Firmenich-Richartz

János Mátyás, német nyelvész és költő, sz. Kölnben 1808 jul. 5., megh. Potsdamban 1889 május 10. Kiváló nyelvtehetség volt s ifjukora óra rendkivül érdeklődött a népies nemzeti szellemnek minden megnyilvánulása iránt. Főműve: Germaniens Völkerstimmen, Sammlung der deutschen Mundarten in Dichtungen, Sagen, Märchen, Volksliedern (1843-68, 4 köt.), a különböző német nyelvjárási termékek leggazdagabb gyüjteménye. Egyetemi tanulmányainak befejezése után sokat utazott Olasz-, Francia- és Görögországban. Grün Anasztáz osztrák költőhöz és államférfihoz benső barátság füzte. Nagybátyja, Richartz, örökösévé tette s ezóta F.-nak nevezte magát. Irt költeményeket angol, ujgörög, francia stb. nyelveken is.

Firmian

1. Károly József, gróf, osztrák államférfi, szül. Deutschmetzben (Tirol) 1716., megh. 1782 jul. 20. A diplomáciai és hivatalnoki pályán működött Mária Terézia alatt, 1753 óta Nápolyban, majd (1759 óta) a Lombardiában, különösen Milanóban. Könyvtárak és műgyüjtemények alapításával hervadhatatlan érdemeket szerzett. V. ö. Biblioteca Firminiana (Milano 1783). E munka a Milano városnak adományozott 40000 kötetből álló könyvtárnak katalogusa és ismertetése.

2. F. Lipót Antal, gróf, salzburgi érsek, szül. 1679-ben régi bárói, később grófi rangra emelt tiroli családból, megh. 1744 okt. 22. 1718. lavanti, 1724. seckaui püspök, 1727. salzburgi hercegérsek. A salzburgi protestánsok megtérítése nem sikerülvén neki, Räll Kristóf tanácsára számüzte őket (1731-1732), számszerint vagy 30000-et, s közülök sokat javaiktól is megfosztott, kik azután keleti Poroszországban, I. Frigyes Vilmos országában találtak menedékhelyet. Ez esemény hatása alatt irta meg Goethe, Hermann és Dorothea c. eposzát. - Ugyane családból való 3. F. Károly Lipót, bécsi érsek, szül. 1766., megh. Bécsben 1831 nov. 29.

Firmicus Maternus

1. Julius, Siciliából, Nagy Konstantin alatt helytartó volt. Irt egy Matheseos libri VIII. c. könyvet (336 táján), mely a csillagzatoknak az emberek sorsára befolyásáról szól (először Velencében jelent meg 1497; utóbb Pruckner kiadásában, Basel 1551, legutóbb, 1894., Sittl kiadásában. Nálunk Némethy Géza foglalkozott vele Akadémia kiadv. közt).

2. F. Julius, keresztény iró; 347. Constantinus és Constans császárokhoz intézte De errore profanarum religionum c. könyvét, melyben tőlük a pogányság kiirtását követeli. (Legjobb kiadása Halmtól, Bécs 1867).

Firminy

város Loire francia départementban, 4 km.-nyire Chambon-Fengerollestól, a Vachere és Ondaine összefolyásánál 472 m. magas hegyen, vasut mellett, (1891) 14511 lak., jelentékeny szénbányákkal, acélgyártással, tengely-, kasza-, srófkészítéssel; régi megerősített kapuval.

Firmitas

(lat.) a. m. szilárdság, kitartóság, erősség.

Firnász

vagy kence, a lenolaj oxidációjából nyert anyag, mely a fára, vasra v. más anyagra felkenve, a levegőn tovább oxidálván, megszáradás után az illető tárgyat gyantás kéreggel bevonja és igy a külső légköri viszonyok befolyásától megóvja. Ugy készül, hogy a lenolajat oxigénben gazdag anyagokkal, barnakővel, ólomtajttal stb.-vel főzik, v. pedig a napvilágnak hozzáférhető üvegkamarákban finom eső alakjában leeresztik és forró levegőt hajtanak rajta keresztül. A linkruszta és linoleum készítésére utóbbi eljárás szerint gyártják nagyban. Ha az oxidációt folytatják, végre sürü, ragadós anyag áll elő, melyet mesterséges kaucsuknak neveznek és amely kaucsuk helyett is használható.

