Függőlámpa

l. Lámpa.

Függőleges

v. függélyes, az egyenes, ha olyan irányu, mint a szabadon függő fonál, melyre sulyos golyó van akasztva. A F. egyenesekkel párhuzamos sikokat szintén függőlegeseknek mondjuk. A függőlegest gyakran összetévesztik a merőlegessel (l. o.).

Függőleges vetület

(bány.), a bánya üregeinek függőleges sikra vetített képe. A régibb térképeken a szintén vetület mellett mindig felrajzolták a függőleges vetületet is, hogy ebből a szintkülönbségeket fölismerni lehessen, ujabb térképeken a magasság kótáját jegyzik föl a szintes vetület nevezetesebb pontjai mellé, F.-et csak ritkán rajzolnak, s e helyett inkább főggőleges metszeteket szerkesztenek. l. Bányamérés, Bányatérkép.

Függőlemez

a klasszikus oszloprendek főpárkányának csepegője, l. Oszloprend.

Függöly

(orvostan) a. m. Condyloma (l. o.).

Függőmód

(a nyelvtanban) olyan igemód, mely rendszerint függőmondatban, mellékmondatban szerepel, mint p. a latinban a conjunctivus vagyis kötőmód (foglaló mód). A magyarban ma ilyen mód nincs, de az irand alakot régebben jobbára mellékmondatban használták.

Függőmű

arra szolgál, hogy valamely megterhelt gerendát fölül támasszunk meg, vagyis azt kellő ponton v. pontokon felfüggesztve, terhét szilárd támasztófalakra vigyük át. A F. végpontjain csakis függőleges nyomást gyakorol és ennélfogva magas építkezéseknél (a födélszerkezetben, a födémek felfüggesztésénél stb.) előnnyel használható.

[ÁBRA] 1. ábra.

(Ezzel ellentétben a feszítőszerkezet a gerendát alul gyámolítja és az alapfalakra ferde nyomást gyakorol). Van egyes (1. ábra), kettős (2. ábra), hármas (3. ábra) stb. F., amint a megterhelt gerendát 5-6 méternyi közökben egyszer, kétszer, háromszor stb. függesztjük fel.

[ÁBRA] 2. ábra.

A gyakorlati életben legfölebb az ötös F.-t alkalmazzák. A F. alkatrészei a hidaló v. kötőgerenda (NO), a függesztő oszlop v. bélfa (MO) és a ducok (NO); a kettős, hármas stb. F.-ekben még a feszítő borna is (OO). A kötőgerendát és bélfát kengyelvassal kötik össze, a ducok és függesztő oszlopokat - a ducokat és kötőgerendát fészkes csappal.

[ÁBRA] 3. ábra.

A függesztő oszlop mindig huzásra, a ducok és a feszítő borna mindig nyomásra lesznek igénybe véve. A hármas F.-nél a szélső függesztő oszlopok néha - különösen födeleknél - ugyis beoszthatók, hogy a középső bélfa csak a feszítő bornát függessze föl, miáltal szabadabb padlásteret nyerünk (4. ábra). Erősen megterhelt F.-eknél a függő oszlopok kalodakötéssel összekapcsolt kettős gerendákból is állhatnak. - F. a hidépítészetben, l. Fahidak.

[ÁBRA] 4. ábra.

Függöny

a szinpadi vászonlepel avagy vasredőny, amely a nézőteret a tkpi szinpadtól elválasztja. E. F.-t mostanában fölülről bocsátják alá, régebben kétoldalt vonták szét. Ugy régen, mint ma is, a F.-t legtöbbnyire allegorikus képekkel ékesítik. - F. továbbá az a lepel is, melyet az ablakok elsötétítésére, a szobák diszítésére használnak. A Függönyszövetek 3 csoportját különböztetik meg, u. m.: a csipke F.-t, a bársony F.-t és a simára szőtt szines F.-t. A csipke F.-k a csipkeverés valamely módja szerint (l. Csipke) készülnek, kézzel vagy gépen, selyemből v. pamutból. A bársony F. v. egyszerü bársonyszövetből állanak (l. Bársony), v. szmirna és persa szőnyegek módjára készülnek (l. Szőnyege), v. pedig finom gyapjuból és selyemből állanak. A simára szőtt szines szőnyegek rendszerint egyszerü vászonkötésbl állanak és mintázásukat a felvető (lánc) és bevető(vetülék) fonalak különböző szinekben való csoportosítása által érik el. Ezen F.-khez jutát, pamutot is használnak, a jobb minőségüek azonban gyapjuból készülnek.

Függőólom

l. Függőón.

Függőón

(függőólom, pióm, az Almagestben: kadetoz molubdoz, függesztett ólom), fonálra kötött suly, melyet a mérnökök a műszerek központosítására használnak. Feltétele, hogy a suly elég nehéz legyen, hogy a fonalat kifeszítse és hogy a suly alsó csúcsa benne legyen a fonal által meghatározott függélyes egyenesben. Ha szükség van rá, hogy a F. ne mozogjon olyan könnyen, egyszerüen folyadékba függesztjük. Régebben azt hitték, hogy a F. mindig a föld középpontja felé mutat, de ma már tudjuk, hogy a Föld szabálytalan alakja, egyenetlen tömegelosztása miatt ettől az iránytól eltér, p. nagy hegytömegek maguk felé vonzzák. Az eltérés meghatározható s ez egyik fontos feladata az internacionális földmérésnek, mert ebből a föld alakjára következtetni lehet.


Kezdőlap

˙