Földabrosz

l. Térkép.

Földadó

a hozadékadók legfontosbika és általában egyik legnevezetesebb adónem. Fejletlenebb gazdasági viszonyok mellett is nagyobb jövedelmet biztosít az állam számára. Ezzel szemben hátránya főleg az adótárgyak roppant nagy száma. A földadó tárgya a gazdaságilag, ill. mezőgazdaságilag mivelhető földterület; az adóforrás a föld tiszta hozadéka; az adóalany a föld tulajdonosa. A legnagyobb fontossággal bir a hozadék helyes megállapítása. Ez közvetlen vagy közvetett módon történik; a földbirtok terjedelme, a földbirtok eladási ára, a haszonbérek, a nyers hozadék alapján történhetik az adóforrás kifürkészése. Legjobban érhető el a cél oly adatok alapján, melyek közvetlenül a tiszta hozadék iránt nyujtanak felvilágosítást. A legalkalmasabb eszköz az adóforrás megismerésére a kataszter (1. o.). Azonban a kataszteren alapuló földadó mellett sem kerülhető ki az, hogy a földadó egyenlőtlenül érintse a különböző adóerőket. A tapasztalat szerint továbbá mindenütt a kataszter által megállapított hozadékok a tényleges hozadékoktól messze elmaradnak; a földadó természete magával hozza, hogy nem az évi eredmények, hanem átlagos eredmények képezik az adóztatás alapját. Némileg ezzel függ össze, hogy a hozadék kiszámításánál az adósságokat le nem számítják, ámbár ennek még más okai is vannak. Igen fontos a F. kulcsának megállapítása. Ennél szem előtt kell tartani, hogy lehetőleg a többi adóforrások megadóztatásának megfeleljen. Ha mindamellett itt-ott az adóláb mégis magasabb, ezt részint annak kell tulajdonítani, hogy tapasztalatból ismeretes, miszerint a föld hozadéka nem állapíttatik meg még oly pontosan sem, mint más adóforrásoké. Továbbá, hogy a földjáradék egy emelkedő jövedelem, hogy a F. fundált jövedelem megadóztatása stb.

A F.-t nálunk 1850. hozták be. Kataszter még akkor nem volt s igy az egyesek bevallása s a hivatalnokok fölvételei utján kellett azt nagyjából összeállítani. A hivatalnokok magas átlagot vettek fel s igy az adó majd 50 %-ot vett igénybe. 1863. elhatározták, hogy ha a rendes hozadékkatasztert nem lehet létesíteni, legalább értékkatasztert készítenek. A közvélemény pedig, amely ujabb adóemeléstől félt, annyira ellenezte a tervet, hogy végre is el kellett ejteni. 1867. általános volt mindenfelé a panasz s a kormány el is határozta a bajok orvoslását; 1868. megállapították a földadó nagyságát, Magyarországon 29,77 %, Erdélyben 22 %; de az egyenlékenység érdekében nagyon sok és hosszas előkészületekre volt szükség s ezért a törvényhozás ugyanekkor kénytelen volt a létező állapot fentartását kimondani s elrendelte, hogy a mennyiben tagosítás, elkülönítés vagy összesítés folytán változás állana be, a község, illetve a pénzügyi hatóság uj adómunkálatot készítsen. 1869. a miniszterium egy enquetet hivott össze, mely azonban gyökeres változást nem kivánt s csak a létező állapot fokozatos javítását tanácsolta. A közönséget ez nem elégítette ki. 1870. a kormány egy törvényjavaslatot nyujtott be, mely az osztrák s porosz rendszert egyesíteni akarja, mert mig amazt állandósága, ezt a gyorsabb eljárás jellemzi. De a javaslat nem fogadtatott el. 1873. uj javaslatot nyujtott be a kormány s ebből lett hosszas vajudás után az 1875. VII. t.-c., melynek legfontosabb intézkedései a kataszter elkészítésére vonatkoznak.

1878. a közvélemény nagyon hevesen támadta meg a katasztert, mert az 1867-72-ig terjedő időszak, melynek árai alapul vétettek, a magyar mezőgazdaság legvirágzóbb korszaka volt; mig később a tengerentuli verseny s a rossz termések nagyon megnehezítették a magyar termelő helyzetét. Az összehivott szakértekezlet véleménye alapján a pénzügyminiszter két javaslatot terjesztett az országgyülés elé. Az egyik a kataszteri munkálatok ujonnan kezdését akarja, de miután ez rendkivül sok költséget okozott volna, bár a speciális változások helyes és teljes feltüntetése csak igy volt remélhető, a törvényhozás inkább a másik javaslatot fogadta el, melynek értelmében a központban a végleges munkálatok összeállításánál egy bizonyos százalék levonandó.

