Emphyteusis

l. Örökhaszonbérlet.

Empiéma

(gör.), a genyedéses mellhártyaizzadmányok jelzésére szolgál: E. thoracis, megkülönböztetendő az egyszerü mellhártyaizzadmánytól, amely tisztán savós. E. necessitalis azon állapot, amidőn hosszabban tartó mellhártyagyuladás után a tüdő már nem képes tágulni s a mellürt kitölteni, ennek folytán zárt, merevfalu üreg marad vissza, amelyet ha ki is ürit az orvos, benne a genyedtség ujból összegyül. Az akut tüdőgyulladáshoz szegődő E. többnyire könnyen gyógyul, más eredetü E.-knál a kezelés a genyedtség kibocsátásával és az üreg tisztántartásával érhet célt. Az E. necessitatis kezelését ujabban sulyos műtétekkel kisérlették meg, amidőn a mellkas fala egy részének eltávolítása által a genyedésre okul szolgáló üreget elzárhatóvá tették.

Empire

(franc., ejtsd: anpir) a. m. uralom, birodalom, császárság; különösen az I. Napoleon (le premier E.) és a III. Napoleon (le second E.) alatti császárságot értik rajta; l'E. s'est la paix, «a császárság a béke»; Napoleon Lajos mondta 1852 okt. 9. Bordeauxban tartott beszédében; le Bas-E.- a keletrómai birodalom későbbi korában (Kr. u. 476 után), le H.-E., a római birod. neve 476-ig; le Saint-E., a német-római szent birodalom. - E. stilus, igy hivják a franciák az első császárság alatt (tehát a XIX. sz. két első évtizedében) az építészetben és a diszítő művészetekben náluk uralkodott izlést. L. Építészet.

Empirema

(gör.) oly tétel, melynek igazsága nem okoskodás utján, hanem csak a tapasztalatból bizonyítható.

Empiria

l. Tapasztalat.

Empirikus

a mi a tapasztalatra van alapítva (l. Tapasztalat), tapasztalati. Ellentéte a racionális (l. o.) abban az értelemben, hogy vannak ismeretek, melyek a tapasztalatot megelőzik, tőle egészen függetlenek, de abban az értelemben is, hogy vannak ismereteink, melyek csak tapasztalati megfigyelésen alapulnak, empirikusok, de nincsenek még felsőbb, ugyancsak tapasztalati elvekből leszármaztak (racionalisak). - Empirikusoknak nevezzük az oly tudósokat, kik a tapasztalat körén nem mennek tul s a régi orvostanban nevezték empirikusoknak, a kik az orvostannak minden tudományos alapvetését mellőzve, tisztán a betegségi tünetek közvetlen megfigyelésére akarták az orvoslást alapítani.

Empirizmus

(gör.), az a filozofiai alapelv, mely szerint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat (l. o.). Minthogy azonban maga a tapasztalat fogalma is sokfélekép állapítható meg, az E. rendszerei is különbözők lesznek. Kant is azt tanította, hogy csak a lehetséges tapasztalat terén ismerhetünk meg valamit, de magának a tapasztalatnak létrejöttéhez nem a tapasztalatból származó formák szükségesek. Kant rendszere egyrészt a megismerés tárgyait tekintve, másrészt a megismerés eredetét illetőleg racionalizmus (l. o.). Más értelemben vesszük a szót, ha azt jelezzük vele, hogy a tapasztalat körén kivül nincsen megismerni való tárgy. L. még Filozofia.

Empis

(ejtsd: anpi), Adolf Dominique Florent József Simonis, francia drámairó, szül. Párisban 1795 márc. 29., megh. u. o. 1868 dec. ll. A restauráció után különféle állami hivatalokat viselt; 1847. az akadémia tagja, 1856-59. a Comédie française igazgatója, 1859. a könyvtárak főfelvigyázója lett. Számos opera-szöveget, drámát és vigjátékot irt (1818-44), amelyek között a Lampert Symnel, ou le mannequin politique (1826). Le généreux par vanité (1827); La mere et la fille ) Mazeres-rel együtt, 1830); L'agiotage ou le métier a la mode (1835); Lord Novart (1838); Julie (1837); L'héritiere ou un coup de partie (1844) cimüek a legnevezetesebbek. Köztük 11 darab Théatre cimmel (Paris 1840, 2 köt.) összegyüjtve jelent meg. Főművének Shakespeare modorában irt drámáját tartják, melynek cime: Les femmes de Henri VIII. scenes historiques (1854, 2 köt.).

Emplacement

(franc. ejtsd: anplászman), ágyusánccá átalakított gátak, terephullámok stb.

Emplastrum

l. Flastrom.


Kezdőlap

˙