Fury and Hecla

(ejtsd: fjuri end hekla), az é. sz. 70° alatt Melvillet Cockburn-földtől elválasztó tengerszoros, amely a Fox-csatornából a Boothia-öbölbe vezet. 1822-ben második utjában Parry fedezte föl.

Fusagasuga

város Kolumbia D.-amerikai köztársaság Cundinamarca nevü départementjában, 40 km.-nyire Bogotától, 1772 méter magasban, Pereira szerint 800 lakossal.Temploma félig romokban hever; házai nagyobbára sár- és szalmakunyhók.

Fuscaldo

(ejtsd: fuszkaldo), város Cosenza olasz tartományban, 7 km.-nyire Paolatól, a Terreni-tenger közelében, (1881) 8088 lak., vasércbányával, régi érdekes erősség romjaival.

Fusch-völgy

Salzburgban elterülő, szép magas alpesi völgy, melyet D-en és Ny-on a Nagy-Glockner hó- és jégtakarta hegységei (a Wiesbachhorn 3577 m. magas) zárják körül. Főhelye: Fusch. Egy oldalt fekvő völgyben (weichselbachi völgy) a Fusch- v. Szent Farkas-fürdő van. Ferleitentől (l. o.), a legmagasabb (1156 m.) völgyi helyből, a Pfandlschartén (csapágyhoz hasonló völgyhasadék) és a Fusch-Thörlen (2409 m.) át több ut vezet Heiligenblutba.

Fuseli

l. Füssli.

Fuser

a német Pfuscher szóból, kontárt jelent.

Fusiliers

(franc. ejtsd: füzilyé). A XVII. sz. óta a kovás puskákkal ellátott gyalogosok megkülönböztetésül a kanócos puskával (Muskéta) harcoló csapatoktól. Később, nálunk egészen e század közepéig, a gyalog ezredek azon századait nevezték F. századoknak, amelyek nem voltak granátos századok. - Fusillade, puskákkal való lődözés. - Fusiller a. m. agyonlövéssel való kivégzés.

Fusinato

Arnold, olasz költő, szül. Schióban, Vicenza mellett 1817 dec., megh. Veronában 1888 dec. 29. Padovában jogot tanult, 184harcolt az osztákok ellen; 1850. első neje, Anna Colonna grófnő meghalván, 1856. ujból megházasodott s Fua-Fusinato Erminiát (l. o.) vette nőül. 1864. Firenzébe költözködött s a Téatro delle Logget alapította meg. 1870 óta Rómában élt mint a parlamenti gyorsirói tudosítások főrevizora; később Veronában lakott. Költeményei: Poesie, diszkiadásban (2 köt., Velence 1853) jelentek eg. Később (Milano 1871) adta ki: Poesie patriottiche inedite c. gyüjteményét. Leghiresebb sok izben kinyomtatott költeménye: Lo studente di Padova, a diák-élet tréfás rajza, mely élénken emlékeztet Kortum Jobsiadejára.

Fuss

1. János, zeneszerző, szül. Tolnán 1777., megh. Budán 1819 márc. 9. Sokat komponált az akkor egyedül uralkodott német klasszikus irályban, de azoknak bent a házában érvényt nem szerezhetvén, életének nagy részét Bécsben, Lipcsében és Németországban töltötte. Hazájában legtöbbet Pozsonyban tartózkodott. Ott irta Watwort cimü operáját is, mely a külföldön is föltünt. Klein Henrikkel állott ott szoros viszonyban. Mint műiró szintén sok tevékenységet fejtett ki, számos értekezést közölvén a bécsi és lipcsei zenelapokban. Irt számos szonátát, duót, triót zongorára, vonósnégyest, változatokat, rondókat, melodrámákat, operát, szimfóniát s miséket. Legismertebb művei: Pyramus és Thisbe (melodráma), Watwort és Judit, Romulus és Remus (operák), Isaák (melodráma), Jakab és Ráchel (patriarkai idill), A kalitka (operette) s Pandora szelencéje (bohózat). Több műve nyomtatásban is megjelent.

2. F. Károly, entomologus, szül. Nagy-Szebenben 1817 okt. 23., megh. Neudorfon Nagy-Szeben mellett 1874 jul. 1. Gimn. tanulmányait N.-Szebenben végezte; 1835. a berlini egyetemre ment s itt két évig teologiát és természettudományokat tanult; 1837. haza jött és a rovarok tanulmányozásával kezdett foglalkozni. 1846. a nagy-szebeni Bruckenthal-féle könyvtárnál nyert alkalmazást s egyuttal a gimnáziumnál a fizika tanárává is választották. 1865. ott hagyta a tanári pályát és papnak ment. Ő alapította a «Siebenbürger Verein für Naturwissenschaften» társulatot, amelynek több éven át elnöke volt. Terve az volt, hogy kiadja a «Fauna Coleopterorum Transsylvaniae»-t, de halála e tervének megvalósításában meggátolta. Közleményei mind német nyelven jelentek meg legnagyobb részben az említett társulat kiadványaiban.

3. F. Mihály, botanikus, született N.-Szebenben 1814 okt. 5., meghalt Nagy-Csürön 1883 ápr. 17. Nagy-Szebenben, az 1832-34. évben pedig Bécsben, a prot. teologiai iskolában tanult. Azután Nagy-Szebenben, az evang. gimnáziumban tanárkodott; konrektor volt és több tudományos társulat tagja lett. 1861 óta fenyőfalvi lelkész s az erdélyi szuperintendencia vikáriusa. Több értekezést irt, mely Erdély florisztikai ismeretére vonatkozik. Herbarium normale Transsylvanicumot is adott ki. Legnevezetesebb munkája a Flora Transsylvaniae excursoria (N.-Szeben 1866), 3497 növényfajjal, mely Erdély teljes növényzetét a mostani munkák között legjobban ismerteti.

Fust

János, német nyomdász, Gutenberg üzlettársa, tekintélyes mainzi polgárcsaládból származott s valószinüleg a XIV. század végén született, megh. valószinüen Párisban 1466. 1450. szövetkezett Gutenberggel, hogy őt találmányának befejezhetésére, valamint első bibliájának, az ugynevezett 42-sorosnak elkészítésére, anyagilag támogassa, de alig volt abból még néhány iv kinyomatva, midőn kiszorította Gutenberget a közös nyomdából, hogy azt Schöffer Péterrel, ki időközben nőül vette leányát, mint társ tovább folytassa. Az elkészült bibliával azután Párisba utazott, hol azt igen drágán eladta. Tévedésből sokat azonosították őt Faust János doktorral, a hires büvésszel.


Kezdőlap

˙