Az 1881. XI. t.-c. tartalmazza a legfontosabb módosításokat. Miután a föld hozadéka, mely eredetileg 220 millióban volt megállapítva, 145 millióra szállíttatott le, kimondta a törvény, hogy a 11 milliót kitevő földtehermentesítési járulékon kivül csak 29 millióra rughat az államnak a földadóból származó összes jövedelme. Az 1883. XLVI. t.-c. még tovább ment s a kontingentált összeget 26 millióra szállította le, mi összefügg különben az általános jövedelmi pótadó megváltoztatásával. Megemlítendő még az 1881. XLII: t.-c., mely az 1870-es évek árvizei folytán ármentesítendő területekről, illetve a költségeknek beszámításáról szól. A kataszter nyilvántartásáról vagyis az adóalanyok és adótárgyakban beállott változásokról az 1885. XXII. t.-c., végül a telekkönyvekről az 1886. XXIV. t.-c. és 1889. XXXVIII. t.-cikkek intézkednek. A kataszter elkészítése tiz évet vett igénybe és 216 millió frtba került.

A F. alóli mentesség kétféle: ideiglenes és állandó. Ezen mentességről az 1875. VII. t.-c. következőleg intézkedik: A földadó tárgyát nem képezik: a) közutak, állandó dülőutak, utcák és köztelek, b) a beépített háztelkek és udvarok, c) szállításra használható és vizművekre szolgáló csatornák, d) védtöltések és csatornák, e) temetkezési helyek, f) országos v. közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznu v. jótékonycélu intézetek céljára közvetlenül szolgálnak; g) a közhatóságok v. gazdasági, erdészeti v. más hasoncélu egyesületek által közcélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, ugyszintén a tanítási célokra szolgáló fa- és szőllőiskolák.

Ideiglenesen adómentesek: h) oly földterületek, amelyek e törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig; i) erdősítések a másnemü művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen futóhomokon, köves v. vizmosásos silány szántóföldeken v. legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 20-40 évig, mely idő letelte után ily területek minőségük szerint megadóztatandók; k) u,j telepítvényeknél a telepítvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll, hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll, három évre; l) oly szőllőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, v. rendes forgón kivül kivággattak, és melyek a talaj megforgatása után ujból beültettek, a beültetéstől számítva, hat évre. A változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkeztétől számítandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik. Az adómentességi időszakba változást követő évvel kezdődik.

Hozzászámítva a földtehermentesítési járulékot és Horvát-Szlavonország földtehermentesítési járulékát összesen a földadó 37,8 millió frtra rug és eszerint a földadókulcs a tiszta jövedelem (földtehermentesítéssel együtt) 25,5 %-nak felel meg. Tényleg befolyt 1887-91. átlagban 34,9 millió Frt. Az 1892-iki zárszámadások szerint a földadó 357 millió forintot tett. A pénzügyminiszterium által kiadott adóstatisztika szerint legtöbb földadót fizettek a következő megyék (1890): Békés, Temes, Torontál, Fehér, Jász-N.-Kun-Szolnok, Bács-Bodrogh, Pestmegye stb., ugyanannyi egy milliónál többet; legmagasabb Bács-Bodrogmegye összege; mely 2 1/2 millió frtot meghalad.

A többi államokra vonatkozólag még a következők megjegyzendők: Ausztria volt az első állam, melyben a F. helyes kivetése érdekében nevezetes kisérletek történtek; ezek közé tartozik az 1718-ki Censimento milanese (l. o.). A F. kivetésének hiányai vezettek 1817-ben azon nevezetes és alapvető törvényhez, mely az általános kataszter elkészítését elrendeli. Azonban ezen törvény igen lassan hajtatott végre; a kataszteri munkálatok bonyolultsága és költsége folytán a lassu végrehajtás nagy egyenlőtlenségeket szült és a kataszteri adatok valóságtól nagyon eltértek; a magas adókulcs - kezdetben 16, későbben 26 2/3 % - hamis adatok bevallásához vezetett. A kataszteri műveletek megujítását elrendeli az 1869-iki törvény; de most is csak 1881-től kezdve lehetett az uj kataszter alapján az adót kivetni. Még ekkor sem történt az adónak teljes mértékben való kivetése, hanem csak 1892-tól kezdve. Az adóösszeg kontigentáltatván, 35700000 frtban állapíttatott meg. Minden tizenötödik évben a kataszter szabályozandó.

