Fodros tyuk

vagy borzas tyuk. Keleti és déli Ázsiából származó fajta, melynek fedőtollai hegyükkel előre és fölfelé vannak görbülve s a mellett egyszer vagy többször forgatva, illetve csavarva; némely esetben a szárny szinezete fehér, fekete, sárga vagy tarka, középnagy, de van egy törpe formája is rózsás taréjjal, mig a kakas sima, felálló, a jérce apró taréjt hord. Lábszára, valamint 4 ujja tollazatlan palaszürke vagy husszinü. Meglehetősen jól tojó és kotló, ellentálló termet, melyet azonban nálunk csak elvétve egyéb parlagi fajtákkal keverve, minden tenyészválogatás nélkül tartják.

Fodrovec gornji

község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vmegye kőrösi j.-ban, (1891) 1077 horvát lakossal.

Foë

l. Defoe.

Foedus

(lat.) a. m. szövetség, frigy.

Foeniculum

Hoffm. (bécsi kapor), L. Ánizskapor.

Foenus nauticum

l. Hajóskölcsön.

Foerster

1. Vilmos, német csillagász, szül. Grünbergben, Sziléziában 1832. dec. 16. 1850. Berlinben matematikát és csillagászatot kezdett tanulni, 1852. Bonnba ment az Argelander (l. o.) mellett kizárólag az asztronomiának szentelte magát. l854-ben avatták doktorrá De altitudine poli Bonnensi értekezése alapján, 1855. a berlini csillagvizsgálón második aszisztenssé lett és itt 1862. majdnem egyedül bolygók és üstökösök észlelésével és pályaszámításaival foglalkozott. Időközben 1857. egyetemei docenssé habilitálta magát, 1860. első asszisztenssé és 1863. rendkivüli tanárrá lett az egyetemen. Ekkor 1865-ig az időközben betegsége és agg kora miatt visszavonult Encke (l. o.) helyén a berlini csillagvizsgálót igeiglenesen igazgatta, mig 1865. véglegesen annak igazgatójává nevezték ki; mint ilyen egyuttal a Berliner Astronomisches Jahrbuch szerkesztő-kiadója is volt, mig az a csillagvizsgáló mellett szervezett számoló intézet vezetőjére (Tietjen) át nem szállt; 1868-ig az Europäische Gradmessung munkatársa, az Astronomische Gesellschaft-nak kezdetben titkára és mint ilyen a Vierteljahresschrift der astronomischen Gesellschaft társszerkesztője, majd később a társaság egyik elnöke. 1868 végén igazgatói és tanári állásának megtartásával az északnémet szövetség (1871-től a német császárság) normális mértékhitelesítő bizottságának igazgatójává nevezték ki és mint ilyen ő vezette a métermérték behozatalát Németországban. Ebben az állásában jelentek meg tőle Metronomische Beiträge (Berlin 1872). Tudományos munkálkodása eredményeit számos kisebb-nagyobb cikkben az Astronomische Nachrichten, a Berliner Astronomisches Jahrbuch,- és a Vierteljahresschrift-ben tette közzé. Minthogy 1872 óta a porosz királyi normális naptárnak asztronomiai részét is csinálja, ebbeli munkálkodásából kifolyólag kiadta: Die unveränderlichen Tafeln des astr. und chron. Theils des kön. preussischen Normalkalenders (1873) és Die veränderlichen Tafeln etc. (1873), valamint Populäre Mitteilungen (2 kötet, 1879 és 1884). Kiadott továbbá Sammlungen wissensch. Vorträge (1876) c. gyüjteményt, azonkivül 5 köt. Beobachtungent, melyben a berlini csillagvizsgálón 1884. tett észleleteit irja meg, és Studien zur Astronomie (Berlin, 1888) c. művét.

2. F. Vendelin, német romanista, szül. Wildschützben, Trautenau mellett (Csehorsz.) 1844 febr. 10. Köninggrätzben teologiát, Bécsben klasszikus filologiát tanult; 1868-74. Brünnben gimnáziumi tanár volt, 1872-73. Olaszországban és Franciaországban tartózkodott, 1874. márc a bécsi egyetemen a román filologia magántanára lett, ugyanaz év októberében a prágai egyetem rendkivüli, 1876. rendes tanárává nevezték ki. Ugyancsak 1876 őszén Bonnba hivták meg Diez (l. o.) utódjául. F. különösen szövegkritikai, szótári és etimologiai kutatásokkal és román nyelvhasonlítással foglalkozik. Főbb munkái: Questiones Horatianae I. (Brünn 1869); De lege Meinekiana (1870); De rufi Festi breviaris (Bécs 1872); Rufi Festi breviarium (u. o. 1874); Richars li biaus (u. o. 1874); Li dialoge Gregoire lo pape Moralia Hiob, Sermo de sapientia (Halle 1876); Aiol et Elie de Saint Gillé (Heilbr. 1876-1882); Li Chevaliers as deus espees (Halle 1878); Las Mocedades del Cid de G. de Castro (Bonn 1878), Galloitalische Predigten des 12. Jahrhunderts (u. o. 1879); Girart de Rossillon (u. o. 1880); De Venus la deesse d 'Amors (u. o. 1880); Lyoner sopet u. Anonymus Neveleti (Heilbr. 1882); Robert Garniers Tragödien (u. o. 1882-83); Das altfranzösische Rolandslied nach den Texten von Chateauroux (u. o. 1883-86); Cristian von Troyes sämmtl. Werke (Halle 1884-90) stb. Azonkivül számos folyóiratban jelentek meg tőle hasonló irányu tanulmányok.

Foeticidium

(lat.) a. m. magzatelhajtás.

Foetus

l. Embrio.

Fog

az állattanban, l. Fogak; az ácsmunkában, l. Fogazott gerenda; az építészetben, l. Fogrovat.


Kezdőlap

˙