Euplastica

(gör.-lat.), olyan szerek, melyek a szervezetnek v. egyes részeinek kifejlődését elősegítik.

Eupléctes

l. Szövőmadarak.

Eupnoe

(gör.), orvosi műszó, a diszpnoe ellentéte, a. m. könnyü, szabad lélegzetvétel.

Eupolis

kiváló gör. költő, Kratinosszal és Aristophanésszal a régi, vagyis politikai irányu vigjátéknak korifeusa, szül. Kr. e. 445. Már 17 éves korában versenyzett műveivel a pályadijért s 7 izben nyerte el. Még a peloponnézusi háboru vége előtt meghalt egy tengeri ütközetben. Darabjaiban ő is, mint a régi vigjátékirók iskolája általában, az ősi szigoru állapotokat akarta helyreállítani az által, hogy a korabeli feslett erkölcsöket ostorozá; igy a Démoi a demagogok ellen, Baptai Alkibiadés és cimborái ellen, Kolakés a dőzsölő Kalliás ellen, Marikás pedig Kleón ellen irányult. A régiek sok dicsérettel halmozták el műveit minden tekintetben, de főkép finom élceiért és kellemes előadásáért. Vagy 20 szindarabot irt, melyek közül 15-nek a cime és töredékei maradtak fenn (kiadták: Runkel 1829., Meineke Berl. 1839. és Koch a Comic. Attic. fragmenta c. gyüjt. I. köt.-ben, Lipcse 1880.). Eleinte jó barátságban élt Aristophanésszal, később azonban meghült köztük a jó viszony s egymást plágiummal is vádolták.

Eupompos

gör. festő, a Kr. e. 390. év körül élt Sikyonban és az ottani festészeti iskola alapítója volt. Különösen hires volt az ó-korban egyik festménye, mely egy versenyjátékokban győztest ábrázolt. Azt tartotta, hogy a művész legjobb mestere a természet.

Euralit

(ásv.), sötétzöld kloritos ásvány, amorf, Finnország Eura hiperit kőzetéből.

Euraszi

igy nevezik K.-Indiában az angoloknak a hindu nőkkel nemzett ivadékát (az angolok half-east a. m. fél-vér nevezik). Ilyen E.-k Kalkuttában nagyszámmal fordulnak elő és itt a legjobb társaságban is szerepelnek.

Eure

(ejtsd: őr). 1. 225 km. hosszu mellékfolyója a Szajnának Franciaországban. Orne départementban a Longnii erdő mocsaraiból ered és átlép Eure-et-Loir départementba, eleinte DK-nek folyik, Chartres fölött hirtelen É-nak fordul, fölveszi a Voiset, Drouettet, Blaiset, Avret, Vesgret és végül legnagyobb mellékvizét, az Itont; Dampsnél torkollik. Az E. áradásai nagyon jelentéktelenek; vize számos gépet hajt, de a hajózásra alig alkalmas. - 2. Département Franciaország É-i részében Seine-et-Oise, Oise, Seine-Inférieure, Calvados, Orne és Eure-et-Loir départementok közt, 5958 km.2 területtel, (1891) 349471 lak. (1 km.2-re 48,8). E.-ben a harmadkori képződményekből álló alacsony, termékeny fensikok a tulnyomók, amelyek közt a mérsékelt égöv minden szépségét feltüntető völgyek huzódnak el. Az alacsony fensikok: a 100-200 m. magas Lieuvin, a Rille és Charentonne közt, Calvados határán, mellette a Pays d'Ouche, amelyen E. legmagasabb dombja (241 m.) emelkedik;a Rille és felső Iton közt a Plateau de Breteuil et de Conches; a Rille és alsó Iton közt a Plateau de Neubourg; a Rille, Eure és Szajna közt a Roumois; az Iton, Avre és E. közt a plaine de Saint-André; az E. és Szajna közt az île de Grace, végül a Szajna, Epte és Andelle közt a Vexin-Normand. Mindezen fensikok, dombok és a völgyek nagyobbára egyhanguak, de termékenyek és kitünő legelőket is szolgáltatnak. Az egész département a Szajna medencéjéhez tartozik, amely E.-ben 66 km. hosszu és itt veszi föl az Epte-et, Gambont, Andellet, E.-t és a Charentonnenal bővült Rillet. Az éghajlat hüvös és nedves, de egészséges. A szántóföldek e területnek 63,2 %-át, az erdő 19 %-át, rétek és legelők 6,7 % és a gyümölcsösök 5,4 %-át foglalják el. Ez utóbbiak különösen alma- és körtefákban gazdagok. A szőllők átlag 7000 hl. bort adnak. 1890. 2 millió hl. buza és 212600 hl. rozs termett. Azonkivül termelnek kendert, lent, hüvelyeseket, burgonyát és cukorrépát. A gazdag legelők miatt virágzó az állattenyésztés is; nevezetesen a lovak száma 49200, a szarvasmarháké 143900, a juhoké 335000. Vasércet Evreux járásban bányásznak, a kőbányák különösen jó malomköveket szolgáltatnak, Bernay és Pont-Audemer közt nehány ásványvizforrás is fakad. A szövő-fonó ipar a legtöbb munkást foglalkoztatja, legjelentékenyebb a pamut, aztán a selyemipar, különösen Louviers arrondissementban. A vasipar hanyatlóban van. E. département Normandia részeiből és pedig Normandie propreból (2/3), comté d'Evreux-ből (csak nem 1/3) és Perche csekély részéből alakult. Jelenleg a következő 5 járásra oszlik: Evreux, les Andelys, Bernay, Louviers és Pont-Audemer. Székhelye: Evreux. V. ö. Rateau et Pinet: Hist. et géogr. du dép. de l'E. (1871). Possy: Descr. géol. du dép. de l'E. (1875). Joanne: Géogr. du dép. de l'E. (1881).

