Ellágyulás

l. Elerőtlenedés.

Ellák

Attila legidősb fia, kedvelt nejétől, Kerkától. Már apja életében, Buda halála után, a don- és volgamelléki törzseket kormányozta s Attila többször kifejezett kivánsága szerint utódjául is őt jelölte ki. Attila elhunytával azonban többi fiai is részt követeltek a nagy birodalomból s viszálykodásukat felhasználva a gótok és gepidák, fegyvert fogtak a hunok ellen. Pannonia déli részében, a Netád folyócska mellett történt meg az eldöntő ütközet, mely hosszas és véres küzdelem után a hunok vereségével végződött. Az elesettek közt volt E. is. «Oly vitézül esett el - mondja róla a gót történetiró, Jornandes - hogy apja, ha élt volna, maga is ilyen dicső halált óhajott volna.» Nevét rendszerint a török Ilik (azaz: első, uralkodó) névvel veszik egynek.

Elland

(ejtsd: ellend), város York angol grófságban, a West Ridingban, 5 km.-nyire Halifaxtól, a Calder és vasut mellett, (1891) 9991 lak., gyapjuszövőkkel, szén- és kőbányászattal.

Ellaposodás

(növ., elszalagosodás, fasciatio) az a teratologiai eset, midőn a növények szára elszélesedik, mintegy szalagalaku lesz, vagyis keresztmetszésének egyik irányában tetemesebben fejlődik, mint egyebütt. Az ellaposodott szár levele, virága és gyümölcse szabályszerüen kifejlődhetik, csak a rendes elhelyezkedése bomlik fel. Az E. okozója gyakran a kövér föld vagy a bő táplálkozás, mert az E.-sal gyakran szokatlan növés szokott párosulni, s leginkább tőhajtásokon, más vadsarjakon v. csonkított fákon látni; a füvek pedig leharapás, kaszálás, letaposás stb. után szoktak ellaposodni. E.-kor a levél tövében rügy nem képződik, v. ha bőven képződik, a polycladia (sokáguság) támad. V. ö. Borbás: Fasciatio a füzfán lecsonkítás következtében (Földm. Érd. 1880).

[ÁBRA] Az égerfa ellaposodott ága püspökpálca módjára görbülve, a levagdalt levelek és ágak helyével meg a rügyekkel.

Ellátás

a tőzsdei ügyletek meghosszabbítására szükséges pénz megszerzése, ill. ilyen célokra való kölcsön nyujtása. Eszerint ez a kifejezés egyértelmü a prolongációval és reporttal. E. dij, l. Tőzsdei ügyletek.

Ellátási jogosítvány

törvény, szerződés vagy végrendelet által biztosított igény életfentartási járulékra. Törvényen alapul jelesül a közhivatalnokok nyugdijigénye, özvegyeik s árváik ellátsi igényei.

Ellé

75 km. hosszu parti folyó Bretagneban: Côtes-du -Nord départ.-ban, a Montagne Noire-on ered; Morbihanban fölveszi az Inamot, Finistereben az Isolet; Croix sziget közelében torkollik. 15 km.-nyi hosszuságban hajózható. Alsó részében Riviere de Quimperlé a neve.

Ellemér

község, l. Elemér.

Ellenakna

várharcban a várvédők által ásott akna, amellyel vagy a támadó fél aknáit összezuzzák, vagy pedig a támadó erődítési munkáit és lövegsáncait légbe röpítik.

Ellenállás

a nemeseknek negyedik kiváltságos s fő szabadsága, sarkalatos joga, melyet Verbőczy HK. I. R. 9. cim (a hires partis primae titulus nonus) akként határoz meg: «Negyedik főszabadság t. i. egy és utolsó az, hogy ha királyaink s fejedelmeink valamelyika néhai Második, melléknévvel Jeruzsalemi András király ur, fenséges fejedelem közönséges végzeményében (melynek megtartására minden magyar király, mielőtt a szent koronával megkoronáztatik, hitet szokott letenni) nyilvánított s kifejezett nemesi szabadságuk ellen valamit tenni merénylenek, akkor minden hütlenség vétke nélkül szabadságuk van annak ellenszegülni s ellenmondani mindenha». A jogot II. Endre királynak 1222-iki végzeménye, az u. n. aranybulla adta meg, 31. cikkének záradékában. Az ellenállási záradékot az arany-bulla meghozatala után 9 évre már, az 1231. évi XXI. t.-c. akként módosította, «hogy ha a király vagy fiai, vagy utódjai az ezen törvényben biztosított szabadságot megtörnék, az esztergomi érsek jogosítva legyen a megszegőt törvényes intés előrebocsátása nélkül egyházi átok alá vetni». Az 1298-iki országgyülés a felavatási hitlevél (Dipl. inaugurale) bevezetése azonban kimondja: hogy Magyarország fenséges királyának, Andrásnak (III. Endre) megkoronázása idejében az országnak, ha nem is minden szabadsága és kondiciója, de legalább azon szabadságok s kondiciók nevezetesebbjei és szükségesebbjei előadattak, s Urunk Királyunk pecsétjével megerősíttettek. E törvény XLI. cikke pedig igy szól: Elhatároztuk s örök törvényképen megállapítottuk, hogy urunk Királyunk tartsa meg az egyházaknak és az ország lakosainak megkoronáztatásakor irásben kifejezett szabadságait. Az E.-t Magyarországban az 1687. IV. t.-c., Erdélyben pedig a Diploma Leopoldinum 3. pontja szüntette meg. A királyi hitlevélben (diploma inaugurale - sacrum diploma) melyet a királynak a koronázás előtt kiadni kell, s mely szószerinti szövegében az ország törvényei közé iktatandó, a megszüntetés óta mindig határozottan kitétetik, hogy a törvények megtartására és megtartatására vonatkozó igéret II. András 1222. évi törvényének arra a megszüntetett záradékára, amely igy kezdődik:«Quodsi vero Nos» szavakig: «in perpetuam facultatem» ki nem terjed. Igy történt ez a legutolsó kir. hitlevélben is (1867. évi II. t.-cikk). - E. l. még Elektromos ellenállás, Közegellenállás, Vonatellenállás.


Kezdőlap

˙