Enk von der Burg

Mihály Lipót, filozofiai iró, szül. Bécsben 1788 január 29. és 1843 julius 22. a Dunába ölte magát. Anyjának egy fogadalma szerint lépett 1810. Mölkben a bencés rendbe, a melyben mint tanár és iró kiváló munkásságot fejtett ki, de nem tudta soha filozofiai meggyőződését szerzetesi kötelmeivel kiegyeztetni. E belső meghasonlás okozta végre erőszakos halálát. Filozofiai, kritikai és költői műveket irt, melyeket mint sokoldalu műveltség, önálló gondolkodás és vonzó előadás jellemeznek. Legtőbb hatással volt, első sorban az osztrák költőkre, a drámára vonatkozó dolgozataival, bár épp ezek szellemesek ugyan, de tulságosan feszélyezik a költőt rideg szabáyok alkalmazásával. Filozofiai munkái elárulják meghasonlott kedélyét. Főbb művei: Die Blumen (tanító költemény 3 énekben, 1822); Eudoxia oder die Quellen der Seelenruhe (1824); Das Bild der Nemesis (1825); Melpomene oder über das tragische interesse (1827); Über den Umgang mit uns selbst (1829); Don Tiburzio (1831); Donats Tod (1833); Briefe über Goethes Faust (1834), Charaden-Almanach (1834, kitünő rejtvények); Von der Beurtheilung anderer (1835); Über deutsche Zeitmessung (1836); Hermes und Sophrosyne (1838); Studien über Lope de Vega (1839); Über die Freundschaft (1840); Des Horatius Epistel über die Dichtkunst (magyarázva 1841); Über Bildung und Selbstbildung (1842); Halm Frigyessel folytatott érdekes levelezését csak nemrég adta ki Schachinger R. (1890).

Énlaka

kisközség Udvarhely vmegye székelykereszturi j.-ban, (1891) 635 magyar lak. É. régi község, számos régiség bizonyítja, hogy már a rómaiaknak végvára volt; okiratokban 1332. említtetik mint önálló egyházmegye. Dombtetőn épült unitárius temploma a legnevezetesebb a Székelyföld minden egyháza közt; a templom a XV. századból eredhet s rajta Orbán Balázs 1668. évből való ó-székely (hun-scitna) betükkel felirást fedezett fel, mely azt tanusítja, hogy ezen irásmodor még a XVII. sz.-ban is Erdélyben el volt terjedve. A felirat a következő:

[ÁBRA]

A betük értelmezése azon rendben, a hogy vannak ez:

n, e, t, s, I, z, a, gy

e, ka, cs, i, a, n, s, u, M, s, u, i, gy, r, o, e, G

ami jobbról balra s alulról felfelé olvasva ekként hangzik: Georgyius Musnai csak egy az Isten, Deut, VI. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld leirása. I. köt. 1868. 122-125. l.

Enlevage

(franc., ejtsd: anlövázs), a szövetfestésnél alkalmazott étető szer.

Enluminure

(franc., ejtsd: anlüminür), kéziratot, könyvet diszítő szines kép, miniatur, a középkori latin alluminare a. m. megvilágítani szóból.

En masse

(franc., ejtsd: an massz) a. m. tömegben, tömegestül, tömegesen.

En miniature

(franc., ejtsd: an miniatür), átvitt értelemben általán kicsiny, különösen kis méretü festmény, arckép, mely valamely kisebb tárgyat, melltűt, órát stb. diszít. L. Miniature.

Enna

v. Henna, ókori város Szicilia szigetén; magas, meredek helyen épült s gondosan meg volt erődítve, valamint Ceres (l. o.) templomáról nevezetes. Az első pun háboruban a karthagoiakhoz szított, de azért a rómaiak elfoglalták s lakosait a szinházban lepték és ölték meg. Későbben nagy kiterjedésü gagonakereskedése által ujból emelkedett s municipium lett. Leirását adja Ciceró (Vers. 6, 48), aki megemlíti, hogy a sziget közepén feküdt. Mai neve Castro Giovanni.

Enna

Ágost, dán zeneszerző, szül. Nakskovban 1869., csizmadiának a fia. Sok nyomorusággal kellett megküzdenie, mig végre tehetségét felismerték. Grieg halála után őt tartják a legtehetségesebb dán zeneszerzőnek. Dalművei közül említendők: A boszorkány és Kleopatra (előadták 1894 febr. Koppenhágában).

Ennata

l. Enata.

Ennaeterisz

(gör.), jelent kilenc évből álló ciklust, mely azonban, mivel a következő ciklus első évét is beszámították, csak nyolc évből állott. L. Oktaeterisz.


Kezdőlap

˙