Földhitel

A mezőgazdasági termelés is szükségessé teszi a hitel igénybevételét; a birtok megszerzése, javítása, üzemben tartása mind megannyi ok lehet, mely a tulajdonost a hitel igénybevételére vezeti. Azon hitel, mely a mezőgazdasági termelés érdekében igénybe vétetik, mezőgazdasági hitelnek, v. gyakran F.-nek is neveztetik. Azonban tulajdonképen a F. alatt azon hitel értendő, melynél a földbirtok alapján adatik a kölcsön, a földbirtok tehát zálogul köttetik le; a zálog rendszerint u. n. jelzálog (hypotheca). A F. e szerint nem is mindig a mezőgazdasági termelés céljainak szolgál, sőt nem is kell, hogy a termelésnek szolgáljon, hanem lehet az fogyasztási hitel (l. Hitel) is. A F. alatt néha azon különleges hitelmiveleteket értik, melyek csakis a földbirtok megszerzésére v. értékemelésére (birtok- és javitási hitel) eszközöltetnek. A F.-től (crédit foncier) megkülönböztetik a szükebb értelemben vett mezőgazdasági v. üzleti hitelt (crédit agricole). A F. a mezőgazdaság fejlődésében igen nagy szerepet visz; rendesen csak a F. utján jut a mezőgazdaság megfelelő tőkékhez, melyek annak kellő felszerelését lehetővé teszik. Mindamellett azt mutata a tapasztalat, hogy a F. csak lassan fejlődik, mivel mindenekelőtt rendezett birtolkviszonyokat, szabad rendelkezési jogot, okszerü gazdálkodást stb. tételez fel. Egyes államokban különösen a telekkönyvek behozatala nagy lendületet adott a földhitelnek. A F. sajátsága, hogy hosszu időre vétetik igénybe és egyik kelléke a felmondhatlanság. Elmélet és gyakorlat sokat foglalkozott a F. helyes szervezésével és berendezésével; különösen Rodbertus (l. o.) fellépése óta a földhitelügy kellő világításba helyeztetett. A F. tulságos igénybevétele terhes adóssági viszonyokat idézhet elő, melyek a földbirtokos osztálynak jólétét, sőt még fentartását is kockáztathatják. (l. Mezőgazdasági hitel, Raifféisen-fële hitelegyletek, Járadékbankok.) A F. igénybevételének módjáról és terjedelméről az ujabb időben mindenfelé iparkodtak adatokat gyüjteni. Általában konstatálják az ujabb időben a F. nagymérvü, sok helyütt tulságos igénybevételét. Hazánkra vonatkozólag hiányoznak oly adatok, melyek biztos tájékozást nyujtanának a F. igénybevételéről. A telekkönyvi kimutatások alapján közöltetik évről-évre a jelzálogterhek évi szaporodása; a F. állapotát csak a hitelintézetek által nyujtott kölcsönökre vonatkozólag tudjuk. A hazai pénzintézetek jelzálog követelései tettek:

1870:

123,9 millió forintot.

1885:

337,7 millió forintot

1875:

205,4 " "

1890:

469,3 "

1880:

244,2 " "

1891:

521,8 "

Földhitelintézetek

oly hitelintézetek, melyek bankszerüleg a földhitel közvetítésével foglalkoznak. A földhitelintézetek részint részvénytársulatok, részint földbirtokosok egyesületei. Azonban a földhitelüggyel foglalkozhatnak ezkivül még más hitelintézetek is, takarékpénztárak, kereskedelmi bankok stb. A tulajdonképeni F. sorában leghiresebb az, mely a későbbiek mintájául szolgált és melyet II. Frigyes porosz király a hétéves háboru következtében elszegényedett sziléziai födbirtokosok felsegítésére Bühring tanácsára felállított. A földhitelintézet lényege, hogy a földbirtokosok hitelszerzés céljából egyesülvén, nagyobb bizalmat élveznek a tőkepiacon. A hitelnyujtás módja ez intézeteknél megfelelően szabályoztatott és a kölcsön záloglevelekben (l. o.) adatik, melyek a birtok zálogjogi lekötése által biztosíttatnak. Az ily intézetek esetleg a politikai hatóság által kezeltetnek (innét a német név: «Landschaft»).