Poroszországban a F.-ra vonatkozó legfontosabb törvény 1861. hozatott; ezen törvény elválasztja a föld- és háztadót, az adóztatás alapjául választja a tiszta hozadékot, mely kataszter segítségével állapíttatik meg. Poroszországban a kataszteri művelet igen gyorsan hajtatott végre, ugy hogy 1865. már annak alapján vettetett ki a F. Itt is az adóösszeg kontingentáltatott, de a kivetés ugy mint nálunk, hányadadó alakjában történik. Franciaországban a F. alapját jelenleg a 1798-iki törvény képezi. Itt is az adó a tiszta hozadék szerint fizettetik, mely kataszter segítségével állapíttatik meg. A adó kontingentálva van. A kataszteri fölvétel elavult és inkább csak támpontul szolgál az egyes megyékre kivetendő adóösszeg megállapításánál. A földadó összege 182 millió frank. Nagybritanniában külön földadó nincs, hanem az a jövedelmi adó egyik részét teszi. A régi land-tax megválthatónak jelentetett ki. Oroszországban a F.-t ujabban 1884. szabályozták. Az adó kivetése becslés által meghatározott hozadékok alapján történik. A F. összege 12 millió rubel. V. ö. Keleti, A telekadó (1868) Eötvös A földadó (1875), Dobner, A földadókataszter (1880).

Földalatti üregek

A viz, amint utjában a kőzetekből, a rétegekből egyre oldja az ásványi anyagokat, egyuttal vájja is azokat és évszázadokon, végtelen hosszu időkön keresztül tartó e munkájának F. az eredményei. Leggyakrabban mészkő- s dolomithegységekben találni őket, mert ezeknek anyagát elég könnyen oldja a szénsavban dus viz. Gipsz, kősó és egyéb könnyebben oldható telepek közt is képződhetnek és sokszor, mikor az anyag feloldása, elhordása igen nagy mértékü, az üregek beomlása is lehet a következmény.

Földáramok

a földből eredő oly áramok, melyeket először a hosszu táviró vezetékeken észleltek. Európában főképen DK-ÉNy-i irányban lépnek fel nagy intenzitással, a többi irányban mindinkább gyengülnek. A F. mintegy 200 km. hosszu vezetéknél lépnek elég élesen és megkülönböztethetően fel, mig ezen alul inkább a földvezetéki áramok nyomulnak elő. A F. nagy távolságoknál, mint p. az európa-amerikai kábel táviróösszeköttetésnél oly zavarólag hatnak, hogy az akadálytalan távirás miattuk a rendes eszközökkel nem lehetséges. Még jobban zavarják a telefont. Ezen érzékeny készülékben már 100 km. hosszu vonalakon is a F. oly zörgést és recsegést okoznak, hogy a zavartalan beszélgetés alig lehetséges, miért már ez okból a telefonoknál kisebb távolságoknál is tiszta fémköröket kell használni. Nálunk 1882-83-ig 13 hónapon Fröhlich Izor egyetemi tanár tett a F.-ra vonatkozó méréseket. Az eddigi megfigyelések szerint: 1. A földáram annál erősebb, minél hosszabb vonalon figyeljük meg, az összefüggés azonban nem áll egészen egyszerü arányban. 2. Van napi és évi maximum és minimum. A napi maximum a nap felkelte és lemenetele után 2 órával, a minimum a nap felkelte és lenyugta előtt 2 órával lép fel. 3. A földáramok és a mágneses erő horizontalkomponensének változása között összefüggés van. 4. Mig a napi és évi változások a föld különböző pontján a helyi idő ugyanazon szakában, tehát a nap ugyanazon állásában lépnek fel, addig a nagyobb változások a föld minden pontján egy időben lépnek fel. L. még Földmágnesség és Földvezeték.

