Erithacus

Cuv. (állat), l. Fülemüle-félék.

Eritis sicut Deus seientes bonum et malum

(lat.) a. m. olyanok lesztek, mint Isten, ismerők jót és gonoszat; a bibliából vett idézet.

Eritraszma

(gör. erythrasma), gombás bőrbetegség, mely a combhajlatban vagy hónaljban, v. mindkét helyen egy időben gombostüfejnyi, egészen tenyérnyi, eleinte egyenletesen rózsapiros, később sárgás, illetőleg barnás, élesen határolt kiütés alakjában mutatkozik. Külső megjelenésében hasonlít a Pityriasis versicolor bőrbetegséghez, de Burchardt-nak sikerült ezen bántalomnál a Pityriasis versicolort okozó gombától eltérő Mikrosporon minutissimum névvel jelölt kórokozó gombát kimutatni. Gyógykezelését l. Pityriasis versicolor.

Eritrea

a Vörös-tenger Ny-i partján, Afrikában fekvő olasz gyarmat a Rasz Kaszár (é. sz. 18° 2' ) és a Bab-el-Mandeb szoros közelében fekvő Raheita nevü partvidék közt; magában foglalja Masszaua, Dahlak és Hauakil parti szigeteket és az abesszinai fensik É-i részét; a szárazföld belseje felé a határ bizonytalan. E.-hoz tartoznak még Abisszinia, a habab, marea, beni-amer stb. néptörzsek területei, a Dankali-part belseje és az Aussza-szultánság, mint amelyek 1888 és 1891 közt az olasz protektorátust elismerték. A tulajdonképeni gyarmat területe 247300 km2, mintegy fél millió lak. A protektorátusé pedig másfél millió km2. Az abisszinai fensikhoz tartozó részen kivül az egész E. nagyobbára mész-sikság, amelyen csak télen esik az eső, és amely nagyobbára puszta; rajta gyér a növényzet és még gyérebb a lakosság. E. földünk egyik legmelegebb része; az évi középhőmérséklet 31,6°; a legmelegebb hónapé (jun.) 33 és a leghidegebbé 26°. Masszauában a legnagyobb meleget 43° -ot 1885. figyelték meg. A lakosok É.-on arab eredetüek, D-en dankalik és nagyobbára állattenyészetéssel és halászattal foglalkoznak. Fővárosa a gyarmatnak Masszaua (l. o.) Abissziniának is kikötője; körülötte több apró helység van. Az olaszok Masszauától Szatiig és Abd-el-Kadertől Arkikoig vasutat építették, Masszauat Asszabbal és Perimmel táviróvonallal kötötték össze. Az olasz őrség 1891. 224 tisztből és 6060 emberből (3795 benszülött) áll; ez Masszauában, M'Kulluban, Asszabban, Kerenben, Gurában és még más 8 kis állomáson van elhelyezve. A gyarmatszerzésre irányuló törekvések, amelyek a jelen század II. felében, különösen Németországban nyilvánultak, 1881. Olaszországot is rábirták, hogy Asszabot és környékét megszállja, 1882 jul. 5. pedig mint olasz gyarmatot birtokba vegye és a távolabbi környéket is átkutattassa. Az ezen feladattal megbizott Bianchit azonban a dankalik saját földjükön, kiséretével együtt lemészárolták. Ez okot szolgáltatott arra, hogy Olaszország 1885. megszállja Masszauát, Bailult és ezek környékét, továbbá hogy protektorátusát kiterjessze a Rasz-Kaszar s Behata-öböl közt elterülő egész partvidékre. Mivel azonban ezzel Abisszinia magát birtokában megtámadva látta, fegyverre szólította Olaszország ellen a parti lakókat és azokat maga is támogatta; az olaszok a támadásra nem lévén kellőleg fölkészülve, 1887 elején kénytelenek voltak erejöket a távolabbi állomásokról vissza vonni, és ujabb segélycsapatok megérkeztéig egyedül Masszauára szorítkozni. Amint azonban hazájukból ujabb erősítéseket kaptak, előbbi állásaikat visszafoglalták és Masszaua környékén ujabb erősségeket is építettek. Az olasz hatalom megerősödésével a habab, beni-amer és más kisebb Masszauától É.-ra lakó törzsek elismerték az olasz fenhatóságot; hasonlót cselekedett 1888 dec. 9. Aussza szultánja a maga és a dankalik nevében. 1889 május, 2., illetőleg szept. 29. pedig Abisszinia negusa, II. Menelik, az olaszokkal szerződést kötött, amely szerint birtokaikban őket elismerte és fenhatóságukat Abisszinia fölött is elismerte. Az 1891 április 15-én angolországgal kötött szerződés értelmében az olasz és angol érdekkörök közti határt a következőkben állapították meg: határul szolgál a Rasz-Kaszartól kiinduló délkör az é. sz. 16° 30'-ig, innen az egyenes vonal Szabderatig vonul; e falut K-felé hagyván Szabderat falunál D-re fordul egészen a Khor al Gasig, a Kasszala fölött 36 kmnyire fekvő pontig; azután a Gas és Atbara mentén követi a Khor Kakamot torkolatáig, itt nyugatra fordul a Khor-Lemszenig; az után ennek, és a Rahat torkolatától kezdve a Rahatnak mentén halad tovább a k. h. 35° ig; ezután ezen hosszusági vonal majd a d. sz. 6° -a alkotja a határt a Jubig, amelynek mentét a tengerig követi.

