Erga schedam

(lat.) a. m. engedély előmutatásával.

Ergasterium

(gör.-lat.) a. m. műhely; dologház vagy fegyház; végül kolostor is, amennyiben a testi és szellemi munkák helye.

Ergastiria

l. Laurion.

Ergastolo

(olasz, ejtsd: ergasztolo, a lat. ergastulumból) a. m. börtön az olasz büntetőtörvénykönyvben életfogytiglani szabadságvesztés jellegével biró büntetési nem, mely az eltörölt halálbüntetés helyébe lépett, s annak a szurrogatumaként szerepel. A toscanai 1853. évi btkvből vétetett át; de enyhített alakjában is rettenetes büntetés. A toscanai kódex 15. §-a szerint az E.-ra itélt jobb lábán 4 font sulyu, bőrrel körülfont gyürüt hordott éjjel-nappal, s igy dolgozott cellájában az első husz éven át folytonos magán elzárásban. Husz év elteltével kivánságára más elitéltek társaságában dolgozhatott, azonban folytonos hallgatás kötelessége mellett. A 70 évnél idősebb elitéltek ebben az enyhítésben (!) 20 év lefolyta előtt is részesülhettek. Az enyhítésnek nem volt helye, ha az elitélt elitélése után oly büntettet követett el, melyre E.-t vagy egy évi börtönnél sulyosabb büntetést rendelt a törvény. A büntetést Elba-szigetén hajtották végre. Később a toscanai btkv. az E.-t annyiban enyhítette, hogy a 20 évi folytonos éjjel-nappali magánelzárás 10 évre szoríttatott s a vasgyürü megszünt. Az olasz btkvi javaslatok, a melyek a halálbüntetést eltörölték, az E.-t megtartották s némileg enyhítették. A most érvényes btkv. szerint az E. külön, csak erre a célra rendelt intézetben hajtandó végre, és pedig az első hét évben folytonos éjjel-nappali magán elzárással. A következő években az elitélt közös munkára becsátható, de folytonos hallgatásra köteles, feltételes szabadságnak nincs helye. Az E.-ra itélt - a fegyházra megállapított következményeken kivül - elveszti atyai s férji hatalmát, s végrendelkezési képességét, s az elitélése előtti időben alkotott végrendelete is érvénytelen.

Ergasztika

(gör.), a munkásság, tevékenység tana; ergasztikus, tevékeny, a munkához tartozó.

Ergene

(Erkeneh, Ergineh), körülbelül 230 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Maricának Európai-Törökországban; Szaraitól É-ra a Kara-Tepe (485 m.) lejtőin ered; DNy-nak, ÉNy-nak és Ny-nak folyik. Mellékvizeit nagyobbára jobbról kapja; beléje szakadnak a Csorlu, a Tekke és a Podsa Deresszi.

Ergeni

dombsor Asztrakhán orosz kormányzóságban, l. Jergeni.

Ergent

folyó Albániában, l. Devol.

Ergeri

török város, l. Argiro-Kasztro.

Ergo

(lat.) a. m. ennélfogva, tehát. - E. bibamus «tehát igyunk», Göthe egyik bordalának cime.


Kezdőlap

˙