Epitome

(gör.) a. m. kivonat terjedelmesebb munkákból; a későbbi római irodalomban az irói működés egy neme volt. Ide tartozó termékek: Florusnak, Eutropiusnak és másoknak történelmi vázlatai. Livius római történelme veszendőbe ment könyveinek tartalomjegyzékét is ily néven nevezik. Az ujabb irodalmakban E. valamely tudomány rövid foglalata: epitomator, nagyobb munkákból merített kivonatok szerzője.

Építő állvány

l. Állvány.

Építő anyagok

általános értelemben mindazon anyagok, melyeket építményeink létesítésénél felhasználunk. Szorosabb értelemben É. alatt azon anyagokat értjük, melyeknek szilárdsága főképen nyomás-ellentállásban nyilvánul; megkülönöbztetésül a szerkezeti anyagoktól, melyeknek szilárdsága huzás és összetettebb ellentállásra van igénybe véve. Felhasználásuk szerint az É. fő-, mellék-, kötő-, burkoló- stb. anyagok. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges E.-at; előbbiek a természetben készen fordulnak elő és csekély kikészítés után felhasználhatók; utóbbiakat különleges gyártással száraz (égetés) vagy nedves uton állítják elő. Természetes É. a kövek, melyek alapanyaguk szerint: mészkő (durva mész), homokkő, márvány (kristályos mészkő), trachit, gránit,bazalt, turfa stb. neveztetnek; ezeket bányákban fejtik és vagy durva darabokban mint terméskő, vagy elaprózva mint kőtörmelék (tört kavics), vagy többé vagy kevésbbé kifaragva mint műköveket használják fel. Ide tartoznak a palák, u. m. az agyagos mészpalák (kehlheimi lapok), valamint a tetők befödésére szolgáló agyagpalák. Agyag, agyagos és vulkánikus föld (santorin), quarc és dolomit, homok, folyamkavics és viz szerepelnek a kötőanyagoknál. A fa, leginkább a puhafa (fenyő, nyár), gerendák, deszkák, lécek, zsindelyek alakjában, tető-, födém- és padló, ajtó- és ablak-szerkezeteknél használtatik; de favázas falazatnál és gerendákból összerótt építményeknél ez a fő-É. Mesterséges É. az égetett agyagnak különböző nemei, mint a közönséges és a műtéglák, a tetőcserép, a terrakotta stb., valamint az égetett fehér mész, a gipsz és a cement különöböző fajai. A vas és más fémek, de az üveg is éppugy, mint a gipsz- és cementdeszkák, a kátrányos papiros-lemezek, az aszfalt stb. modern építkezéseinknél mindinkább térfoglaló É. Ilyenek az ujabb keletü mesterséges kövek is, melyek nedves vagy száraz uton készülnek; az utóbbiakhoz tartoznak a homok és mész keverékének égetése által előállított mesterséges homokkövek, melyek É.-ban szegény vidékeken, mint p. alföldünk, fontos szerepre hivatottak. Az É. céltudatos megválasztását, azoknak az illető épímény építési modorához mért külső megjelenésükön kivül, még szilárdságuk és tartósságuk, azaz az idő viszontagságai befolyása elleni viselkedésük alapján eszközöljük. Fontosabb építményeknél a felhasználni szándékolt E. szilárdsági viszonyai előleges kisérletek által megállapítandók. Ily kisérletek megejtésére kisérleti állomások vannak szervezve. Hazánkban a kir. József-műegyetem műszaki mekánikai laboratóriumával kapcsolatos ily kisérleti állomás létezik, mely hivatalos bizonyítványok kiállítására van jogosítva.

Építő bankok

az olyan pénzintézetek, melyek főüzletágát nagy városokban építkezések keresztülvitele, építő telkek megszerzése, felosztása (parcellázása), beépítése és eladása, építkezések elvállalása, végül építkezési kölcsönök nyujtása képezi. Nálunk a hetvenes évek elején keletkeztek ilyen bankok, de működésük nem volt sikeres; részint megbuktak, részint felszámoltak, mert nem annyira építkezések, mint inkább telekspekulációk képezték üzletüket. Legnevezetesebb volt ezek között a Pesti építő társaság, mely az Andrássy-ut (akkor még sugárut) kiépítésére vállalkozott, de az 1873-iki tőzsdeválság alatt megbukott. Jelenleg nincsenek nálunk speciális É.

Építő Ipar

műszaki hetilap, a budapesti épitőmesterek, kőmüves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestületének hivatalos lapja, mely a technikai szak elméleti, tudományos és egyszersmind gyakorlati és üzleti kérdéseivel foglalkozik. A hazai műszaki élet magyarositásának és építő iparunk kifejlesztésének egyik kiváló tényezője. 1876-ban alapította 33 szakférfiu, köztük Hieronymi Károly, Kauser János, Czigler győző, Ganz és Társa, Mechwart András, Pártos Gyula, Neuschloss Ödön és Marcell, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós stb. Jelenleg 18-ik évfolyamát járja; felelős szerkesztője Ney Béla építész, min. osztálytanácsos.

Építő iparos

az, ki egy ház építésénél közreműködik, vagy kinek munkája a házban talál elhelyezést, tehát kőműves, ács, kőfaragó, cserepes, asztalos, lakatos, mázoló, szobafestő stb. - Az Ék.-ok szakiskoláiról l. Ipari szakoktatás.

Építőmester

ki az épületek megépítésére vállalkozik, rendesen egy építész főfelügyelete és ellenőrzése mellett. Az E.-nek nem szükséges oly kiterjedt építőművészeti tanulmányokat végeznie (építészeti akadémiát, műegyetemet), mint az építésznek (l. o.), de viszont állami vizsgát kell letennie mindazon tárgyakból, melyek különösen a praktikus építészet tudásához szükségesek; csak ezen vizsga sikeres letevése biztosítja neki mestersége gyakorolhatását. Az É.-i vizsga kiterjed az épületek tervezésére, azok szerkezetének alapos tudására, költségvetésre, földmértanra, anyagtanra, mint főtárgyakra és mennyiségtanra, geometriára, némi műtörténelemre stb., mint melléktárgyakra. Az E.-ek nálunk különösen jogosítva vannak ugyanoly nagyszabásu épületek tervezésére is, mint az építészek.

Építő művészet

tulajdonképen a. m. építészet; szorosabb értelemben alatta művésziesebb kivitelü épületek, (templomok, paloták, szinházak stb.) építészetét értjük, melyeknek tervezése magasabb művészi képzettséget igényel; l. Építészet.

Építő szerkezetek

minden, az építésnél előforduló összekötések, összeépítések, melyeknek segélyével az építő anyagokat egymás között összekötjük. Egy nagyobb épületnél előfordulhatnak fából való E. (ácsszerkezetek), kőszerkezetek (kőből vagy téglából), vasszerkezetek, fedőszerkezetek, ajtó-, ablakszerkezetek stb.

Építő szövetkezet

l. Szövetkezet és Benefitbuilding societies.


Kezdőlap

˙