Földi fenyő

vagy fenyőfü (növ.), mézes szőrös ibolya, szerecsendió-szagu ibolya, vadciprus, az Ajuga chamaepitys L., vidékies neve; l. Infü; Erdélyben F. a Lycopodium clavatum, mert a 1evele keskeny, tűforma; l. Korpafü.

Földi füst

(növ.) a. m. Fumaria L., l. Füstike.

Földi gesztenye

(növ.), l. Juhászmogyoró.

Földi giliszta

(Lumbricus L.), a gyürüs-férgek osztályának, Sörtelábuak rendjének, Terricolae alrendjében a Lumbricidae családba tartozó féregnem. Teste számos hengeres szelvényből áll, melyeknek oldalain a bőrből alig kiálló sörték vannak. A szelvények egyik csoportja, még pedig a test mellső negyedében fekvők közül valók egy övet képeznek, amelyben hatalmas, a közösülés alkalmával egymáshoz simuló egyének összeragasztására szolgáló folyadékot kiválasztó mirigyek vannak. Bélcsatornája számos vakbelet visel, ezenkivül izmos falazatu zuzógyomra van, amely a táplálékot éppen ugy összezuzza, mint a madár zuzája. Idegrendszere igen jól fejlett, de szemei nincsenek. Ennek dacára azonban a világossággal szemben igen érzékeny. Elkülönült lélekző szervei nincsenek, de annál fejlettebb véredényrendszere és vére vérpiros szinü, bár vérsejtjei szintelenek. Az egyes egyének himnősök és kölcsönösen termékenyítik egymást. Két pár heréje a 10. és 11. szelvényben fekszik, mig petefészke a 13-ikban, női ivarnyilása pedig a 14-ikben. Petéit kokonokba rakja le, a fiatal embriók a petékkel kiürített fehérjéből táplálkoznak s csak kis foku átalakuláson mennek át. A Lumbricus trapezoides minden egyes petéjéből két embrio fejlődik, s ezek egy ideig a siámi ikrek módjára összenőttek. Valamennyien éjjeli állatok és hajnalhasadtával már ismét visszahuzódnak a földbe. Fejüknek segélyével, v. a föld elnyelésével a földbe járatokat vájnak. Bélcsatornájukat televényfölddel és korhadó növényrészekkel tömik meg, de járataiba növénycsirákat és leveleket is behuznak, emellett azonban hust is esznek. Télen a föld mélyebb rétegeibe vonul, ahonnan azonban tavasszal magasabbra vándorol. A fiatal növények és gyökerek elrágásával károkat is okoz, de azzal, hogy vándorlásai közben a földbe járatokat váj s azokat bélsarával tölti meg, hasznot is csinál, amennyiben a növénygyökerek tovahaladásának utat nyit. Darwin vizsgálatai szerint különös szerepe van a talaj képződésénél, amennyiben a mélyebb földrétegeket összekeveri a magasabbakkal és járataival a földet átfurkálva, széltől és esőtől könnyebben átjárhatóvá teszi. Darwin számításai szerint Anglia több részében a F.-k 6 hektár területen mintegy 25 ezer kg. földet hoznak a felületre s igy a különböző földrétegek keverődését tetemesen előmozdítják. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősbékák, százlábuak és a futóbogarak. Gyüjtésük este történik és különösen meleg esők után. Legközönségesebb fajai a Lumbricus terrestris L., L. rubellus Hoffm., L. communis Hoffm. stb. Hazai fajait illetőleg v. ö. Örley L., A hazai terricolák átnézete (M. tud. Akad. Mat. termtud. közlemények).

Földike

(növ., Bulbocodium L.), a kikiricsfélék génusza, 2 fajjal nagyon elszórva Európa közép és déli tájain, Oroszország déli részén. Hazánkban Debrecen homokján s Erdély Mezőségén a B. Ruthenicum Bge piros virágu hagymás növényke terem. Ez helyettesíti itt a nyugoti B. vernumot L., melyet mint korai piroslila virágot a télikével, hóvirággal meg a Leucojum vernummal ajánlatos virágágyba ültetni. Levélfejlődése előtt virágzik. Félárnyékban s kissé friss földben legjobban tengyészik. Hagymasarjakról szaporítják.

Földi kenyér

(növ.), a Cyclamen vidékies neve, l. Kunrépa.

Földi kutya

(Spalax typhlus Pall.), a rágcsáló emlősök Georhynchidae családjába tartozó emlős állatfaj, tömött, puha, lesimuló, hamvas-szürke bundával, mely az időseknél sárgásfakó tünetet mutat; fejének két oldalán az orrlyukaktól a szemek tájáig merev sörtesorral; fülkagylói nincsenek, szemei a bőr alá vonultak, csenevészek s innen van vakkutya elnevezése; farka nincs, lábai rövidek. Hossza 20-21 cm. Állandóan a föld alatt lakik s gyepes vagy mivelt területeken hosszu bejáró főcsövet és több mellékcsövet ás, amelyeknek nyilásaira magas, széles földkupokat hány. Növények gyökereivel és gumóival táplálkozik, amelyekből télire egész készletet gyüjt s a telet éberen tölti át. Hazánk faunájának egyik legérdekesebb faja, amelynek eredeti hazája D.-Oroszországnak a Don és Volga közötti területe s hazánk határain tul nyugat felé nem tenyészik. Hazánkban ugyan nem nagyon gyakori, mindazáltal eddig is több termőhelyről ismerjük; leggyakoribb a Duna-Tisza közén s általában az Alföldön, de előfordul Erdélyben s a Dunán tul is. (Hazai elterjedését illetőleg V. ö. Daday J. közleményét a kolozsvári orvos termtud. Értesítőben, részletes magyar leirását és rajzát pedig Frivaldszky Imre Jellemző adatok Magyarország faunájához cimü művében).

Földi makk

(növ.), l. Mandubibab.

Földi méh

(Bombus Latr.), a hártyásszárnyu rovarok rendjének Fullánkosak alrendjében a Méhfélék családjába tartozó állatnem. L. Poszméh és Bombus..

Földi mogyoró

(növ.), különböző növény gyökerének mogyoróalaku megvastagodása. Némely növényé ehető, p. a Cyperus esculentusé Európa D-i részén (l. Iszapsás), nálunk a mogyorós bükkönye (Lathyrus tuberosus), l. Bükköny, amerikai F. l. Apios; 1. még Juhászmogyoró, V arjumogyoró és Mandulibab.


Kezdőlap

˙