Fiusítás

(praefectio). Előbbi hazai jogunkban kir. privilégium, melynél fogva az egyedül fiágra szóló javakban a fiutódok kihalása esetére valamely nő - többnyire az utolsó birtokosnak leánya v. nővére - örökölhetett. A fiusítottra az ily jószág nem ősi, hanem szerzeményi birtok volt; az örökösödési rendben a F. változást nem idézett elő, azaz a jószág továbbra is a fiágat illette; a fiusított nőnek gyermekei, ha születésöknél fogva nem is voltak azok (mert atyjuk nem volt nemes), nemesekké lettek. Az utolsó birtokos életébe a F. csak feltételes volt, mert érvényét vesztette, ha utóbb neki fiörököse született, v. ha az utóbb hütlenségbe esett. A F. tehát erejét csak az utolsó birtokos halálával nyerte.

Fives

Fivelő, Füvelő; az első a régi tájszótár szerint ormánsági tájszó, az utóbbi (Füvellő alakban) Ipolyi kézirati gyüjteményének egyik gyanus eredetü regéjében fordul elő, mint tündér-, vagy boszorkánynév, amely a bübájossággal kuruzsló, gyógyító és rontó boszorkányok herbaria melléknevét képviseli nyelvünkben. V. ö. Grimm, Deutsche Mythol. (2. kiad. 1021); Ipolyi, Magy. Myth. (400 és 574.).

Fix

(a lat. fixus-ból) a. m. álló, állandó; meghatározott, szabott; megrögzött, a kereskedelmi forgalomban: szilárd, végleges. - Fixálás, rögzítés, merőn nézés valakire. - Fixirozó só, l. Natriumtriószulfát. - Fixa idea, rögeszme. - Fix-fizetés, fix összeg, előre meghatározott heti, havi, vagy évi fizetés, ellentétben az előre meg nem határozható járulékokkal. - F. kamatozásu papirok olyanok, melyeknél a kamatozás előre meg van állapítva és állandó; ezt a kifejezést az osztalék-papirokkal, vagyis részvényekkel ellentétben használják. - F. vásárlások a tőzsdén, szilárd, fel nem oldható kötések. - A berlini tőzsdén F. üzlet szállításra, vagy ultimóra kötött üzlet és fixen annyi mint eladni oly értékpapirokat, melyek még nincsenek birtokunkban, de remélhetőleg később olcsóbban lesznek beszerezhetők, tehát a la baisse (l. o.) spekulálni, vagyis contremine-üzletet (l. o.) kötni. Ennek következtében Berlinben Fixes olyan spekuláns, aki a la baisse, illetőleg contremine-ben spekulál.

Fixpont

állandó, lehetőleg elmozdíthatatlan megjelölése egy meghatározott pontnak. A F.-ok két osztályba sorozhatók. Ugyanis v. arra a célra szolgálnak, hogy bizonyos pontoknak vizszintes irányban való elmozdulását megakadályozzák (mint p. határkövek), v. pedig arra, hogy vmely meghatározott magasságot jelöljenek meg. Az előbbieket alappontoknak nevezik, az utóbbiakat magassági jegyeknek. Fontosságra nézve mindkettőnél több fokozatot különböztetünk meg (első-, másod-, harmadrangu fixponthálózat). Az első célra szolgáló F.-ok vmely ország (ill. község) területi fölmérésénél játszanak szerepet (l. Háromszögelés); az utóbbiak leginkább a folyószabályozás, bányászat, csatorna- és vasutépítésnél stb. A magasságokat a tenger szintjére szokás vonatkoztatni; nálunk az Adriai-tenger szintje lőn a magasságok alapjául elfogadva. Az elsőrendü magassági F.-ok a főbb vasutak mentén, leginkább az állomási épületekbe vannak beépítve; minthogy a lejtezés, melyet a közös hadsereg vezérkara hajtott végre, ezek mentén haladt. De minthogy ezek főbb folyóinkat csak imitt-amott metszik és ahol párvonalasan haladnak is velök, többnyire távol esnek tőlük: ennélfogva a folyók mentén egy külön fixponthálózatot kell elhelyezni, mely művelet most van folyamatban. A Tisza mellett váltakozva a jobb- és balparton összesen 289 F. lett elhelyezve (167 kő, 96 vastábla ujonnan; a társulatok által régebben beépítettek közül pedig 28 mint használható a hálózatba szintén bevonatott.) Ezeket 1890 folyamán a vizrajzi osztály az elsőrangu F.-ok pontosságával már be is lejtezte. A Duna mellett levő F.-ok a Felső-Duna és Vaskapu-szabályozás tervezése és végrehajtása alkalmával lettek meghatározva. A század első felében végezett országos magasságmérés alkalmával nem voltak külön F.-ok elhelyezve, hanem a folyamok mentén található szilárd épületek (leginkább templomok) ajtóküszöbét és szemöldökgerendáit stb. használták föl erre a célra. Akkor még nem is a tenger szinének magassága szolgált kiindulási alapul. L. még Magasságmérés.