Eure-et-Loir

(ejtsd: őr é loár), département Franciaország É-i részében, Eure, Orne, Sarthe, Loir-et-Cher, Loiret és Seine-et-Oise között 5874 km.2 területtel, (1891) 284683 lak. (1 km.2-re 48). Egyik fele a Beauce v. Basses-Terres egyhangu, de gabonában igen termékeny, fátalan sikság; másik fele a Perche v. Haute-Terre halmos, erdős és számos pataktól öntözött kellemes és termékeny vidék; rajta a Vicheres melletti emelkedés a legmagasabb (285 m.). Vizei: a Szajna és a Loire környékéhez tartoznak; a Szajna mellékvize az Eure (l. o.); a Loire másodrangu mellékvizei a Loir, amely a Thironnenal, Foussardral, Ozannenal, Yerrerel és Connieval gyarapszik és a Huisne, amely E.-ban csak mintegy 10 km. hosszu. Az éghajlat szelid, nedves, de eléggé változó és a Beauceon nem is egészséges. A főfoglalkozása a lakosoknak a földművelés; a területnek 82 % szántóföld, 10,4 % erdő, 3,4 % rét és legelő, 0,2 % szőllő. 1890. 2,5 millió hl. buza, 197500 hl. rozs, 611000 hl. árpa, 4,4 millió zab, azonkivül burgonya, kender, len, cukorrépa és igen sok alma termett rajta, amely utóbbit nagyobbára almabor készítésére (1888. 117274 hl.) használják. Az állattenyésztés virágzó; a lovak száma (1887.) 76450, a juhoké 645500, szarvasmarháké 105470; a méhészet Chartres járásban virágzó. A bányászat nem jelentékeny; találni E.-ben vasércet, gipszet, fayencenek való agyagot és tőzeget is. Chartres és Ferté-Vidame körül ásványvizforrások fakadnak. A legjelentékenyebb iparág a malomipar; Chartresben, Dreuxben, Vernouilletben vannak vasmüvek, Nogent-le-Rotrouban kalapgyár; az Avre völgyében pamutszövők stb. A kereskedelem főképen a föld termékeinek eladásával foglalkozik; főképen Páris és Étampes piacait látja el árukkal. E. Orléanaisnak (Beauce, Pays Chartrain és Dunois), Normandiának (Perche-Gouet, Thimerais) és Ile-de-Francenek (Drouais) részeiből alakult; jelenleg 4 járásra oszlik; ezek: Chartres, Chateaudun, Dreux és Nogent-le-Rotrou. Székhelye: Chartres. V. ö. Dict. topogr. du dép. d'E. (1861.). Joanne: Géogr. du dép. de l'E. 1881. és a dép. 1840 óta megjelenő Annuaire-je.

Eureka

(ejtsd: jurike), város és Humboldt county székhelye Kalifornia észak-amerikai államban, a Humboldt-öböl partján, (1890) 4858 lak., igen jó kikötővel, ahonnan sok, kitünő minőségü fát exportálnak.


Kezdőlap

˙