Földi

János, költő, szül. Nagy-Szalontán, Biharmegyében, 1755 dec. 21., megh. Hajdu-Hadházán, 1801 ápr. 6. Irodalmunk e tiszteletreméltó bajnoka születésétől kezdve, mely anyjának életébe került, haláláig a szenvedések és nélkülözések szakadatlan láncolatával küzdött. Mostohája rosszul bánt vele, s mikor atyját is elveszté, 6 éves korában ismerőseinek irgalmára szorult. Elemi iskoláit és az ott levő partikulát valahogyan kijárta s szorgalmával előljáróinak szeretetét annyira megnyerte, hogy már 16 éves korában altanító lett. 18 éves korában Debrecenbe ment a felsőbb iskolák végzésére; szegénysége miatt azonban ezt is félbe kellett szakítania s 3 év mulva Bárándra távozott rektornak. Onnan visszajövén, bevégezte akadémiai tanulmányait, s Halasra került, ismét rektornak. Négy évi ott tartózkodása alatt gyüjtött pénzét arra használta fel, hogy Pestre ment, orvosnövendék lett s 1788. oklevelet szerezvén, Szatmár városa választotta meg orvosának. Itt működött 1791-ig, amikor a hajdu-kerület hivta meg orvosának s Hadházra költözött, hol haláláig lakott. 1790. megnősült, elvette Veszprémi István debreceni orvos és iró leányát, kivel azonban szerencsétlen házasélete volt, s az emiatti fájdalom is sietteté halálát.

F. pesti orvostanhallgató korában lépett fel az irodalom terén, Szacsvai Magyar Musájában (1787) közölvén egy verstani értekezést, melyben azt fejtegette, hogy a rimes formákkal, minőket népies költőink irtak, meg az u. n. mértékes (rimtelen) formákkal, minőket a klasszikai iskola költői műveltek, nincs kimerítve minden lehetséges költői forma, s verselőinknek meg kell próbálniok a ,kétszeres verseket' is, melyekben - amint kifejezték - a rim és a mérték össze vannak kötve. Értekezését mindjárt csinos versekkel is illusztrálta, melyek forma tekintetében igen tiszták és gördülékenyek. Ezzel - v. tán még előbb - magára vonta a magyar irók Nesztorának, az ősz Ráday Gedeonnak figyelmét, ki már 1735 óta foglalkozott a német dalformák, a rimes jambusok és trocheusok meghonosításával; elméletileg tisztábban is látta a kérdést, de kissé nehézkesen verselt. Ráday ismertette meg F.-t Kazinczyval is, ki szintén a nyugati versformák átültetésén fáradozott, mert a magyar formákat parasztosaknak érzé, a klasszikaiakat művészieknek ugyan, de nem nők számára s nem a dal hangjához valóknak; azonban e formák könnyü kezelését ő sem hamar találta el, ugy hogy a gyakorlati technikában hármuk közt Földi volt legszerencsésebb. Mikor aztán pár év mulva a jeles zenész Verseghy is egyrészt esztetikai értekezésekkel, másrészt saját szerzeményü, dallamostul költött dalaival, szöveggel és kottával izgatott ez irány mellett, már 1790 körül, az eddigi (franciás, magyaros, klasszikai) iskola mellett egy negyedik, a németes, határozottan kialakult irodalmunkban. F. költői érdeme ez iskola előkészítésében áll, mert néhány kisebb dalon és egy énekesjátékon kivül alig irt egyéb eredetit, s azok is inkább alakilag jelentősek. Fordította azonban Kazinczy tanácsára Anakreont, nagy gonddal és technikai jártassággal. Általán Kazinczyval haláláig baráti levelezést és termékeny eszmecserét folytatott; megküldték egymásnak darabjaikat, megkérdezték egymás véleményét, bár izlésük sokban eltért egymástól, s Kazinczy nem értett egészen egyet azzal a szellemmel, melyet Földi a hatása alatt álló debreceni irók közt inaugurált. Ez eszmecsere fontos kérdése volt a verstan, melyet Földi tüzetesen vitatott e leveleken kivül egy fönmaradt kéziratában is, másik a műfordítás, melynek elméletét Horvát Ádámhoz irt leveleiben is fejtegette. E kérdésben eltérő véleményen volt Kazinczytól, ki a szabad fordítást hirdette. Versei és fordításai a Magyar Musában, a Kassai Muzeumban és az Orpheusban, továbbá Kazinczygnak az Akadémia által ujabban kiadott levelezésében jelentek meg, de összegyüjtve máig sincsenek. Igen nevezetes még Földinek nyelvészeti munkássága. A Hadi Történetek szerkesztői Görög és Kerekes által kitüzött pályakérdésre készített egy alapos tanulmányon keletkezett magyar nyelvtant, melyből sok, éppen nem szerencsés változtatással jött létre a hires debreceni grammatika (l. o.). Irt még természetrajzi értekezést: Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról cim a.; egy állattant is, melynek cime: Természeti historia a Linné szisztemája szerint. Első csomó: az állatok országa. Pozsony 1801.

