Franzdorf

község, l. Ferenc-falu.

Franzén

Ferenc Mihály, svéd költő és iró, szül. Uleaborgban (Finnország) 1772 febr. 9., megh. Hernösandban 1847 aug. 14. Már 1792. magántanár, 1798. az irodalomtörténet és 1801. a történelem és erkölcstan tanára lett Aboban. 1803. pemari lelkipásztor és az aboi káptalan ülnöke volt. Mikor Finnország Oroszország fenhatósága alá került, F. elhagyta hazáját és 1810. kumlai (Oerebroban, Svédország) prédikátor, 1831. hernösandi püspök lett. 1848 óta tagja volt a svéd akadémiának, 1824. titkára és aztán történetirója lett. Művei: Összes költeményei Skaldestycken (Oerebro, 1824-36, 5 köt., uj kiad. Stockholm, 1867-69, 7 köt., válogatott gyüjtemény 1871, 2 köt.) cimmel; Selma, Fánny; Rabulisten och landtpresten (Stockholm, 1849); prózai munkáin kivül megemlítjük: Gustaf III. med de foringrste aderton af svenska akademien (Stockholm, 1836). Mint lirikus nagyon kiváló, époszai és drámái (Gustaf III.; Audiensen, stb.) ellenben gyengék. F. egyike azoknak, akik uj tárgyakat, uj gondolatokat kölcsönöztek a svéd akadémiai költésnek, nemzeti szellemet, tágabb látókört teremtett annak. Működése nagy nyomot hagyott maga után ugy a svéd, mint a finn irodalomban. A finn nyelvet is tökéletesen birta s egyetlen finn nyelven irt költeménye: Eläköön armias (Éljen a kegyes) ma is általános kedveltségnek örvend. V. ö. Győry Vilmos: Három svéd költő (Runeberg, Franzén, Tegnér, Bud. Szemle).

Franzenau

Ágost, geologus, született Kolozsvártt 1856 szept. 2. Elemi iskoláit Nagy-Szebenben és Bécsben, a gimnázium négy alsó osztályát a máramarosi kegyesrendieknél, a felső négyet a budapesti főreáliskolában végezte. Aztán a József-műegyetemet látogatta s 1877. az intézet ásvány-földtani tanszéke mellé tanársegédnek, 1883. a magyar nemzeti muzeum ásvány-földtani osztályának segédőrévé nevezték ki. Számos paleontologiai, geologiai cikket irt a különböző lapokba s több önálló munkája is van. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Franzensbad

fürdőhely, Eger csehországi kerületi kapitányságban, 7 kilométernyire Egertől, dél-felé szeliden, 450 méter magas lejtősödő fensikon, vasut mellett, (1890) 1944 lak., kat., evangelikus, orosz és izraelita templommal, terjedelmes, gondosan ápolt parkokkal, szinházzal. Klimája mérsékelt hegyi klima; az É-i hideg szelek ellen az Elster- és az Érchegység védi. F.-nak van 12 ásványvizforrása, amelyeket ivásra és fürdésre használnak és vannak vasas lápfürdői. A legrégibb és legjelentékenyebb forrás a Franzensquelle, amely fölött egy rotunda emelkedik; innen egy hosszu, oszlopos folyosó a gyógycsarnokhoz vezet, amelyben társalgó, olvasó és mulató terem van. Az előtte elterülő parkban látható az 1853. Münch-Bellinghausen gróf által felállított, Schwanthalertől mintázott ércszobra I. Ferenc császárnak, a fürdő megalapítójának. Egyéb források a Salz-, Wiesen-, Luiza-forrás, a hideg Sprudel, az Uj-, a Loimann-, az acél-, Stefánia-, Herkules- és Natália-forrás és végül az ugynevezett Mineralsäuerling. Az ásványvizforrások hőmérséklete 10,12-12,5° C.; leginkább vérszegénység, krónikus katarusok, női- és idegbajok ellen használják. A fürdő, amelyet 1793. alapítottak, látogatottsága évről évre növekszik; 1892. 8000 volt a fürdővendégek száma. Kiránduló helyek: az Antonienhöhe, a Seebergi kastélyok és Liebenstein. 1893 jun. 10. a fürdő fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte meg; a források azonban már 1402. említtetnek. A fürdővendégek seregéből nevezendők: Herder, Goethe, Mária Luiza, Bethoven, Blücher, Hufeland, Metternich stb. V. ö. Zur Feier des 100. jährig. Jubiläums des Bades F. (1893); Buberl, Führer für Kurgäste und Besucher v. F. (Bécs 1883); Klein, Die Heilmittel v. F. (1874).

Franzensfeste

(Franzensveste), erős vár Tirolban, Brixen kerületi kapitányságban, Mittewald falu (645 lak.) mellett; az ugynevezett Brixeni Klauset zárja el Unterau mellett (750 m.). 1833-1838-ig építették; az átjáratot a Brenner-hágón és a bejáratot a Pusterthalba védi, D-felől az erős fortok messziről láthatók.

Franzfeld

(Francföld), nagyközség Torontál vmegye pancsovai j.-ban, (1891) 3707 német lak., községi takarékpénztárral, postahivatallal s postatakarékpénztárral.

Franzius

Lajos, friz vizépítészeti mérnök, szül. Wittmundban (keleti Frizország) 1832 márc. 1. Hannoverában mérnöki tudományokat tanult. 1864. vizépítészeti felügyelő, s 1867. a berlini építészeti akadémián a vizépítészettan tanára lett. 1875. mint országos építészeti tanácsos megvált a porosz állam szolgálatától, és jelenleg a brémai állami építészetügy főépítészeti igazgatója Brémában. 1885-87. ő vezette a Bréma város tőle tervezett szabad kikötőjének építését. Németországban is számos kikötő tervezetének elkészítésénél közreműködött. Részt vett a Handbuch der Ingenieurwissenschaften (2 kiad., 4 köt., Lipcse 1883) c. munkának különösen 3. (Wasserbau, kiadta Franzius és Sonne) és 4. kötete (Braumaschinen, kiad. Franzius és Lincke) szerkesztésében. Egyéb művei: Der Wasserbau (a Handbuch der Baukunde 3. részében, Berlin 1890); Projekt zur Korrektion der Unterweser (Lipcse 1882); Korrektion der Unterweser (Bréma 1888); Neue Hafenanlagen zu Bremen, eröffnet 1888 (Hannover 1889); Korrektion der Aussenweser (Bréma 1889).

Franzos

Károly Emil, némt iró és költő, szül. orosz Podolinban 1848 okt. 25. Gyermekkorát Zsortkowban töltötte, később Grácban és Bécsben jogot tanult. Azután a hirlapirói pályára lépett és bejárta egész Európát, hogy a néprajzi viszonyokat tanulmányozza. 1877. Bécsben telepedett meg, ahol megalapította a Neue Illustrirte Zeitung c. hetilapot. Művei: Aus Halbasien (Lipcse, 1876-1878), melyben ifjuságának benyomásait egy nagy kulturképpé dolgozta fel; Die Juden von Barnow (Stuttg. 1877-80; Vom Don zur Donau (u. o. 1878); Junge Liebe (Boroszló 1878-84); azonkivül sok regényt és novellát irt.

Fra Paolo

olasz történész, l. Sarpi.

Frappans

(fr.) a. m. föltünő, hatásos, találó.


Kezdőlap

˙