallatores), a gólyaidomu és fészeklakó gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó madárfaj. Fejbubja és háta feketezöldes fémfénybe játszó, nyaka és hasa fehér, szárnyai hamuszürkék, az öregek tarkója 3 hosszu, fehér tollal van diszítve. Csőre fekete, lábai zöldessárgák, 60 cm. nagy, szárnyhossza 30 cm., farkhossza 11 cm. Dél-Európában él, tavasszal hozzánk jön, társaságban fákon fészkel. Éjjelenkint sajátságos «kra-kra» hangot ad. Békés vmegyében oláh papnak nevezik. L. Gémfélék.

Éjjeli harcok

eddigelé csakis kivételesen akkor vivták, midőn a nappal megkezdett harcot a sötétség beállta után is folytatták, vagy éjjeli meglepetés alatt, vagy ha a gyengébb hadfél az éj leple alatt akart az erősebb hadfél sorain áttörni. A mostani lőfegyverek nagy horderejénél és találó képességénél fogva sok hadműködés csakis éjjel lesz végrehajtható, amikor a sötétség a lőfegyverek hatását mérsékli. É.-ra a csapatokat külön kell oktatni és szoktatni, amit már a legtöbb európai seregben tesznek is, habár - Franciaországot és Oroszországot kivéve - sehol sem oly mrétékben, amint szükséges lenne. Az É.-t főleg a gyalogság vívja, lovasság és tüzérség csak kivételesen alkalmazható. A gyalogság főleg zárt rendben lép fel és össztüzeléssel meg szuronyokkal harcol. Az É.-t tárgyaló művek közül említést érdemel: Über Nachtgefechte stb. (Hannov. 1889) és Cardinal v. Widdern műve: Das Nachtgefecht im Feld- u. festungskriege (Berl. 1890).


Kezdőlap

˙