Firnászfa

v. firnászszömörce (növ.), a Rhus vernicifera DC. (Rh. juglandifolium Don) Japánban és Khinában honos és ültetett fa, levele a diófáéhoz hasonlít. Egyike a legmérgesebb növényeknek, már a kigőzölgése is veszedelmes bajokat, kellemetlen szagu nedve pedig a bőrön fájdalmas fekélyeket okozhat. Japánban a kérge megmetszéséből kifolyó tejét a Bignonia tomentosa vagy a Perilla ocymoides olajával és cinóberrel keverik, s ez lesz a hires japán lakk v. japán firnász (fénymáz). Magvából égető olajat sajtolnak. A Rhus vernix L. (Rh. venenatum DC.) észak-amerikai, szintén mérges, hasonlókép használatos. Japáni F.-nak némelyek a bálványfát is nevezik. Silbet-F., l. Semecarpus; khinai F., l. Augia.

Firnászkő

igen kemény, tiszta, apró, borostyánkő, melyet borostyán-firnász gyártására dolgoznak fel.

Firnhaber

Frigyes, osztrák történetiró, szül. Bécsben 1818 febr. 18., megh. u. o. 1860 szept. 19. Bécsben jogot végzett és azután a csász. titkos levéltárhoz került, hol Chmel vezetése alatt kezdé meg tudományos kutatásait. Számos modern nyelvet sajátított el és magyarul is megtanult. Műveinek tetemes része hazai történetünkbe vág; ezeknek anyagát a nevezett levéltár kincseiből merítette. Igy: Vicenzo's Guidoto's Gesandtschaft am Hofe Ludwigs von Ungarn (megjelent a bécsi akadémia Sitzungsberichtjei között I. 27.); Beiträge zur Gesch. Ungarns unter der Regierung der Könige Wladislaus II. und Ludwig II. 1490-1526 (u. o. III. 375 old.). Ebben a fontos értekezésben különösen a Jagellók és a Habsburgok között kötött családi és örökösödési szerződéseket méltatja, melyeknek közjogi horderejére nézve azonban hazai jogtudósainkkal és történetiróinkkal nincs egy véleményen. Továbbá: Aktenstücke zur Aufhellung der ungar. Gesch. des XVII. und XVIII. Jhdts. (u. o. VIII. 1. l.). E kutfői publikáció történetünk külügyi részére vet világot. Urkunden zur Gesch. Siebenbürgens, I. köt. (Fontes rerum Austriacarum,XV. köt.) E kutfőgyüjteményben közzétett oklevelek az Árpád-ház kihaltát (1301) megelőző korból valók. Ezt a kötetet F. Teutsch G. D. közreműködésével rendezte sajtó alá. Urkundliches zur Gesch. der Stadt Güns (az erdélyi szász Notizblatt I. 1851. évfolyamában); Stefan Verbőcys Gesandtschaft nach Venedig im Jahre 1519 (u. o.); Die Verschwörung der Siebenbürger gegen K. Mattias Corvinus im J. 1467 (u. o. II. 1852. évf.); Nachtrag zur Abhandlung über die Friedensverhandlung zwischen Kaiser Ferdinand II. u. Gabr. Bethlen zu Nikolsburg 1621-22 (u. o. III. 1854. évf.); két pótlékkal (a IV. és VIII. évfolyamban); Zur Geschichte der Serben in Woiwodina (u. o. V. 1855.). Egyéb dolgozatai: Heinr. Graf Hardeck, Burggraf von Duino (megh. 1270., az Archiv für Kunde österr. Gesch. Quellen, II. köt. 173); Petrus de Pulka, Abgeordneter der Wiener Universität (u. o. XV. 1.) stb. Érdemei elismeréseül több tudományos társulat tagjának választotta.

Firozpur

(Ferozepore), az ugyanily nevü disztriktusnak (7127 km2. területtel, 650519 lak.) fővárosa Lahore brit-indiai divizióban, Pendsab kormányzóságban, 78 km.-nyire Lahoretól, a Szatleds balpartján, (1891) 51170 lak., jelentékeny tranzito-forgalommal. A szikek uralma alatt fontos erősség volt; festői citadellája most is jelentékeny. Közelében vívták az angolok a szikekkel azon két napi csatát, melynek következtében a Pendseb az ő birtokukba került.


Kezdőlap

˙