Földárja

Sikságon a talajba beszivárgott csapadék-vizek részint függélyes irányban haladnak le a föld mélyébe, részint jóvezető kavicsos, fövenyes vagy homokos rétegekben a medence legmélyebb része felé vonulnak, némileg a fölszinen levőkhöz hasonló vizfolyásokat képezvén, melyeknek legtöbbször hiven megtartják irányát is. Eme földalatti folyókban gyakran hatalmas viztömegek mozognak, csakhogy igen csekély sebességgel, mivel a földalatti vizfolyásnak nagy mértékü surlódást kell legyőznie. Strassburg környékén, hol a Rajna átlagos sebessége 2 m., a Rajna alatti 20 m. vastag kavicsmederben a F. csak 1,8 mm. sebességgel halad. Külföldi folyóvölgyekben a F.-nak kétféle haladását észlelték, u. m. párvonalasan a folyóval és merőlegesen erre. Az utóbbi inkább csak a keskenyebb völgyü folyóknál jön elő, ahol a terep oldalt hirtelen emelkedik. Alföldünkön, hol a terepnek néhol nem a folyó felé van esése, hanem megfordítva, a F. valószinüleg a folyóval párvonalasan halad. A folyók áradása v. apadása nagy hatással van a F.-ra is, csakhogy e hatás a föld alatt igen lassan terjed, ugy hogy a F.-nak legmagasabb és legalacsonyabb állása sokkalta később következik be, mint a folyóé. A tetemes folyási akadályok következtében a F.-nak sokkal nagyobb esésre is van szüksége, mint a fölszini vizeknek. Páris körül a Szajnának, km.-ként 20 cm. esése van, mig a F.-nak ötször ennyi. Eme körülmény miatt, ha a terepnek nincs meg a kellő esése, a F., főleg ha a folyó magas vizállása visszatartja, gyakran egész a föld felszinére emelkedik, amint ezt Alföldünkön nedves esztendőkben számtalanszor lehet észlelni. Elnevezését is innen kapta (földárja a. m. a föld árvize); mert némely területeket elborított a viz, anélkül, hogy a felületen látható vizfolyás nagyságából emez elárasztást ki lehetett volna magyarázni. A F.-nak vizbősége éppen ugy a csapadékviszonyoktól függ, mint a folyóké, azzal a különbséggel, hogy a földalatti vizmedence terjedelmes volta miatt rendesen legalább két éves nedves ciklusnak kell bekövetkeznie, hogy a F. érezhetően illetve kártékonyan lépjen föl. V. ö. Kvassay Jenő, Mezőgazdasági vizműtan, II. rész (Budapest 1882). L. még Forrás.

Földbeli

földalji (növ., subterraneus), nyelvtanilag helyesebb a földalatti-nál s alkalmasabban használható földbeli részek jelölésére, p. földbeli szár. Némelykor a földbelit a földi-vel is pótoljuk, p. földi mogyoró; de a földi gyakran más jelentésü, p. földi bodza a bodzafa, földi eper az eperfa ellenkezője, vagyis az alacsony, fünemü termetre vonatkozik s a. m. a terrester, vagyis földön termő.

Földbér

A földön nyugvó és annak birtokosától a jogosítottnak fizetendő bér. A F. egyik legfontosabb neme az örökbér. A F. igen különböző, tekintve keletkezését, tárgyát (természetbeni, pénzbeli) stb. A F. az uj birtokviszonyok következtében majdnem egészen eltünt. L. még Fölepjog.

Földbirtok

Ugy gazdasági, mint politikai és társadalmi tekintetben a F. alakulásának kiváló fontossága van. A F. legrégibb rendszere a legtöbb népnél a közös birtok, mely a gazdaság haladásával mindinkább átmegy egyéni birtokba. Az egyéni birtok mellett ismét igen különbözők a F. viszonyok. A földbirtok-rendszerek között különös fontossággal birtak a történelemben a római birtokrendszer a közbirtokkal (a ger publicus), melynek elfoglalása körül folytak évszázadokon át elkeseredett küzdelmek. A középkorban kifejlődik a jobbágyság (l.o.), mint a sajátszerü birtokrendszer, mely a földtehermentesítés (l.o.) v. más processzus utján szabad birtokhoz vezet. Egyes vidékeken soká fentartotta magát a közös családi birtok (l. Házközösség); Oroszországban a községi birtokrendszer létezik (l. Mir). Igen fontos a földbirtok terjedelme. Eszerint megkülönböztetjük a nagybirtokot, a középbirtokot, a kisbirtokot; továbbá a latifundiumokat és a törpebirtokot. Helytelen birtokmegoszlás igen káros hatással van gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben. Legegészségesebb állapot az, hol a középbirtok van tulsulyban, mellette bizonyos arányban kis- és nagybirtok. Megkülönböztetjük még a kötött és szabadforgalmu birtokot; amaz a holtkéz (l.o.) birtokának is neveztetik; továbbá zárt és nyilt birtokot. A F. elhelyezése tekintetében megkülönböztetik a falu-rendszert, midőn a faluban együtt lakó birtokosok birtokai vegyesen vannak a határban, és a tanyai rendszert, ha minden birtokos földje tanyája körül fekszik. Az ujabb időben sok helyen a birtok tulságos mozgékonysága és feldarabolása mutatkozván, számos javaslat merült fel a F. viszonyok javítására (l. Agrárpolitika). A F. viszonyokra vonatkozólag l. még: Jobbágyság, Hitbizomány, Entail, Minimum, Holt kéz. A F. elosztásáról a következő adatok nyujtanak tájékozást:

