Ellenvallomás

l.. Vallomás.

Ellenvéd

(franc. contre-garde), oly ellenzőgát, amelyre lövegeket lehet felállítani.

Ellenvégirat

a rendes polgári peres eljárásban az alperest a felperesnek végirata ellen megillető perirat.

Ellenvonat

az egyvágányu vonalakon az ellentétes irányban közlekedő és egymással találkozó vonatokat ellenvonatoknak nevezzük, az egymást követő vonatoktól való megkülönbözteseül. A kétvágányu vonalakon csak az utóbbiak fordulnak elő, E.-k nincsenek, mert az egy irányban haladó vonatok mindig ugyanazon a vágányon közlekednek.

Ellenzék

a politikai életben a kormány képviselői elleni iránylat a törvényhozó testületben, s azok, kik ennek az iránynak hivei. Ez természetesen csak alkotmányos államokban (alkotmányos monarkia, köztársaság) képzelhető. Az E. az alkotmányos életben nemcsak nem káros, de bizonyos tekintetben s bizonyos fokig, a kormány komoly ellenőrzésének biztositékául egyenesen szükséges és nélkülözhetetlen. Az E. az állami életre s a törvényhozás menetére s munkásságára csak akkor gyakorol káros befolyást, ha az ellenzés rendszerré lesz, vagyis ha az E. «csak azért» opponál, s a legüdvösebb kormányjavaslatok, vagyis olyanok ellen is agitál, melyekkel voltaképen maga is egészben v. legalább részben egyetért, csak azért, mert attól a kormánytól erednek, amellyel szemben ellenzéki állást foglal el. Az E. olyatén kijelentése: «ellenzéki voltuk dacára, s egyéb kérdésekben az ellenzéki álláspontnak teljes megóvásával, hozzárulunk a kormány előterjesztéséhez, javaslatához, mert azt az ország jól felfogott érdekében levőnek magunk is tartjuk», fényes s legjobb bizoyítéka annak, hogy az E. alkotmányos feladatának magaslatára áll, s hogy parlamenti állásfoglalását az államnak, saját szempontjából - jól fölfogott érdeke, s nem üres ellenzéki viszketeg vezérli, hogy elhatározásában nem - talán csak személyes - ellenszenv az irányadó, hanem jelszava valóban is komolyan az: «a haza minden előtt». A főpártok, melyek a politikai áramlatok szerint, hol vezérszerepre, hol ellenzékeskedésre hivatvák, a szabadelvü s annak ellentéte a konzervativ párt: mindkettőnek tulhajtásai amott a tulzó radikálizmus, emitt a reakció, jelesül a feudal, s az egyházi v. ultramontan reakció. Az egyes államoknak sajátszerü viszonyai más E.-re adhatnak alkalmat, amelyek eltérő viszonyok között levő államokban elő nem fordulhatnak. Igy hazáznkban 1861. a határozati és a felirati párt, az 1868-ki kiegyezés óta a közjogi ellenzés, amely mint ilyen, sem liberálizmust, sem konzervativizmust nem jelent. Ellenkezőleg, a közjogi kiegyezésnek hive a legradikálisabb politikus, ellenzője a legsötétebb reakciónak hive lehet. És éppen ily viszonyok között az E. a parlamentek történetében oly szerepre lehet hivatva, melyre viszonyok között az ellenzéknek alkalma sem lehet. Előfordulhat t. i. ily esetben az, hogy az E. a belügyi kérdésekben, vagy ezek legtöbbjében a kormányéval egyenlő elveket vall. S éppen ekkor jő az E. abba a helyzetbe, hogy a kormánynak hü szövetségese legyen, s a kormányt nyiltan, őszintén és fentartás nélkül támogassa. Hogy ehhez néha nemcsak nagy önzetlenség, de az önmegtagadásnak nem csekély mértéke szükséges, azt el kell ismerni, de ez a dolgon nem változtat. A hazaszeretet ezt parancsolja. A haza iránti kötelesség pedig nem csak akkor az, ha teljesítése könnyü, hanem akkor is, ha teljesítése nehéz. Az E. - mely feladatának magaslatán áll - ilyenkor nem csak attól nem riad vissza, hogy a kormánnyal szövetkezzék, de attól sem, hogy megvalósíthatatlan elveinek ideiglenes felfüggesztésével a kormányba belépjen, v. maga a kormány alakítására vállalkozzék. A magyarországi ellenzéki pártokat külön cimeik alatt soroljuk elő.

Ellenzés

a logikában, majd az «ellenmondás» (l. o.), majd az «ellentét» (l. o.) viszonyára alkalmaztatik. Ezek a kifejezések, hozzá még «ellenkezés» szinonimák, melyeknek csak pontos definiciók adnak határozott értelmet. A logikában csak az ellenmondás s ellentét kifejezésére van szükségünk. E. inkább etikai értelemben használandó. Gondolatok, ellentétesek vagy ellenmondók - ellenkeznek egymással; ellenezni pedig valamely cselekedetet, határozatot szokás.

Ellenző

a lámpa mögé erősített fényes lemez, mely a világosságot szétszórja.

Ellenző gát

(franc. contre-garde v. couvre-face); a váraknál oly védő gátak, amelyeket fontosabb várrészek elé azért építenek, hogy ezeket ellenzőként körülvéve a támadófél közvetlen lődözése ellen megóvják. Ha az E.-on tüzérség is állítható fel, akkor nevök contre-garde, ha pedig csakis gyalogság által való megszállásra épültek, akkor couvre-face. l. Vár.

Eller

Illyés, német rajongó, vallás-alapító, szül. Elberfeldben 1690 jul. 4., megh. 1750 máj. 16. Gyáros volt Elberfeldben, később különféle hittani és misztikus tartalmu munkák olvasása által a vallási rajongás sikamlós utjára sodródott. Idős, gazdag nővel lépett házasságra, de azután egy Bucheln Anna nevü sütőleánnyal ismerkedett meg, kit vallásos ábrándjaival egészen elbódított, gyakran elragadtatási állapotba, önkivületbe juttatott, amikor azután e nő vallásos jóslatokkal, különösen Krisztus ezer éves országlásának hirdetéseivel ámította hallgatóit. E nőt jelölte ki isten - Eller tanítása szerint - az uj Sion anyjává (Mennyei jelenések könyve XII. l.), ki «felöltözött vala a napba, és szüle fiumagzatot»... egy uj Messiást; maga E. az uj Sion atyja, törvényes neje pedig a babiloni kéjhölgy szerepére lett kárhoztatva. Miután nejét a féltékenység s férje kegyetlen bánásmódja a sirba vitte, Annát vette nőül E. és hivei segélyével, uj Sionul Ronsdorfot (Berg hercegségben) alapította, mely telep azután városi jogot nyert és E. lett polgármestere. Anna halála után E. hiveinek, az u. n. sioniak felekezetének uj sionanyát szerzett s csalásait és zsarolásait tovább folytatta. Azokat, kik időnként e hóbortos felekezetből kiléptek, E. hamis vádakkal ártalmatlanná tette, az ellene emelt panaszokat az udvarnál vesztegetéseivel elsimította.

Ellerbach

Konrád. A Németországból hazánkba költözött E. család tagja, Nagy Lajos királyunk egyik hadvezére. Résztvett a litvai háboruban 1352., hol nyillal megsebezték, nemkülönben a nápolyi hadjáratban; vitéz hadakozás közben Zára visszavételénél 1357 szept. 17. halálos sebet kapott. V. ö. Pór A. Nagy Lajos kir. 328. l.


Kezdőlap

˙