Fixum

(lat. fixum salarium) a. m. megszabott fizetés, ellentétben az esetleges jövedelemmel.

Fizeau

Hippolyte Lajos, francia fizikus. Szül. Párisban 1819 szept. 23. 1860. az akad. és 1878. a «Bureau des longitudes» tagja lett. Nevét a Moser-féle lehelési képekre vonatkozó dolgozataival tette ismeretessé. 1849. nagyon elmés módszzer szerint megmérte a fény terjedésének sebességét és azt találta, hogy a fény egy másodperc alatt 313274 km.-nyi utat tesz meg. Bréguettel együtt egy Aragotól ajánlott módon bebizonyította, hogy a fény a vizben lassabban terjed, mint a levegőben. Igen célszerü azon mód, melyet a szilárd testek hőokozta kiterjedésére megállapított. Evvel végezte fontos kisérleteit, melyek a kristályoknak meleg okozta kiterjedésére vonatkoznak. Gounelle-el megvizsgálta az elektromosság sebességét. Azonkivül a fotografiára vonatkozó néhány fontos kisérletet tett. A fény terjedési sebességére vonatkozó értekezése: Sur une expérience relative a la vitesse de propagation de la lumiere c. a. jelent meg a Compt. rend. XXIX. kötetében.

Fizetés

(solutio) általában mennyiségileg és minőségileg meghatározott tartozásnak, különösen pénztartozásnak lerovása. A F. érvényesen csak a hitelező v. annak kezeihez történik, aki a F. felvételére jogosítva van, p. a szerződésileg a F. elfogadására kijelölt személynek, az u. n. solutionis causa adjectusnak kezeihez. Megfordítva a F.-t az adós helyett bárki más is teljesítheti. Hogy ebben az esetben keletkezik-e az adós és a fizető között és minő jogviszony, az a körülményektől függ. Hatályosan csak rendelkezési képességgel biró hitelezőnek lehet fizetni, különben az adós annak a veszélynek teszi ki magát, hogy még egyszer fizet, kivévén az u. n. in rem versio-t, v. is azt bizonyítani képes, hogy a fizetett érték a hitelező hasznára fordíttatott, mert különben a nem önjogu hitelező jogtalanul vagyonosbodnék. A megtörtént fizetést a törvény által engedett bármely módon lehet bizonyítani, a különösen erre a célra szolgáló bizonyítási eszköz a nyugta (apocha), v. is a fizetés megtörténtéről a F.-t elfogadó által kiállított irásbeli elismervény. A kötelemről kiállított okiratnak, p. a kötelezvénynek áthuzása, az adósnak visszaadása a F. megtörténtének vélelmét állapítja meg. A F. birói kézhez is történhetik, p. akkor, ha a hitelező az ajánlott fizetést elfogadni nem akarja, v. kezéhez, p. mert távol van, a F.-t teljesíteni nem lehet.

