Extra lineam

(lat.) a. m. határon tul, mértéken tul.

Extramundanus

(lat.) a. m. a világon kivül eső.

Extra muros

(lat.) a. m. a város falain kivül.

Extraneus

(lat.) a. m. külföldi; az, aki mással rokonsági viszonyban nem áll, a másikra nézve E.

Extraordinaria cognitio

(lat.) a. m. rendkivüli itélkezés. A régi római perjogban a felsőbb hatóságok, különösen a pretorok, jogosítva voltak a törvénykezési rendtől (ordo judiciorum) eltérőleg egyes ügyeket maguknak fentartani, s azokat eldönteni. Ily esetben azt mondották, hogy a pretor extra ordinem cognoscit. Ez különösen akkor fordult elő, midőn a pretor a régi jog által nem engedélyezett intézkedést talált az igazság érdekében helyén levőnek. Az ily jognak veszélyessége, a visszaélés lehetőségére való tekintettel nyilvánvaló, miért is a modern jogokban ily jogintézményről szó nem lehet. Tény azonban, hogy Rómában az E. a jognak a változott viszonyok- s a korszellemnek megfelelő fejlődésének jelentékeny tényezője volt.

Extraordinárium

(lat.) a. m. rendkivüli, l. még Költségvetés

Extra ordinem

(lat.) a. m. renden tul, szabályokat áthágva.

Extraparochialis

(uj-lat.) a. m. a parokiához nem tartozó.

Extra seriem

(lat.) a. m. soron kivül.

Extra tempora

Breve E. (lat.). Az egyházi jog a felszentelés idejére nézve több szigoruan követendő szabályokat állít fel. Igy jelesül: a felsőbb egyházi rendek a negyedes kántor-napokban, fekete vasárnap előtti szombaton és nagyszombaton (mindig nyilv. isteni szolgálat alatt, s előleges böjtölés mellett, jejunis a jejunantibus) adandók fel. A püspökké szentelés vasárnap v. apostoli napon teljesítendő. Breve E. alatt értik a pápai engedélyt, mellyel a püspökök a rendes idő megtartása alól magokat felmentetik.


Kezdőlap

˙