Éremszelvény

l. Exergue.

Éremtan

az a tudomány, mely az érmek keletkezésével, felirataival s ábrázolásaival, uralkodók, államok, városok stb. pénzverő jogával, történelmi és műtörténeti szempontból, foglalkozik; mint ilyen a történelem segédtudománya, szemben a pénznek, mint értékmérőnek fogalmával, viszonyaival, változásaival, aminek tárgyalása a nemzetgazdaság körébe tartozik. L. Érmek.

Eremurus

M. Bieb. (Ammolirion et Henningia Kar. et Kir., Selonia Rgl., növ.), a liliomfélék génusza, mintegy 18 faja terem K-en, az oroszok ázsiai tartományaiban és Keletindiában. Ritka kerti disz.

Éremverőgép

l. Pénzverés.

Ér-Endréd

község l. Endréd 3.

Erény

Az erkölcsi törvény bizonyos kötelezettségeket ró ránk; akinek erkölcsi élete e törvénnyel megegyezik, az erényes ember, és lelkének ama tulajdonságai, melyeknél fogva ily harmóniát létesít magában, E. Az E. fogalma tehát függ az erkölcsiség fogalmától s aszerint, ahogy valamely filozófiai iskola ezt állapítja meg, fogja az E. fogalmát is meghatározni. Platon szerint az, ami által valamely való rendeltetésének tud megfelelni, a lélek helyes mivolta; a belső rend, a lélek harmoniája és egészsége. Aristoteles szerint az E. az akarás bizonyos állandóvá lett mivolta, szabad tevékenység által szerzett szokás, mely mindig a középen jár, az a készsége az akaratnak, mely a természetünknek megfelelő középuton marad, amint ezt a középutat az okos ember észszerüen megállapítja. Kant szerint az E. az ember akaratának azon erkölcsi ereje, mellyel a kötelességnek engedelmeskedik s hajlamait meg vágyait az ész alá rendeli. Minthogy az erkölcsi törvény többfélét parancsol, az E. is több s ezek felsorolásában is sokfélekép térnek el az emberek. Hires Platon és Aristoteles beosztása. Platon szerint négy főerény van: a bölcseség, bátorság, higgadtság (szofrozüné) és igazságosság. Aristoteles felsorolása: bátorság, mérséklet, bőkezüség, fenköltlelküség, becsvágy, szeretetreméltóság, egyszerüség, vidámság stb., s a legfőbb: az igazságosság.

Éreny

l. Platina.

Erényrózsa

a. m. aranyrózsa (l. o.).

Erényszövetség

(Tugendbund). Poroszországnak Napoleon által történt mély megaláztatása után alakították az egyesületet lelkes porosz hazafiak 1808 tavaszán Königsbergában, azon céllal, hogy a kétségbeesett kedélyekben uj reményeket ébresszenek, a fiatalság hazafias neveléséről gondoskodjanak, a hadsereg ujjászervezését előkészítsék s a hazafiságot mindenütt élesszék. A fő, de be nem vallott cél azonban a gyülölt francia uralom lerázása volt. 1808 jun. 30. a porosz király is megerősítette az egyesületet, mely azonban a franciák elővigyázata miatt nagy elterjedésre sohasem tett szert. 1809 dec. 31. a porosz király a gyanakvó Napoleon parancsára az egyesületet feloszlatta s bár a szabadságharc alatt 1813. ujra megalakult, nagyobb jelentőségre nem emelkedett. V. ö. Voigt, Geschichte des sogenannten Tugendbundes (Berlin 1850); Boersch, Beiträge zur Geschichte des Tugendbundes (Hamburg 1852); Lehmann, Der Tugendbund (Berlin 1867).

Ereptio

(lat.) a. m. rablás, elrablás.


Kezdőlap

˙