Előárboc

(ném. Fokmast, ol. albero di trinchetto, ang. fore-mast), l. Árboc és Árbocozat.

Előázsia

Ázsia nyugati része, magában foglalja Kisázsiát, Örményországot, Sziriát, Palesztinát, a Sziriai-sivatagot, Perzsiát, Mezopotámiát, Afganisztánt és Beludsisztánt.

Élőbárka

kis halászatnál haltartóul alkalmazott kilyukgatott láda.

Előbástya

(ném. Vorcastell, Back, ol. castello di prora, ang. forecastle), a hajó elején a felső fedélzeten levő építmény, melynek fedélzete a hajónak felfelé meghosszabbított oldalfalazatán nyugszik és az elő- és orrmány-árboc kötélzetének könnyebb kezelésére, valamint arra is szolgál, hogy a szolgálatban álló legénység zord és esős időben e fedélzet alatt némi menedéket találjon. Hadi hajókon az E. fedélzetén kisebb kaliberü ágyukat, többnyire szórólövegeket állítanak fel, mig az E.-ban a fedélzet alatt egy nagyobb löveg van elhelyezve, melyet tekintettel lőirányára (azaz előre) és használati céljára «vadász-lövegnek» is neveznek.

Előbbi állapotba való visszahelyezés

(restitutio in integrum). A római jogban a pretori jogból származó az a rendkivüli jogorvoslat, melynek célja a szigoru jog alkalmazása által valakit ért hátrányt orvosolni azért, mert a hátrányt szenvedettnek különös viszonyai mellett a szigoru jognak alkalmazása a méltányossággal ellenkezik. Célja tehát a szigoru jog (jus scriptum) és a méltányosság (aequitas) között támadt ellentétnek kiegyenlítése. Az E. hatása a sérelmes eset beállta előtti állapotnak helyreállítása. Nem a jog, hanem a véletlen, vagy a sértettnek saját hanyagsága által okozott sérelem ellen E.-nek nincs helye. Jogszerü okok az E.-re (justa causa restitutionis) a kiskoruság; a távollét (absentia) s jelesül az állam érdekében tartott távollét (a. reipublicae causa); az igazságszolgáltatásnak megtagadása és általános záradékkép (generalis clausula) bármely más tényleges akadály, melyet a biró figyelembe vételre méltónak talál (item si qua alia justa causa esse videbitur), l. Igazolás.

Előcsapat

l. Elővéd.

Előcsarnok

(lat. vestibulum), az előkelő rómaiak házában a ház külső szinétől bemélyített az a diszes térség, mely az utca és a kijáró ajtó között terül el; később magát az atriumot is értették alatta. Ebből a vestibulumból fejlődött ki a mi palotáink és házaink E.-a, mely tágasabb, többé-kevésbbé diszes térség és v. közvetlenül az utcára nyilik, vagy a bejáróra, vagy a lépcsőházra. Az E.-ból nyilik aztán a fogadó szoba, vagy a fogadótermeknek egész sorozata. Emlékszerü épületeknek, mint p. szinházaknak, országházaknak, vigadóknak stb. E.-a épitészetileg rendesen igen gazdagon van alakítva és festményekkel, szobrokkal pazarul diszítve, l. még Csaronok.

Előd

1. A Márk-féle Krónika szerint Ügek fia és Álmos apja, Árpádnak tehát nagyapja. Anonymus Ügeket mondja Álmos apjának, Elődöt pedig Álmos vezértársának teszi meg s nincs semmi ok arra, hogy ezeket két külön személynek tekintsük. 2. E. vajda már történelmi alak. A Névtelen (6. fej.) szerint a hét magyar fejedelmi személy közé tartozott; résztvett fiával, Szabolccsal együtt a honfoglalás munkájában s ezért osztályrészül a Vértes-hegység vidékét kapta. Tőle származik a Csák-nemzetség. Konsztantinosz császár (38. fej.) Lebediaz-nak, (magyarosan Lebednek) nevezi s szerinte a Dél-Oroszországban, a lebediai sikságon tanyázó magyaroknak legtekintélyesebb vajdája volt. A kazár khágán őt akarta megtenni a magyarok fejedelmének; Lebedias azonban nem fogadta el a fölajánlt méltóságot, hanem egy másik előkelő vajdát, Álmost, vagy ennek a fiát, Árpádot ajánlta maga helyett. Mi indította erre Lebediast: nem tudni. Egy pár jelenség azonban (p. a magyarok régebbi neve, a «szabar-toi-aszfaloi» megváltozik; a gyulák fejedelmi nemzetsége már csak névleg az első, a fejedelmi hatalmat a kündü gyakorolja) arra mutat, hogy a magyar törzsek régebbi egyensulyában a IX. század vége felé nagy változás állt be s ezzel számolt Lebedias, midőn a kazár khágán ajánlatára nem állt rá. V. ö. Szabó K., E. vajda. Megj. Uj. M. Muzeum, 1851-52., 735-740. és Kisebb Tört. Munkái. I. 129-138. L. Kállay, Magyar és kazár kapcsolatok. Uj M. Muzeum, 1851-52., 219-220.

Élődi

l. Élősdiek és élősködő.

Előélet

(Leumund) az embernek személyi hire. Az E. kutatása különösen bünügyekben fontos, ahol a terhelt bünösségére vagy büntelenségére némi világot vethet. Különösen fontos pedig az u. n. rovott előélet vagyis az előzetes büntetéseknek megállapítása, mert a visszaesés (l. o.) mindig sulyosító, gyakran minősítő körülmény. A visszaesők nyilvántartása nálunk még nem emelkedett oly tökélyre, mint külföldön az u. n. casier judiciaire, casellario giudiziario intézményének segélyével, amely minden elitéltre vonatkozó itéletek kivonatának könnyen kezelhető nyilvántartását teszi lehetővé.


Kezdőlap

˙