Frautlinger

Gergely, nyomdász, Heltai műhelyében sajátította el a nyomdászat mesterségét s Wintzler Márton halála után (1576) Heusler Márton nagy-szebeni nyomdásszal együtt működött; majd 1578-tól 1580-ig önállóan. Ezen nyomdának csak kisebb termékeit ismerjük, melyek - talán éppen ezért - a legnagyobb könyvészeti ritkaságok közé is sorozhatók.

Fravarti

fravasi, l. Ferverek.

Fraxin

(Paviin) C16H18O10. A kőrisfa s vad gesztenyefa kérgében előforduló glikozida. Tisztán előállítva szintelen tüalaku kristálykákból áll; hideg vizben alig, forróban inkább oldódik. Hig vizes oldatához igen kevés lugot elegyítve, kéken fluoreszkál. Hig kénsavval főzve széthasad, szőllőcukor és fratexin (C10H3O5) keletkezik.

Fraxinus

L. (növ.), l. Kőrisfa.

Fray Bentos

(Independencia), helység Uruguay D.-amerikai köztársaságban az Uruguay balpartján, az ezen folyótól és a rio Negrotól alkotott Rincon de las Gallinas nevü félszigeten, mintegy 6000 lak. Az 1859. alapított város akkor lett jelentőssé, mikor 1864. Gilbert hamburgi német ember a szomszédságában nagy vágóhidat építtetett, hogy ott Liebig-féle huskivonatot készítsen. Ez az iparág F.-ban még most is nagyon virágzó; azonkivül nyernek faggyut, cserzenek bőröket, bádogszelencéket és feldolgozzák az állati hulladékokat. Az egész vállalat most részvénytársaságé, amely 1000 munkást foglalkoztat.

Frayssinous

(ejtsd: freszinusz) Dénes, gróf, francia főpap, szül. Gascogneban 1765 máj. 9., megh. St.-Geniesben (Gascogne) 1842 dec. 12. I. Napoleon idejében Párisban lelkész volt, hatalmas beszédeket mondott a Bourbonok mellett s a császárság ellen, amiért Napoleon 1809. a szószéktől eltiltotta. A restauráció után XVIII. Lajos udvari papja (1816), Hermopolis püspöke (in partibus), s a becsületrend főtisztje lett. Nemsokára francia gróf és pair, 1823. a párisi egyetem nagymestere., 1824. pedig kultuszminiszter lett. Villele-vel együtt ő is elvesztette tárcáját 1828., de azért teljes mértékben megtartotta X. Károly király bizalmát s a számkivetésbe is követte a királyi családot Görzbe, ahol 1838-ig a bordeauxi herceg nevelésével foglalkozott. Művei: Les vrais principes de l'Eglise gallicane (Páris 1818); Défense du christianisme (Páris 1825, 3 köt.; leguj. kiad. Tulle 1884. Magyarul: A kereszténység védelme, vagy értekezések a religióról. Ford. Sulyánszky Antal, Pesten 1840-41). Beszédeit Oeuvres oratories c. alatt Migne adta ki (1856). V. ö. Henrion, Vie de F. (Páris 1844 2 köt.).

Frazeologia

(görög műszó) a. m. frázisok vagyis szólások, szólásmódok összessége vagy gyüjteménye. Az ilyen gyüjtemények vagy tartalmuk szerint csoportosítják az egy-egy gondolatkörre vonatkozó szólásokat, vagy pedig szótári rendben ugy, hogy minden szólást a benne előforduló legfontosabb szó (főszó) alatt helyezik el. V. ö. Simonyi Zs., Német és magyar szólások (Budapest 1894).

Frazer-Island

l. Sandy Island.

Frazírozás

Legfontosabb része a zenei előadás művészetének. A helyes zenei értelmezés a helyes F.-on fordul meg. Amely előadó zenész nem járatos teljesen a F.-ban, az olyannál szó sem lehet a művészi szinvonalról. Olyan, mint a szavaló művészetben a szók tiszta kiejtése, az értelmi sulyoknak kellő helyen való alkalmazása s az érzések és szenvedélyek árnyalataiból alakuló deklamáció, melynek művészi beosztása által magaslik ki a valódi szinművész. Mindez épp ugy megkivántatik az előadó művésztől, legyen az énekes, vagy hangszer-zenész. A F. a zenében vagy egyénileg érvényesül, vagy tömegesen, több előadó együttműködésével szemben. Az egyéni F. egészen független s azért sokkal több izlést, készültséget és értelmet igényel, mint a tömeges (ének vagy zenekari F.), mert azt mindig a vezénylő karnagy irányítja s igy a tömeges alkalmazkodás annak egyéni felfogása szerint alakul, maguktól az előadóktól csak technikai képzettséget és receptiv értelmességet igényelvén. A zenei F. többféle ágra oszlik. Szózenében különösen, hol a magánénekes izlésének hangsulyt, dallamkötést, dinamikus fokozást, árnyalást épp ugy tekintetbe kell venni, mint a ritmust, tempót és lélekzetvételt. A hangszeres magánművészt is kötik mindezek, de mégis több egyéni szabadságot fejthet ki. A F. eloszlik átalános és nemzeti értelemben és a szerint, amint valamely ének- vagy zenetétel a F.-t általános vagy nemzeti értelemben igényli. A különböző nyelvek lejtési sajátságai is más-más F.-t kivánnak. - Frazírozási iv, l. Előadási jelek.

Frázis

(gör.), eredetileg a. m. mondat, melyben egy gondolatot fejezünk ki. A franciáknál (Phrase) a szólam értelmét nyerte, vagyis az üres, gondolat hiján szükölködő beszédét. Innét frázisfaragó az az ember, ki üres mondanivalóit szép szavakba öltözteti. - F. a zenében bizonyos zöngéknek ritmikus csoportosítása rövidebb-hosszabb dallam vagy zenei gondolat kifejezésére.


Kezdőlap

˙