Eritreai tallér

(Scudo eritreo), a Mária Terézia-tallérnak utánzata, melyet 1890 őszén Milanoban és Rómában vertek Olaszországnak vörös-tenger-melléki tartományai számára. E tallér 4,10, 2,10, és 1,10 ezüstből s 2,100 és 1,100 bronzból áll.

Eritriazis

v. erythema neonatorum (gör.-lat.) a. m. az ujszülöttek bőrpirja, határozottan nem élettani, de kóros, bár ártalmatlan állapot, melynek többféle oka lehet. Az E. rendesen a 2. vagy 3-ik napon jelentkezik és 8-10 napi fennállás után gyógyulással végződik. A bőr pirja kezdetben rózsaszinü, később rákvörös; az elhalványodás hámlással jár. L. még Eritéma.

Eritrin

(Erythrin). C20H22O10. A Roccella fuciformis zuzmóból előállított vegyület. Szintelen, tüalaku kristályokból áll, vizben ugyszólvást oldhatatlan. A vizzel való forraláskor elbomlik; jó idei forralás után eritrit is képződik. Az E. alkoholos oldata ferrikloridtól vérpirossá válik. - E. ásványtani szempontból, l. Kobaltvirág.

Eritrit

(Erythrit). C4H6(OH)4. Négy vegyértékü alkohol, mely az eritrinből képződik, ha azt hosszabb ideig lugokkal főzzük. Különböző eritrintartalmu zuzmókból (Roccella) készül. Tisztán előállítva szintelen, édes izü kristálykákból áll; fs. 1,45; o. p. 126° C. Vizben igen könnyen, borszeszben kevéssé oldódik, éterben oldhatatlan.

Eritrofillon

(gör.) a. m. a levél pirosa, az a piros festék, amelytől bizonyos levelek, különösen piros gyümölcsü növényekéi őszkor megpirosodnak. A gyümölcs héjának piros festéke valóban némelykor egészen olyan sajátságu, mint az E. Ez többnyire a sejt nedvében oldott s pedig gyakran olyan sejtekben van, amelyeknek levélzöldje nincs. Az E. éterben oldhatatlan, de vizben és alkoholban könnyen oldódik. A vizes oldat elpárolgása után az a barna anyag lesz belőle, mely a vizes levél elkorhadásakor keletkezik. Az E. az alkaliáktól nem kék lesz, hanem zöld, de ilyenkor klorofillon nem keletkezik.

Eritrofitoszkop

Simmler által (1862) feltalált és Wild által módosított, a szinkeverés tanulmányozására szolgáló szemüveg alaku készülék, melynek üvegei kék kobalt- és sötétsárga vasoxidüvegekből vannak összetéve. Az üvegösszetétel a szinkeverés elmélete szerint jól bocsátja át a sötétvörös sugarakat, a zöldessárga, zöld, zöldeskék és kék szint pedig változó fokozattal, de általában tetemesen gyöngítve ereszti át. Az E.-on át nézve a táj zöldes lombozata világító korallvörös, az ég ciankék, a felhők ibolyaszinüek, a föld különböző fokozatban ibolyaszürke. Lommel a Simmler-féle készüléket olyformán módosította, hogy a vasoxidüveget sötétvörös rézoxidüveggel (rubinüveg) helyettesítette; e készüléket eritroszkop-nak nevezte. Ezen kombináció csak a sötétvörös sugarakat bocsátja át. Ez utóbbi kombinációban a kék kobalt üveget világos ibolyaszinü üveggel helyettesítve, kapta az általa melanoszkop-nak elnevezett készüléket, melyen át az ég, felhők, épületek, föld, közel oly szinben látszanak, mint az eritroszkopon át, de a növényzet sötétnek, majdnem feketének.


Kezdőlap

˙