Fontinalis

L. (növ.), l. Forrásmoha.

Fontos alma

(növ.), fontos körte, a magyar nép nagyobb fajta almát v. körtét nevez igy.

Fontus

l. Fons.

Fonvielle

(ejtsd: fonvjel) Vilfrid, francia iró, szül. Párisban 1828. Matematikát tanít; nevezetes mint népszerüsítő tudományos iró és léghajós. Tissandriervel 1869. 35 p. alatt mintegy 90 kilom.-nyi utat tett a légben. Páris ostromakor léghajó segélyével sikerült neki megmenekülni. Művei: Le souverain (Páris 1853); L'homme fossile (u. ott 1865); Éclairs et tonnerres (4 kiad., u. o. 1885); Les merveilles du monde invisible (5 kiad., ugyanott 1880); La physique des miracles (ugyanott 1872); La Terreur, ou la Commune de Paris en 1871 (u. o. 1871); Les Ballons pendant le siege de Paris (u. o. 1871); Aventures aériennes (u. o. 1876); Ascension du Gayaut de Douai (u. o. 1879); Une visite a la grande comete 1881. (u. o. 1881); Les ballons dirigeables a vapeur de M. H. Giffard (u. o. 1882); Les grandes ascensions maritimes (u. o. 1882); L'aerostat dirigeable de Meudon (u. ott 1884); Les saltimbanques de la science (ugyanott 1884); L'espion aérien (u. o. 1884) stb.

Fonvizin

Ivanovics Dénes, orosz iró, született Moszkávan 1744 ápril 3. (ó-naptár), megh. Szt.Pétervárott 1792 december 1. (ó-naptár). Egy von Wiesen nevü német lovag-családból származott. Moszkvában tanult s az ott akkortájban alapított egyetem első tanulóinak egyike volt. Államszolgálatba lépett, de azt már 1784. elhagyta. Főképpen az orosz életből vett eredeti vigjátékaival szerzett irói hirnevet. Nevezetesebb művei: Brigadjir (A brigadéros), Njedoroszl (A suhanc) stb.; irt ezenkivül igen csinos verseket és szellemes utirajzokat, szerkesztett egy hetilapot, amelyben a szintén irogató II. Katalin cárnővel (l. o.) élénk polemiát folytatott. II. Katalin nagyon kedvelte őt, de aztán egy verse miatt megharagudott rá s ez F.-t életének utolsó éveiben igen elkeserítette. Munkáit realis hüség s a nyelv ügyes kezelése és komoly életnézet jellemzik. Összes műveit többször kiadták, legutóbb Szt. Pétervárott 1892.

Fony

kisközség Abauj-Torna vármegye gönci j.-ban, (1891) 907 magyar lakossal; jeles malomköveiről nevezetes.

Foot

(ang. ejtsd: fút) a. m. láb, mint hosszmérték = 1/8 yard = 30,48 cm.

Foot ball

(ang. ejtsd: fút bal), labdajáték. Alkalmas egyenes térségen két karót huznak s ezeket bizonyos magasságban zsinórral vizszintesen összefüzik. A labda bőrrel bevont marhahólyag, melyet át kell vetni a zsinóron, de csak lábbal szabad a labdához érni, ami nem könnyü dolog, s a rugás gyakran rándulást kelt és nehezebb sérüléseket okoz. A játékot tetszés szerinti számban két párt játsza.

Foote

(ejtsd: fut) Sámuel, angol szinész és vigjátékiró, szül. Truroban (Cornwall) 1721., megh.Doverban 1777 okt. 21. Oxfordban és Londonban tanult, elpazarolta vagyonát és szinésznek állt (először 1744 Othello szerepében lépett fel siker nélkül), 1747. Haymarketban kis szinházat állított, melyben sajátszerü mulattató műfajt honosított meg, ugyanis egyedül ő maga lépett fel s komikus, szatirikus, jellemalakításokat mutatott be. Ismert személyiségeket is gyakran karrikaturázott ki. 1762-77. szinházában a nyáron át előadásokat tartatott, különösen amióta lábát kitörte (1766) és ő maga nem léphetett föl. 22 darabot irt, melyeken nem annyira a leleményesség és gondos kivitel, mint inkább élc és elevenség jellemez. Legjobbak köztük: The minor (1760. a metódisták ellen); The mayor of Garrat (1764); Dramatic works-ai összegyüjtve Londonban 1778. (4 kötet) jelentek meg. V. ö. Cooke V., Memoirs of Sam. F. (London 1805).

Foppa

1. Vince, olasz festő, a lombardiai iskola megalapítója. Szül. Bresciában a XV. század első felében, megh. u. o. 1492., valószinüleg Squarcione tanítványa, élete nagy részét Milanóban töltötte. Nagy freskóképei elpusztultak, közülük csak a milanói Brera kriptába áthelyezett, szt. Sebestyén vértanuságát ábrázoló hires freskóképe maradt meg. Ez, valamint függőképei a milanói Museo Civicóban, a Museo Poldiban, a bergamói képtárban stb. a természet és az antik művészi emlékek tanulmányozásáról és derék távlati ismereteiről tanuskodnak. - 2. F. Ambrus, l. Caradosso.


Kezdőlap

˙