Földi alma

(növ.) a. m. burgonya és csicsóka.

Földi balha

(Haltica L.), a Chrysomelidae bogárcsaládba tartozó bogárnem, F melynek fajai tömeges megjelenésükkel néha nagyobb károkat okoznak. A közönséges F. (H. oleracea L.) zöld, ritkán kékeszöld, 4 mm. hosszu, a veteményekre nézve igen veszélyes, amennyiben azoknak fiatal leveleit pusztítja. Nagyobb tömegekben jelenik meg s különösen a káposzta és kalarábé leveleit kedveli; a sárgacsíkos F. (H. nemorum L.) fekete szárnyfedőin kénsárga sávokkal; 2-2,5 mm. hosszu s különösen a takarmány- és cukorrépában tesz károkat. Dr. Horváth G. feljegyzései szerint 1882. Pestmegye alsó, Fehérmegye sárbogárdi, Pozsonymegye felső-csallóközi, Nyitramegye pöstyéni, Barsmegye oszlányi és verebélyi, Esztergommegye párkányi, Nógrádmegye losonci, Somogymegye nagyatádi és Sopronmegye csepregi járásában, ápril közepétől junius elejéig igen kártékonyan lépett fel. Az Eumolpus vitis Fabr. faj a szőllőkben tesz károkat.

Földi borostyán

(növ), Melius Juhász szerint a. m. Salamonpecsétje, Csapó szerint a boncsfü, Diószegi szerint még a Ruscus Hypoglossum (l. Csodabogyó) meg a repkény is.

Földi csillag

(növ., Geaster), 1. Csillaggomba.

Földi-csirás

(növ., Geoblaszt) az olyan növény, amelynek sziklevele csirázáskor a földben marad, mint sok hüvelyes növényé, p. a borsóé, lencséé, a kaszanyügé, továbbá a sarkantyukáé stb.

Földi ellipszoid

az a felület, mely mint szabályos forgástest a föld alakját legjobban megközelíti. A legtöbb számításnál, melynél a föld görbületi viszonyait tekintetbe kell vennünk, elég, ha a föld elméleti felszinét olyan ellipszoidnak tekintjük, melyet egy ellipszis ir le, ha legkisebbik átmérője körül forog. Nevezzük az ellipszis legkisebbik átmérőjének felét a-val, a legnagyobbikának felét b-vel: akkor (b-a): b = a viszony a lapultságot jelenti, vagyis azt a számot, amely kifejezi, hogy a nagyátmérőnek hanyadrészével kisebb a kisátmérő. A F. legvalószinübb méretei, az előbbi jelzéseket használva, a következők (méterekben):

[ÁBRA]

Már Huygens és Newton figyelmeztették a párisi akadémiát, hogy a föld forgása következtében létrejött centrifugális erő miatt a föld valószinüleg nem gömbalaku, mint azelőtt hitték, hanem sarkain egy kissé be van lapulva és pedig ki is számították, hogy a lapultság nem lehet kisebb az átmérő 1/578 és nagyobb 1/280 részénél. Ezt csak deduktive, számítás utján nyerték; azóta a fokmérésekből induktive is meg lehetett állapítani. Még az ellipszoid sem felel meg egészen a föld alakjának, mert az a valóságban meglehetősen szabálytalan, azaz nem matematikai felület.

Földi eper

(növ.), l. Szamóca.


Kezdőlap

˙