Eumolpidák

l. Eumolpos.

Eumolpos

Poseidón és Chioné fia, kit anyja apjától, Boreástól való féltében a tengerbe vetett, de Poseidón megmentett s Etiópiába vitt, hol Benthesikymének leányát kapta nőül. Innen, mivel nejének hugára is szemet vetett, elüzetvén, Tegyrios királyhoz ment Tráciába. Tegyrios elleni agyarkodásai miatt innen is elüzetvén, Eleuziszba jött, de Tegyrios halála után mégis a trákok királya lőn s az eleuzisziak kérésére harcba száll az athéniek ellen, hol Erechtheus kezétől elesik; mások szerint békét köt, melynek értelmében az eleuzisziak alávetik magukat Athénnak, de a misztériumok vezetését megtartják. Ezért a misztériumok megalapítójának is mondják s utódai az eumolpidák közt a hierofantész méltósága örökös lőn. Ő tisztítá meg Héraklést a kentaurosok megölése után, oktatta a zenében s a misztériumokba is beavatta. A különféle helyi mondák összeegyeztetése végett 3 Eumolpost is vesznek fel: 1. a föntebbi, aki Kéryxnek atyja, 2. Kéryx fia, Antiphémos atyja, 3. Musaios fia. Ez utóbbit illetné aztán az eleuziszi misztériumok megalapítása.

Eumorfia

(gör.) a. m. jól alakultság.

Eumycetes

(növ.) a. m. igazi gombák, a gombák nagyobb fele, különösen a penészekkel szemben.

Eunapios

a Kr. utáni IV. sz.-ban élt görög történetiró és szofista, szül. Szardeszben Likiában, ahol athéni és egyiptomi hosszas tartózkodása után később ismét orvosként működött. Műveiben az ujplatonikusok tanítását vallja, s bár, mint Julianos Apostata hive, a kereszténység ellenségének mutatkozik, mindazonáltal bennök becses adatokat hagyott hátra, különösen a szofisztikus bölcseletről.

Eunata

(gör.), a gör. szert. kat. egyházban ima a halottakért, mely az elhalálozás után való 9-ik napon mondatik, azon óhaj kifejezéséül, vajha Isten kegyelme az elhunytat az angyalok kilenc rendjének társaságába emelné.

Eunectes murinus

l. Anakonda.

Eunedubelian

A Névtelen szerint Dentumogerbeli magyar vezér, kinek leánya Emesu (l. o.) Álmosnak volt az anyja s Ügeknek a felesége. A Márk-féle krónika Eunodbiliának nevezi, de a szöveg már oly zavaros (Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia), hogy a későbbi átirók E.-t Vgek feleségének tartották s a XVI. sz.-beli magyar krónikások, Székely J. és Heltai G. már Enodbil asszonyról beszélnek. Ki volt E., ma már nem tudjuk. Neve összetettnek látszik, melynek első része (Eunedu) megfelel a honfoglaláskori Oundu vezér, Ete apja s a Kalán és Kolsoi nemzetség őse nevének; utórésze (Belián) Bulán kozár király nevére emlékeztet. Nem lehetetlen, hogy E. hagyománya Bulánnak s a régebbi magyar fejedelmi házzal való kapcsolatának emlékét őrizte meg.

Eunomia

(gör.) a. m. törvényesség, rend; egyike a horáknak (l. o.).

Eunomius

hittudós, szül. Kappadóciában a IV. sz. elején, megh. Dakorában 390., cyzikusi püspök volt, Aëtius tanítványa, az Arius-féle vitáknak hatalmas részese s a róla elnevezett párt feje. Az arianus Constantius által célbavett egyesítésnek ellenszegülvén, püspöki székéből 360. elüzték; tanait végleg Nagy Theodosius vetette el, őt magát pedig számüzte 381. L. Arianusok.


Kezdőlap

˙