Magyarország. Ujabban közzétett adatok szerint a birtok következőképen oszlik meg:

[ÁBRA]

E számokból különösen a középbirtok csekély, a kötött birtok nagy aránya az, mely nem előnyös világításba helyezi F.-viszonyainkat. Egyes megyékben a kötött birtok aránya 60 %-on felül van.

Ausztria. Itt csak a következő adatok állanak rendelkezésre. Az összes földbirtokosok száma 4116216; egy földbirtokosra jut átlagban 11,94 hold.

Poroszország. Az egyes birtokcsoportok következő arányban fordulnak elő. Az egész termőföldből jut:

nagybirtokos

38 %

középbirtokos

30 %

kisbirtokos

19 %

nem önálló birtokos

13 %

Franciaország. Volt egy ujabb fölvétel szerint:

[ÁBRA]

Franciaországban a kis birtok tulnyomó; 71,4 százaléka az összes birtokoknak 0-5 ha.-ig terjed.

Anglia. A földbirtok megoszlása a következő:

[ÁBRA]

Anglia a nagybirtok országa; 5408 birtokos kezében van az ország területének 56 %-a.

Oroszország. A birtok következőképen oszlik meg az egyes osztályok szerint:

[ÁBRA]

Földbirtok-rendezés

v. elkülönítés (separetio), a határ-rendezésnek azon neme, melynél közös használat alatt álló földterületek, főképen legelők és erdők, az egyes érdekelt felek között, igényeik arányában felosztatnak. A F.-nek célj tehát a közös tulajdon átváltoztatása egyéni vagy külön tulajdonná. - A F.-nek két neme különböztetendő meg: az általános és a különleges F. Az első v. több község közös tulajdonára vagy egy község keretén belül különböző birtokos-kategoriák közös tulajdonára vonatkozhatik; az utóbbi módozat sorába tartozik hazánkban az u. n. szegregáció, mely a volt urbéresek és a földesurak közös használata alatt állott földbirtokot eme két földbirtok-csoport között elkülöníti. Ellenben a különleges elkülönítésnél a közös birtok az egyes akár fizikai, akár jogi személyek között osztatik fel. Minden különleges elkülönítést tehát az általános kell hogy megelőzze s mig utóbbi tisztán adminisztrativ művelet, addig előbbi a földek fizikai felosztásával járó technikai munka. Minthogy az elkülönítés a földbirtok jobb kihasználását teszi lehetővé, egyuttal a közös használatból származó különféle viszályokat megszünteti, a F. keresztülvitele törvényes intézkedésekkel szokott szabályoztatni. V. ö. Höltschl, Die agrarischen Operationen (Bécs 1891). L. még Birtokrendezés.

Földcsusztató

A csusztatók ezen nemét legtöbb esetben a hegyoldalak hajlásaiban elöforduló teknőalaku lejtők és sekély árkok szolgáltatják, és csak ritka esetben ásatnak e célra külön félhenger alaku csatornák. F.-kon csak szálfát és fürésztönköket szokás csusztatni, s azért felső szélességük 1-1,70 m., mélységük pedig legalább 0,60 m. legyen; azonkivül oldalainak s fenekének lehető szilárdnak és simának kell lenni. A F.-kat esésük szerint száraz v. havas állapotban használjuk. Sokáig jó állapotban fenn nem tarthatók, mert hóviz és a záporesők igen gyakran megrongálják, sőt könnyen nagy mértékü vizmosássá alakítják át, amiért is ezen szállító eszköz alkalmazását lehetőleg korlátozni kell.

Földeák

nagyközség Csanád vmegye központi j.-ban, (1891) 4410 magyar lak., dombon álló régi gót izlésü kat. templommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, két gőzmalommal.


Kezdőlap

˙