Ezüst-bill

l. Bland-bill.

Ezüstbimbók

(koh.),a megolvadt ezüst kihülése alkalmával keletkeznek, Régebben ezt a jelenséget annak tulajdonították, hogy az ezüst is, ugy mint a réz, midőn kihül, külső felületétől befelé szilárdul meg, és a belső megömlött részt összeszorítja, mig az a burkolatot szét nem repeszti, és bimbóalaku dudorodásokat nem okoz. Lucas azonban fölfedezte, hogy az ezüst, ha levegővel érintkezve olvasztják meg, a levegőből oxigént vesz föl (a fém köbtartalmának 20-szorosát), kihülésekor pedig ezt az oxigént ismét elbocsátja, mialatt a gáz az ezüstnek egy kis részét is magával ragadja, melyből a bimbók származnak, l. Bimbózás.

Ezüstbojt

(növ.), Brass. és Kov. szerint az Imperata Cyrillo nevü pázsitfü, 5 faja mind a két világrésznek forró vidékein, s Európa d-i részén terem. Az I. cylindrica L. (I. arundinacea Cyr.) Európa déli részén 6 dm. magas, összegöngyölödött levelekkel és ezüsfehér, hengerded virágzattal. Jun.-jul. Az I. saccharifera Hort. virágzat az Andropogonra emlékeztető ujjas. Mind a kettő csinos pázsit, kerti disznek ültetik. Mély és kövér földet szeret, nálunk takaró nélkül is kitelel.

Ezüstbromát

bromsavas ezüst, AgBrO8. E só, mely vizben ugyszólván oldhatatlan, fehér kristályos csapadék alakjában leválik, ha bromsavas kálium és ezüstnitrát oldatát elegyítjük. A hevítéskor könnyen elbomlik; gyorsan felhevítve elrobban.

Ezüstbromid

brómezüst, AgBr. A természetben igen ritkán kristályokban, amelyek a szabályos rendszerbe tartoznak, előfordul (Mexikó, Chili). Előállítása ugy történhetik, hogy az ezüstnitrátoldathoz káliumbromidoldatot elegyítünk és a sárgás-fehér csapadék alakjában leváló E.-ot kimosván, sötétben megszárítjuk. E vegyület sajátságai nagyon hasonlóak az ezüstkloridéihez; ammoniában azonban jóval nehezebben oldódik. A kristályos E. fs.-a 6,35-6,52. A fény iránt a klórezüstnél érzékenyebb. A manapság a fotografáláshoz használt száraz lapokon (Bromgelatin-Emulsion-Troskenplatten) az igen finoman eloszlott E. a fényérző. Klórgázban való hevítéskor ezüstklóriddá alakul.

Ezüstbronz

v. kagylóezüst alatt azt a festéket értjük, melyet finoman megőrlött ezüst, v. pedig ezüstfüsthulladék és gummi keverékéből készítenek. L. Bronzfestékek (III. köt. 717. o., és Bronzolás, III. köt. 719. o. ).

Ezüstcédrus

(növ.), l. Atlaszcédrus és Cédrusfa.

Ezüstciánát

izociánsavas ezüst CON Ag. E vegyület fehér csapadék alakjában leválik, ha a káliumciánát oldatát ezüstnitrát oldatával elegyítjük. Vizben majdnem oldhatatlan, hig salétromsavban, továbbá ammoniában könnyen oldódik.

Ezüstcianid

cianezüst Ag(CN). Az ezüstnitrát oldatát equivalens káliumcianidoldattal elegyítve az E. fehér, turós csapadék alakjában leválik. Sajátságaira nézve a chlórezüsthöz hasonló. A hevítéskor ciangáz fejlődése közben elbomlik. Más cianidekkel kettős sókat képez; közöttük legfontosabb az E. káliumcianid AgK(CN)2. A frissen lecsapott E. ugyanis káliumcianidoldatban könnyen feloldódik, amidőn az említett kettős só képződik, mely kristályokban is előállítható. E só oldatát a galvános ezüstözéshez használják. A tiokénsavas nátrium és ferrociánkálium oldatban is könnyen feloldódik.

Ezüstciánkálium

l. Ezüstcianid.


Kezdőlap

˙