Fuencaliente

hegység Ciudad Real spanyol tartományban, 63 km.-nyire Almadentől, a Sierra Madronaban, (1887) 1972 lak., három (40, 37,5 és 36°-os) kén-, vas- és sótartalmu forrásokkal; a fürdőberendezés a középszerünél is rosszabb.

Fuente Alamo

község és fürdőhely Carthagena spanyol tartományban, 18 km.-nyire Carthagenától, (1887) 8922 lakossal, egészségtelen környékkel.

Fuente de Cantos

város Badajoz spanyol tartományban, 98 km.-nyire Badajoztól, a Sierra Morena É-i ágainak lábánál, a Bodion mellett, (1887) 7593 lak., rézbányászattal; Zurbaran André (megh. 1662) hires festő szülővárosa.

Fuente del Maestre

város Badajoz spanyol tartományban, 12 km.-nyire Zafratól, a Guadajira közelében, (1887) 6500 lak.

Fuente Ovejuna

(ejtsd: ovechuna), város és járási székhely Cordova spanyol tartományban, 88 km.-nyire Cordovatól, a nyaranként ki-kiszáradó Guadiato felső völgyében, (1887) 8741 lak. A Fuente Abejunának is nevezett város környékén virágzó a méhészet.

Fuenterrabia

(Ondarrabia, Fontarabie), város és járási székhely Guipuzcoa spanyol tartományban, 16 km.-nyire San Sebastiantól, a Bidassoa balpartján, közel a torkolatához, a Jaizquivel (583 m.) lábánál, vasut mellett, (1887) 4090 lakossal, litografiai és malomkőbányászattal, a francia ágyuktól megrongált falakkal; massziv templomi épülettel, amelynek szép kampaniléja van. A részben V. Károly császártól épített erőssége düledezőben van. Főutcájában, a calle Mayorban a spanyol grandok néhány régi palotája látható. Ujabb része a la Magdalena; itt laknak a halászok és a tengeri fürdőjét látogató idegenek. Közelében a Jaizquivelen a Guadalupe bucsujáró templom áll. A spanyol-francia háborukban mint határvár több ostromot állott ki.

Fuëntes

Péter Henrik d'Azevedo, gróf (francia névalakja; Fontaines), spanyol hadvezér és diplomata, szül. 1560., elesett 1643 máj. 19. a Rocroi melletti csatában. Alba herceg hadi iskolájából került ki és több diadalt aratott a portugálokon (1589) és a németalföldieken (1591-96). Farnese Sándor elhunyta után mint helytartó is szerepelt egyideig. 1600. Milanóba küldték kormányzónak, mely állásban csellel és erőszakkal egyaránt terjesztette a spanyolok birtokait, ugy hogy Velence meg Genova féltékenységét, majd ellentállását idézte fel maga ellen. A Veltlin bejárásánál F. várát építette, miáltal Graubündtent is megharagította, 1599. titkos szövetséget kötött a szavójai herceggel és Biron francia tábornokkal, kikkel együtt Franciaország földarabolását tervezte. Emiatt IV. Henrik francia király Biront lefejeztette; F. pedig, ki francia-spanyol háboru ujolagos kitörése után a Champagneba rontott, a Rocroi mellett vivott csatában a fiatal Enghien hercegtől (a későbbi Condétól) teljes vereséget szenvedett és maga is elesett.

Fuero

(spanyol, a lat. forumból), a középkorban Spanyolhonban és Portugáliában az egyes vidékek és városok privilegiumai és statutumai, s az azok alapján keletkezett és irásba foglalt jogszabályzatok. A legfontosabb, mely az egész jogfejlődésnek alapját képezte, az u. n. F. Juzgo. Ujabb időben különösen a baszkok folytattak fueros kiváltságaik érdekében véres háborukat a spanyol kormány ellen. Legujabban (1894 febr.) Navarra lakói és a baszkok emlegették a F.-at, midőn Gamazo spanyol pénzügyminiszter az 1841. szerződés ellenére a nevezett tartomány adóját felemelte.

Fuerteventura

a Kanári-szigetek egyike, a K-i részen, Lanzarotetől a 11 km. széles Bocaina-szoros választja el, legnagyobb hossza 100, legnagyobb szélessége 24 km. Területe, beleszámítva a szomszédos Lobos-szigetet (4,6 km2), 1721 km2, (1887) 10,116 lak. A sziget hegyes és vulkánikus; nagy számmal vannak rajta a kialudt vulkánok; a Jandia nevü félszigetén van a legnagyobb magaslata, a Monte Jarsa (855 m.). Az esőhiány miatt nagy része kopár; füge és mandula a főterméke. Legnagyobb részét legelők takarják, amelyeken juhokat, kecskéket és tevéket legeltetnek. Nagyobb helységei La Oliva (2310 lak.) és Antigua (2066 lak.).

Fufius

régi római plebejus nemzetség, amely, mint a Calenus melléknévből kitetszik, a campániai Calesből származott. Legnevezetesebb tagja volt e nemzetségnek Quintus F. Calenus (megh. Kr. e. 41.), Caesar és Clodius barátja, Cicero ellensége, aki mint néptribun 61-ben kieszközölte a Bona Dea istennő megsértésével vádolt Clodius fölmentését. 59. prétor s mint ilyen elrendelte, hogy a birói testület három dekuriája, rendje (a szenátorok, a lovagok és a kincstári tribunok) külön szavazzanak (Lex judiciaria). Mint Caesar alvezére harcolt Galliában és a polgárháboru idején a Pompeius-pártiak ellen Spanyolországban, 48. követte Caesart Görögországba, amelynek nagy részét számára meghódította s ezért Caesar őt 47. konzullá nevezte ki. Caesar meggyilkolása után M. Antonius legátusa lett Galliában, majd a Perusiában ostromolt Antoniustól Octavianus ellen segítségül hiva, széndékosan lassította menetét s kevéssel Perusia átadása után meghalt, mire fia seregével együtt önként meghódolt Octavianusnak.


Kezdőlap

˙