Részlet-F.-t a hitelető rendesen elfogadni nem tartozik. Ha az adóst több rendbeli tartozás terheli, a F. annak az adósságnak a lerovására szolgál, amelynek lerovására történt. Ha ez iránt a felek meg nem állapodtak, akkor a F.-ből első sorban a kamatok számítandók le; több tőke közül kétség esetében a lejárt, vagy a felmondott, egyébként azt tekintendő törlesztettnek, mely az adósra a legterhesebb. A F.-t a követelés lejártakor, lejárati nap hiányában megintés után kell teljesíteni, és pedig ellenkező kikötés hiányában a hitelező lakhelyén. A hitelező, aki a megajánlott F.-t el nem fogadja, - az adós, aki a F.-t kellő időben nem teljesíti késedelembe (mora) esnek; a hitelező késedelme mora accipiendi, - az adósé mora solvendi. A hátrányos következményekért a késedelmező felelős. Az adós késedelmének következménye jelesül az, hogy késedelmi kamatokat tartozik fizetni. A hitelező F. fejében mást, mint ami neki jár, elfogadni nem köteles. - A váltójog szerint a F.-t a váltóban kitett pénznemben kell teljesíteni, de ha a váltó fizetés helyén folyamatban nem levő pénznemről szól, csak akkor, ha ezt a kibocsátó a váltóban valósággal szóval v. másként kifejezetten kikötötte. A felajánlott részletfizetés vissza nem utasítható. A váltóadós csak a nyugtatványozott váltó kiadása mellett köteles fizetni; részletfizetés esetén pedig követelheti, hogy a F. az eredeti váltóra feljegyeztessék, s neki arról a váltó másolatán nyugtatvány adassék. A váltótörvénynek a F.-re vonatkozó rendelkezései a kereskedelmi utalványokra is alkalmazást nyernek. L. még Kereskedelmi ügyletek.

Fizetés elmulasztása

(bány.), jogot ad a munkásnak a munka elhagyására, ha a bányavállakozó a fizetésre kitüzött napon a fizetést meg nem tartja.

Fizetési előleg

a hivatali, szolgálati fizetés szabályszerüen még nem esedékes részletének előre való kiadása. Ez a hivatalnokokra s a szolgákra különös kedvezményt képez, s mint jogigény rendszerint nincs biztosítva. Az állami tisztviselők és szolgák F.-ére nézve minisztertanácsi megállapodás alapján nálunk következő elvek érvényesek: F. annak engedélyeztetik, ki önhibáján kivül szorult helyzetbe jut, és szolgálatának minden tekintetben megfelel; legmagasabb összege 3 havi fizetéssel egyenlő. A visszafizetésnek tizenkét hó alatt a fizetésből egyenlő havi levonások által kell eszközöltetni. Kivételesen husz havi törlesztés is engedélyezhető. Azoknak, kik előbb nyert F.-el hátralékban vannak, ujabb előleg még azon feltétel alatt sem engedélyezhető, hogy abból az előző előleg hátraléka egyszerre levonatik. A F. visszatérítését rendkivül fontos okokból csak a minisztérium engedheti el. Gyakornokok segélydijaiból előlegek nem engedélyezhetők. Azok számára, kiknek fizetése le van foglalva, előleg csak ugy engedélyezhető, hogy az a foglaltató hitelező kielégítésére fordíttassék, s elégséges legyen a tartozás teljes törlesztésére s igy a fizetésnek a foglalás alóli mentesítésére. Törvényhatóságok és községek autonomiájuknál fogva szervezeti szabályrendeleteikben szabályozhatják a F. kérdését. E szabályzatok a belügyi miniszter, a községeké az illető törvényhatóság jóváhagyása alá terjesztendők.

Fizetési meghagyás

(lat. mandatum), a biróság által egyoldalu kérelemre az állítólagos adóshoz intézett felhivás, hogy a hitelező követelését bizonyos határidőben végrehajtás terhe alatt fizesse ki, azzal az egyidejü figyelmeztetéssel, hogy az F.-t ellentmondással megtámadhatja. Minthogy a F. egyszerü kérelemre, a követelés igazolása és az ellenfél meghallgatása nélkül bocsáttatik ki: viszont a puszta ellentmondás ténye által a F. hatálytalanná válik. - Magyarországon a F. intézményét az 1893. XIX. t.-c. honosította meg. Ennek értelmében F. utján csak 500 frtot meg nem haladó pénzösszeg fizetése vagy ilyen értéket meg nem haladó helyettesíthető dolgok vagy értékpapirok iránti követelést lehet érvényesíteni. A F. kibocsátása a járásbiróságok hatáskörébe tartozik. Ha az adós a kézbesítés utáni 15 napon belül ellentmondással nem él, a F. végrehajthatóvá válik ugyan, de a végrehajtás csak a biztosításig terjedhet és további folyamatot csak akkor vesz, ha ellentmondás ujabb 30 nap alatt nem történik. Ha a F. kellő időben ellentmondással megtámadtatott, a biróság bármelyik fél kérelmére a F. kézbesítését perindításnak tekinti és a per sommás tárgyalására határidőt tüz.


Kezdőlap

˙